Szerkesztette: Víg Márta
2021-es kunhegyesei évfordulók
1091-ben támadta meg elõször a kunok egy csoportja hazánkat bizánci területrõl, a lebunioni csatából visszafelé tartva Kapolcs vezetésével. (Erdély-Tokaj-Duna-Tisza köze) Szt. László (1077-95) azonban leverte õket.
1241. március 17-én a magyar fõurak a Pest alatti táborban megölték Kötönyt, a kunok királyát.
1246-ban IV. Béla újabb támadástól tartva másodszor is behívja, befogadja a kunokat. Az új szövetség megpecsételésére a kun fõemberek kettévágott kutyára tett esküje, valamint a trónörökös István herceg (a majdani V. István (1270-72) és Zeyhan (Száján) kán lányának, Erzsébetnek a házassága szolgált. V. István és (Kun) Erzsébet házasságából született a késõbbi IV. László, akit Kun Lászlónak is nevezünk a magyar történelemben. E szövetségbõl alakult ki a magyar királyok közvetlen hatalma a kunok felett, amit a mindenkori nádor közbejöttével gyakoroltak.
1311. november 8-án I. Károly király Vácon kelt oklevele Hegyesegyház néven említi Kunhegyest, mint Fegyvernekkel határos települést. A derzsi nemesek birtoka volt ekkor. Kun szállássá 1399-ben ill. 1401-ben lett, amikor a kolbázszállási kunok megvásárolták és benépesítették.
1401. szeptember 25-én Zsigmond királynak Halason kiadott oklevele hevesujvármegyei Kakat (másképpen Hegyes) községet említ, melynek birtokrészei: Kázmérfoka, Sebesér és Kárászos nevû halastavak.
1521. január 21-én tartottak határjárást Hegyesen, melynek tulajdonosa elõbb Anderkó János, az összeíráskor Hegyesy Gáspár volt. Határos faluk: Madaras, Tomaj, Tiszaszalók, Bura, Roff, Kolbáz.
1551-ben a kolbázszéki kunok kérvényben kérték a királytól sérelmeik orvoslását, mivel Fráter György õket elviselhetetlen adóval terhelte.
1591-92-ben Kolbáz faluban 40 család, Hegyes faluban 35 család élt.
1596-ban nagy csaták voltak a Nagykunság környékén a magyar-osztrák csapatok és a törökök között. III. Mohamed szultán pusztító sereggel vonult az egri vár bevételére. Kunhegyes feltehetõen ezekben a harcokban pusztult el. Eger elestével a Jászkun Kerületeket a törökök kiûzéséig (1687) Fülek várából adminisztrálták.
1701-ben jöttek haza tömegesen a kunhegyesiek, a törökök kiûzése után 50 gazda „ülte meg” a települést.
1701. VII. 4: a Budai Kamarai Hivatal közölte Sõtér Ferenc jászkun alkapitánnyal, hogy a jászkunok kiváltságait eltörölték, ezután jobbágyként kell adózniuk, mert a Jászkun Kerületet mint háborús szerzeményt (koronabirtokot) eladják a Német Lovagrendnek.
1711-ben a szatmári békekötés után tértek vissza a rácok pusztítása elõl elmenekült kunhegyesiek Rákóczi Rakamaz környéki birtokáról.
Az 1711. évi szatmári béke pontjaiba befoglalták az ígéretet a jászok és kunok sérelmeinek orvoslásáról. A kiváltságok visszaállítására vonatkozó ígéret, a robottól mentes szabad paraszti gazdálkodás reménye vonzotta a betelepülõket. A hatalmas szabad területeken fellendült az állattartás, alig volt gazda, aki ne szántott-vetett volna.
1711-ben kunhegyesi kisbíró Elek György. Ekkor 800 fõ lakosa volt településünknek.
