TAGS-Skyblue

Álláspályázatok (2019. október 30.)

     

Választások 2019

Önkormányzati választás 2019

Tájékoztatók

Integrált Településfejlesztési koncepció

Közbeszerzési tervek


TOP-1.1.1-16-JN1-2017-00007 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése


VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 jelű, Külterületi helyi közutak fejlesztése

TOP-5.1.2-15-JN1 Humánerőforrás bővítése a Kunhegyesi Foglalkoztatási Paktum keretében

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-ér rekonstrukciója I.

KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonosító számú „KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA”

TOP-2.1.2-15 jelű, Zöld város kialakítása


Tűzvédelmi tájékoztató

Integrált Településfejlesztési stratégia

Térfigyelő rendszer

2009. évi CXXII. törvényben előírt közzétételi kötelezettség
Szabályzat a nemdohányzók védelméről
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi munkájáról

Rendőrségi felhívások
Kereskedelmi nyilvántartások

Ügyintézés

Polgármesteri Hivatal


Építési hivatal
Letölthető nyomtatványok

Kormányablak

Vendégváró

Bemutatkozás
Megközelíthetőség
Szálláshelyek
Rendezvénytervezet 2019.
Strandfürdő

Képgalériák
Tornaterem alapkőletétel
Városunk történelme
Városunk címere
Testvértelepülések
Arcképcsarnok
Évfordulók 2019.
Térképek
Településünk képekben
Kunsági Kiállítóház
Kun Kézmű Szociális Szövetkezet

Érdekességek:
A Kunhalmokról
A Kunhímzésről
Csárdák, betyárok
A Kunok nyelvéről
A Kunbabák

Önkormányzat

Önkormányzat
Jegyzőkönyvek
Önkormányzati rendeletek
Megyei Önkormányzat
Közbeszerzések
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010-2014)
Akcióterületi Terv
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Gazdasági program
Közbeszerzési tervek
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Civil szervezetek támogatása

Intézmények (címek)
Családsegítő Központ
Kunhegyes Városért Közalapítvány
Közérdekű információk
Közérdekű adatok

Oktatás:
"Dózsa Iskola"
"Kossuth Iskola"
Református Iskola
Középiskola
Óvodák
PÁTRIA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A település kitüntetettjei
A Kunhalmokról


Kunhegyes környékének kunhalmairól és a tomaji kápolnaromról

Az Alföldön utazó, a tájat figyelő ember tekintete gyakran megakad a nem ritkán 10 méter magas halmokon. Ezekről sokan nem is sejtik, hogy emberi kéz alkotásai. A legöregebbek közülük az alacsonyabb településhalmok : újkőkoriak és bronzkoriak. A láncolatban álló alacsony halmok őrhely ként szolgáltak egykoron. Elődeink a települések határait is gyakran jelölték határhalmok kal. A szabályos kör alakú, magas kunhalmok a kurgánok , azaz sírhalmok.

A Nagykunságban a halmok gyakran feltűnnek hol egy szántóföldből, hol pedig egy gyepterületből kiemelkedve. A 19-20. század fordulóján mintegy 2000 halom létezett az Alföldön. Az utóbbi fél évszázad sokat ártott a halmok állapotának. A nagyüzemi mezőgazdasági gazdálkodás az egyik fő okozója volt gyors pusztulásuknak. Rohamos pusztulásuk megakadályozását szolgálja az 1996-os természetvédelemről szóló törvény.

Kunhegyes környékén is sok halom kiemelkedésével törte meg az alföldi táj „tengersík vidékét”. Mára már igen kevés ezeknek a száma és a megmaradtak állapota sem mondható jónak. 2003-ban készített dolgozatomban 31 Kunhegyes környékén egykor lévő halomról sikerült több-kevesebb adatot, történetet gyűjtenem. Sajnos jó néhányról már csak a feljegyzések alapján tudjuk, hogy valaha voltak ( Fehér-, Sáfrán-, Miklós-, Kis-Bihari-, Nagy-Bihari-halom, Kele-, Rác-, Porcsin-halom.) Neve néhánynak megváltozott az idők folyamán (Túzok laponyag pl . Kis-Gergely halom nevet kapta). A Czibak-halom ról azt mesélték, hogy a 18. században egy Czibak nevű pásztor egy szegény arra járó utast kirabolt, s azt a halom mellett folyó Kakat vizébe fojtotta. Tettéért e halmon felakasztották. A Pénzes-halom ban bronzkori pénzeket találtak. A Purgány-halom a népi emlékezet szerint boszorkányok gyülekező helye volt. Telek-halom nevében is lakott helyre utal. Gara - és Bors -halom neve régi személyneveket őriz.

Győrffy István etnográfus a karcagi határban már 1921-ben kutatta a halmokat, s a következő megállapítást tette, mely ma is elfogadható: „… olyan 5- 10 méter magas, 20- 50 m átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok.”

„A tájföldrajzi szempontból egységes Kárpát-medence megannyi egyedi és különleges érték őrzője. Ezek közé tartoznak a kunhalmok is… Elnevezésük megtévesztő. Döntő többségük még jóval a kunok bejövetele előtt keletkezett. A fémkorszakok népei, a népvándorláskori kultúrák hagyományozták reánk a többezer éves, földből készült „piramisokat”. Egykori számukat a Kárpát-medencében negyvenezerre becsüljük. Főleg a vízjárta síkvidékeinken keletkezett igen sok kunhalom”- írja dr. Tardy János.