1721-ben a pesti Comissió elõtt eskü alatt vallotta a nyolcvanéves kunhegyesi születésû Koczó István, hogy a községben 1640-ben már református templom volt, mellette prédikátor és mester, vagyis tanító.
1726-28-ig Vitéz János volt a református lelkipásztor Kunhegyesen.
1731-ben a Jászkun Kerületek a Német Lovagrend tulajdonából a Pesti Invalidus Ház tulajdonába kerültek.
1741-1751-ig Pálffy János Magyarország nádora volt a Jászkunság fõbírája.
1751-1765-ig Batthyány Lajos Magyarország nádora és a Jászkunság fõbírája.
1751. évi XXV. törvénycikk az 1745. május 6-án Mária Terézia által a jászkunoknak adott kiváltságlevelet (redemptiós) becikkelyezte. A Jászkun Kerületek teljesítették az abban vállalt kötelezettségeiket.
Ugyanezen törvénycikk a hármas kerületet (jász, nagykun és kiskun) önálló törvényhatósággá nyilvánította, szabad kerületnek nevezték.
1756-ban báró Orczy Lõrinc jász, kun és hajdú legényekbõl saját költségén lovas ezredet állított ki.
1766-ban a kunhegyesiek szép nagy református templomot építettek. Ekkor 2000 fõ volt településünk lélekszáma: 369 család.
1776-77-ben következett be a század egyik legnagyobb áradása a Tiszán, mely a Nagykunságban is tetemes károkat okozott.
1786-ban II. József császár parancsára Heppe építészeti mérnök terve szerint a Mirhó gátat kezdték építeni, melynek fele a szalóki, fele a taskonyi határba esett. (A Mirhó által borított árvizes területet Gyolcsnak nevezték.)
1786-ban a feketicsi kiköltözés után 3025 fõre csökkent Kunhegyes lakossága. (Bácska)
1791-ben a szentimrei útnál a tanács határozata alapján, a Nagyszék felé új szõlõskertet létesítettek. (Újkert)
1791-ben a Jászkun Kerület országgyûlési követküldési jogot nyert.
1796. március 20-án született a Nógrád megyei Verõcén Kulifay Zsigmond református lelkész, aki 1825-1866 között teljesített szolgálatot Kunhegyesen. Sokoldalú irodalmi munkásságot is kifejtett.
1801-ben halt meg Csomaközben báró Mészáros János. (1737-ben született Kunhegyesen és a napóleoni háborúkban tûnt ki vitézségével.)
1801-ben 3911 fõ református élt Kunhegyesen.
1806-ban 4311 fõ csak református vallású ember élt településünkön.
1806-ban született Gulácson Szigeti Vass Pál. Iskoláit Debrecenben végezte el, majd 1825-ben Kunhegyesen volt praeceptor, azt követõen Bene Ferenc pesti kertészetében dolgozott. Segédként megfordult Bécsben és Erfurtban. Hazatérte után Tiszaroffon kertépítõ. Innen hívta el Kerekes Ferenc a debreceni botanikus kert megalapításához. Késõbb a kert gondozása mellett a Református Kollégiumban oktatott kertészeti ismereteket. Ösztönzésére indult meg Debrecen város utcáinak fásítása, s az Õ mûve a Csokonai-emlékkert. 1888-ban hunyt el Debrecenben.
1811-ben királyi rendelet Kunhegyest a szabad mezõvárosok közé sorozta és kiváltságlevelénél fogva részére országos vásártartást engedélyezett. Az elsõ vásárt 1811. június 10-11-én tartották.
1811. február 11-én született Pesten gróf Teleki László, a kunhegyesi születésû báró Mészáros János unokája. Édesanyja, Mészáros Johanna bárónõ (1784-1844) nagyhatású karitatív tevékenységet fejtett ki az általa alapított Pesti Jótékonysági Nõegylet élén. 1810-ben a megözvegyült Teleki László (III.) gróf (1764-1821) második felesége lett és árván maradt gyermekei nevelésében (Ádám, József, Sámuel) hû segéde. Két közös gyermekük született: a tragikus sorsú Teleki László (Pest, 1811. febr. 11.-Pest, 1861. május 8.) politikus, író és Teleki Auguszta (1813-1876).
1816. június 7-én született Kunhegyesen Nagy László pedagógus, gimnáziumi majd nagykõrösi tanítóképzõi igazgató, királyi tanácsos és tanfelügyelõ, tankönyvíró. 1875-ben halt meg Budapesten.
1821-ben a Kakat túlsó partján portákat osztottak. Ekkor keletkezett az Újsornak (Arany János u.) és a Kazinczy utcának a keleti oldala.
1826-1842-ig volt református tanító Kunhegyesen Fitos János (nagykõrösi)
1831 nyarán kolerajárvány pusztított Kunhegyesen, melynek következtében 346 fõ halt meg, ebbõl 326 fõ a település lakosa volt.
1831. június 3-án királyi rendelet Kunhegyes mezõvárosnak minden hét szerdai napján heti piac tartására adott engedélyt.
1831. augusztus 14-én meghalt tanító Nagy András kolerában 45 éves korában.
1831. szeptember 29-én a kolerajárvány idején Józsa Mihály fõbíró intézkedett, hogy Pesten vegyenek részt kunhegyesi lakosok a megelõzés megtanulásában.
1831-ben épült katolikus templomunkat Pyrker László egri érsek szentelte fel a Szentháromság tiszteletére.
1836-ban nagy szárazság uralkodott Kunhegyesen és környékén. Az állattartó település szénaszükségletét Tiszafüred környékérõl szerezték be.
1841. augusztus 23-án született Karcagon Rácz Miklós földbirtokos nemes Rácz Demeter és Eötvös Mária fia. A gimnáziumot 1861-ben Nagykõrösön, a jogot 1864-ben Pesten végezte. 1867-ben Kunhegyes választotta meg jegyzõjének. Ezt az állást 17 évig töltötte be. 1884-ben takarékpénztári igazgató lett. Ezt az újabb tisztségét 13 évig viselte, s azután nyugalomba vonult, gazdálkodott. Irodalmi munkásságot is kifejtett. - 1901. december 7-én halt meg Kunhegyesen.
1846-ban Német István vezérõrnagy, aki a napóleoni háborúkban is részt vett, s akit családi kapcsolatok fûztek Kunhegyeshez, 300 ezüst forintot hagyományozott a kunhegyesi kórház javára végrendeletileg. (Testvére, Német Benjamin orvos volt Kunhegyesen.)
1846. március 13-án Földvárott (Tolna m.) született Boldizsár József
katolikus plébános közbirtokos szülõktõl. A gimnázium nyolc osztályát a pesti kegyesrendieknél végezte. 1866-ban az egri papnövendékek közé lépett. 1870. aug. 1-jén áldozó pappá szentelték; ezután mint káplán Tardon és Kápolnán mûködött; 1873. okt. 10-én hasonló minõségben Gyöngyöspatára küldték; 1882. júl. elején mint helyettes lelkészt az alsó-miskolci parókia vezetésével bízták meg. 1886. júl. 10-én önálló lelkész lett Kunhegyesen.
1846. április 7-én született Kunhegyesen Kótai (Kota) Lajos tanár, 1884-tõl szatmári ipariskolai igazgató. Írt költeményeket, hírlapi cikkeket és humoros tárcákat, iskolai tankönyveket. 1884-1896 között szerkesztette a Szamos címû hetilapot.
1846. december 13-án 74 éves korában halt meg Kunhegyesen Farkas József református lelkipásztor, aki 1803-tól másodálláson teljesített a településen szolgálatot. (Szikszón született.)
1851-ben Fényes Elek közlése szerint 6401 lakosa volt Kunhegyesnek.