Hazai szakértője, kiváló és lelkes kutatója e témának dr. Tóth Albert . 1979-ben kezdte meg tanítványaival feltérképezni azokat a halmokat, amelyek még löszgyep-maradványokat őriznek. Tóth Albert kutató szerint a kunhalmok az alföldi táj sajátos, antropogén formakincsei”.

1984-től megyei tanácsunk is támogatta a területén lévő kunhalmainak tematikus, átfogó számbavételét. A munka sürgősségét az indokolta, hogy meggyorsult ezeknek a halmoknak a pusztulása: elhordás, beerdősítés, beépítés, mélyművelés stb. miatt.

A kunhalmok a figyelem középpontjába a 24/1991-es számú (az Alföld időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről) Országgyűlési- és 3515/1991. számú Kormányhatározat kihirdetésével kerültek. Az 1996-ban megjelent a LIII. törvény a természet védelméről reményt adott a még létező kunhalomnak megmentésére, nevesítve is tartalmazta a kunhalmok védelmét. 1997-ben az ELTE Régészettudományi szakemberei a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának megbízásából elkészítették a „Magyarország kunhalom katasztere” I. és II. kötetét, valamint a halmok elhelyezkedésének térképét is.

A kunhegyesi Képviselő Testület 51/1992. (VII. 23.) Kt. határozatában (az 1982. évi 4. törvényerejű rendelete alapján a természetvédelemről) kijelölte a védelemre érdemesnek tartott értékeket és felkérte az illetékeseket (tulajdonosokat, használókat) a fokozott védelemre. A képviselőtestület által kijelölt helyi természetvédelmi értékek: Kunhalmok: Gergely-halom, Törökbori-halom, Vágott-halom, Kettős–halom I., Cibak-halom, Hármas-halom, Jaj-halom, Kettős-halom II., Nagy-Purgány-halom . Az ellenőrzés azonban elmaradt, védendő halmainkra semmi sem figyelmezteti az arra járókat, földmunkákat végzőket, s tovább pusztulnak, ma-holnap hírük hamvuk sem marad, mert a kunhalmok többségét továbbra is szántják, itt-ott néha elhordják, vagy növényzetét birkákkal lelegeltetik, mint pl. az egykori Só út melletti Kőhalmot , ahol régebben dúsan nőtt az árvalányhaj, melynek mára hírmondója sem maradt. A Törökbori halmot napjaink virtuskodói teszik tönkre, akik különféle gépjárműveik erejét fitogtatva keresztülhajtanak a halmon, holott mellette földút vezet.

Egy ilyen jobb sorsra érdemes halomnál, a Kisfás-halomnál és a rajta álló építménynél, a tomaji kápolna romjainál jártam a XVII. Legénybot Alkotótáborban résztvevő diákokkal. A kápolnarom viszonylag könnyen megközelíthető és megcsodálható, értesülésem szerint ez a kunhegyesi cserkészek köszönhető, akik az egykori feljáratot megszabadították a gaztól.

A halom és az építmény Kunhegyes-Abádszalók határában gyönyörködteti még torzójával is az országúton haladókat, akik a Tisza-tó felé igyekeznek. Gróf Nemes János építtette a rajta álló kápolnát 1896-ban, a millennium évében az uradalmi cselédek és saját családja számára. Az épület tervezője Steindl Imre volt. A kápolnától a kastélyig gyönyörű fenyősoron vezetett az út. A II. világháború után a kastélyt és a környék házait az utolsó tégláig elhordták. Csak az imahely dacol az idővel továbbra is. 1965-ben még tartott benne misét Bollók Emil kunhegyesi esperes-kanonok úr, de még abban az évben összetörték a kápolna berendezését, feltörték a grófi család sírkamráit, a csontokat szétdobálták. Ezek maradványait a kunhegyesi katolikus templom kertjében helyezték el, reméljük örök nyugalomba. Az építménynek már nincs tetőszerkezete, ablaka, ajtaja, falait megbontották, a beomlott sírkamra veszélyesen tátong a felszín felé.

Ott jártunkkor éppen szántva volt a halom melletti terület, s persze a halom oldalából lecsípek ismét egy jó darabot. A területen látható, hogy kb. 8-10 méternyi részt már valaki a maga földjéhez szántott belőle az utóbbi évtizedekben.

Nagyon fontos lenne pedig, hogy ezeket a több ezer éves ember által alkotott tájelemeket, melyek történeti, tájképi, művelődéstörténeti és egyéb értékeket képviselnek, megmentsük a pusztulástól, s megállítsuk a halmok széthordását, s meggátoljuk meg a még fátlan halmok beerdősítését! Ne engedjük, hogy őseink lakóhelye, őrhelye, határjelzője, temetője az enyészeté legyen pont a mi időnkben, a mi felelőtlenségünk miatt!

Víg Márta
középiskolai könyvtáros









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-09-03 (14956 olvasás)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generálás: 0.008 másodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net