1851. szeptember 6-án született Kunhegyesen Faragó Bálint középiskolai tanár, mezõtúri középiskolai igazgató. Szülei: Faragó Gábor, Faragó Mária. - 1935-ben halt meg Budapesten.
1851. február 17-én Kunhegyesen született Kolosy Antal (Szülei: Kolosy Lajos, Kulifay Judit) ügyvéd, aki Kunhegyes polgármestere volt 1884-1890 között. 1924-ben halt meg Kunhegyesen. A katolikus temetõben nyugszik családjával együtt.
1856-ban alakult Kunhegyes legrégebbi társadalmi egyesülete: a Polgári Olvasókör Nagy Péter iskolaigazgató kezdeményezésére.
1861-ben nagykun kapitányi állással tisztelték meg a kunhegyesi születésû Varga Imrét, nagykunsági kerületi fõjegyzõt, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt a Kossuth-kormány Nagykun Kerületi kormánybiztosa volt. A szabadságharc bukása után Jozefstaban és Kufsteinben is raboskodott. 1861-66 közötti idõszakban több alkalommal volt nagykun kapitány. 1866. november 4-én halt meg.
1866-ban jelent meg Kulifay Zsigmond kunhegyesi református lelkész A nyelvek eredete címû munkája.
1866. április 16-án meghalt Józsa Imréné Pápai Susánna 36 éves korában. (Lévay József költõ múzsája volt.)
1866. augusztus 15-én meghalt Miklósi Gábor lánytanító 44 éves korában.
1866. december 2-án Székely Károly református lelkészt választották Kulifay Zsigmond utódjául.
1866-ban postahivatal létesült Kunhegyesen a mai Kálvin utcában.
1866. november 4-én halt meg Varga Imre nagykun kerületi fõjegyzõ majd nagykun kapitány. - 1813. október 22-én Kunhegyesen született.
1871. augusztus 26-án született Kunhegyesen Rohoska József református teológus, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. 1900-tól a sárospataki református teológián tanított és szerkesztette a Sárospataki Lapokat 1905-tõl. 1920-ban elvesztette állását. 1926-1938. január 26-án bekövetkezett haláláig Budapesten élt. (Szülei: Rohoska József, Szanna Zsuzsanna.)
1871. október 22-én alakult meg hivatalosan Kunhegyesen az orthodox izraelita hitközség.
1871. május 21-én született Kunhegyesen Józsa János földbirtokos. Szülei (Józsa Péter, B. Szabó Eszter) birtokán sajátította el a gazdaság vezetésének és szakszerû mûvelésének ismereteit. 1894-tõl önálló gazdaságot vezetett birtokán. 20 éven át volt a kunhegyesi Kölcsönös Segélyzõ Egylet pénztárosa, majd 1927-tõl igazgatója lett. A vármegye törvényhatóságának s a község képviselõtestületének virilis jogon tagja, ref. egyházi presbiter, s a kunhegyesi Takarékpénztár Rt. választmányi tagja volt.
1871. május 2-án Kunhegyesen született Juhász Pál jegyzõ. Szülei: Juhász Pál népiskolai tanító, Tóth Ida. - 1907-ben alapította a kunhegyesi Gazdasági Egyesületet, melynek ügyvezetõ igazgatója lett. B. Nagy Julianna községi óvónõt 1901. január 21-én vett feleségül. (Mezõtúron született 1862. június 14-én. Szülei: B. Nagy Mihály földbirtokos, Czebe Sára. Meghalt 1954. január 8-án Kunhegyesen. – Lánya, Ida Mária 1902. szeptember 29-én született.) - Meghalt Kunhegyesen 1955. április 5-én.
1876. május 24-én született Hejõpapiban Makláry Károly református lelkész, aki 1904-1934 között teljesített szolgálatot Kunhegyesen. Késõbb református püspökké választották. 1938-ban halt meg Debrecenben.
1876-ban a XXXIII. törvénycikk megszüntette a Jászkun Kerületek önállóságát. A Jászságból, a Nagykunságból és Külsõ-Szolnok vármegyébõl alakította ki Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét.
1876-ban a Tisza kiöntött Taskonynál, s elárasztotta Kunhegyes Kakaton túl lévõ részét. 60-70 ház romba dõlt.
1876. március 15-én alakult meg Kunhegyesen a Függetlenségi Olvasókör. Elsõ elnöke Biszterszky Róbert orvos volt. (1947-ben oszlott fel.)
1876-ban Munkácson született Bíró Lajos rõfös, divatáru kereskedõ. Elõkészítõ iskoláit Tiszaföldváron végezte. Tanult Szolnokon és öt évig Budapesten mûködött különbözõ cégeknél. 1900-ban lett önálló. A kunhegyesi Izraelita hitközség és a Kereskedelmi Egyesülés elnöke volt, a Szentegylet választott tagja. 1917-ben a 29. honvéd gyalogezredhez vonult be katonai szolgálatra, de betegsége miatt szabadságolták. Tanoncoktató. Felesége Klein Irma volt. Gyermekei: Miklós (tisztviselõ), László (ügyvetetõ apjánál), György, Róza. A holokauszt áldozata lett 1944-ben.
1876-1877 között szerkesztette a Lehel Kürt címû lapot Jászberényben Kolosy Lajos (volt kunhegyesei fõjegyzõ, nagykunsági tiszti ügyész, nagykun kapitány, jászberényi királyi törvényszéki bíró, Kolosy Elvira költõnõ édesapja).
1876. szeptember 6-án született Kunhegyesen Trenka Sándor hentes és mészáros, ipartestületi megbízott, elöljárósági tag. Szülei: Trenka János, Tóth Susanna.
1876-ban alapították a Neufeld-testvérek malmukat Kunhegyesen, mely 1917-ben Luxenberg József tulajdona lett. A gõzmalom 10-11 embert foglalkoztatott.
1881. szeptember 29-én alakult meg a Kunhegyesi I. Temetkezési Egylet. (1941-ben szûnt meg.)
1881. március 21-én született Mezõtúron Csató Gábor református kántor, a kunhegyesi Református Dalegylet megszervezõje és karvezetõje 1920-1937-ig, haláláig. (Szülei: Csató Gyula, Nagy Mária.)
1881. február 17-én Püspökladányban született Bojtor Sámuel asztalosmester, temetkezési vállalkozó. 1899-ben szabadult fel, segéd volt: Budapesten, Szegeden, Hódmezõvásárhelyen, Orosházán, Csongrádon, Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban. 1912-ben lett önálló. Az elsõ világháború idején Debrecenbe vonult be, s a 3. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt az orosz fronton, ahol 1914. aug. 29. megsebesült. 1915. januárban az olasz harctérre vezényelték, ott 1916. július 19. hadifogságba jutott. 1921-ben került haza. Felesége Kalla Julianna volt. Tanoncoktató. Mûhelyét 1931-tõl fia, Lajos vezette. Ipartestületi tag. 1949-ben halt meg Kunhegyesen.
1881. március 19-én született Kunhegyesen Csávás János földbirtokos. Szülei: Csávás István (1850-1927) és Apostol Zsuzsánna (1857-1919). Iskoláit Kunhegyesen végezte, a gazdálkodást szülei birtokán tanulta. A község képviselõtestületének virilis jogú tagja, a Legeltetési Társulat elnöke, ref. egyházi presbiter, a Függetlenségi Olvasókör alelnöke, a kunhegyesi Vadász Társulat pénztárnoka, a kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank Rt.-nek 10 éven keresztül pénztárosa. Felesége D. Ács Mária (1888-1975) volt. Gyermekeik: Erzsébet (dr. Molnár Gyuláné) és Mária Matu (dr. Rácz Ferencné). 1961-ben halt meg, a kunhegyesi református temetõben nyugszik.
1886. október 31-én Ipartestület alakult 71 fõvel Kunhegyesen. Elsõ elnöke Kota Imre asztalos lett. 1911-ben 219 tagja volt. (Feloszlott 1949-ben.)
1886-ban nyílt meg az elsõ óvoda Kunhegyesen a Kazinczy u. l. sz. alatt., mely 1954-ig mûködött.
1886. szeptember 8-án született Kunhegyesen Nyíri József cipészmester, tûzoltó szakaszparancsnok, leventeoktató. (Szülei: Ny. Lajos, Barta Irén)
1886. szeptember 25-én született Kunhegyesen Tar József gazdasági kovácsmester, ipartestületi elöljáró, tanoncvizsgáztató, mûhelyvizsgáló. Szülei: Tar Pál, Onodi Rebeka.
1886. március 28-án született Kunhegyesen Kis Gábor cipészmester. Öt éven át volt az ipartestület elnöke, elöljárósági tag, ref. egyházi presbiter, a Hangya és a Takarékpénztár igazgatósági tagja.
1886. december 9-én született Kádár Endre író, újságíró Kunhegyesen.
(1944 novemberében Auschwitzban halt meg.)
1886. február 11-én Kunhegyesen született Bolha Imre református. (Szülei: Bolha Imre, Józsa Rebeka.) Házasságot kötött 1910. június 15-én Kuczera Rozáliával. - Az elsõ világháború áldozata lett.
1891. február 10-én alakult meg a Kunhegyesi Kisbirtokosok Olvasóköre. (1947-ben oszlott fel.)
1891-ben Kunhegyesen született Ádám János községi közgyám. Iskoláinak elvégzése után a községi közélelmezési hivatalnál mint gazda teljesített szolgálatot 1917-1923-ig. Ekkor választották meg községi közgyámnak. Az elsõ világháború alatt a 68. gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot egy évig mint szolgálatvezetõ õrmester. A kunhegyesi Kisbirtokosok Olvasókörének két évig alelnöke, majd 1909-tõl elnöke, 20 évig a református egyház presbitere volt.
1891-ben Kunhegyesen született Apostol Gábor ref. elemi iskolai tanító. Oklevelét Debrecenben szerezte, tanított Tiszanánán, majd 1926-ban Kisújszállásra került. – Az elsõ világháború idején a 29. honvéd gyalogezred. kötelékében harcolt a szerb fronton, megsebesült, SL, sebesülési érem tulajdonosa. Az Iskolánkívüli népmûvelési bizottság tagja volt. - Felesége: Gyûszû Jolán, gyermekei: Zsuzsanna és Gábor.
1891. szeptember 14-én született Kunhegyesen Masáth János hentes és mészáros. Szülei: Masáth Ferenc, Kúsz Róza.
1891-ben született Vadászon Bondár Mihály németszûcs. 1910-ben Nagyszalontán szabadult fel. 1919-ben lett önálló. 1915-17-ig részt vett az elsõ világháborúban. Tanoncoktató. 1931-ben hunyt el. Halála után felesége, Karmazsin Julianna vezette mûhelyét egy alkalmazottal.
1896. február 26-án alakult meg a Kunhegyesi Egyetértés Olvasókör. (1949-ben oszlott fel.)
1896. május 10-én nagy ünnepség keretében ünnepelték meg az ország ezeréves fennállását Kunhegyesen.
1896-ban a Kisújszállás és Vidéke c. újság szept. 26-i száma a következõket adta hírül: „A kunhegyesi Iparos Ifjúság folyó év okt. 6-án Glauzius Ignác újonnan épült dísztermében jótékony célú zártkörû táncmulatságot rendez, belépti díj 50 K. A tiszta jövedelem a kunhegyesi Kisdedóvó javára fordíttatik.”
1896. december 17-én halt meg Simonyi Elek kunhegyesi születésû államvasúti fogalmazó. Orvosi gyakorlata mellett hírlapirodalommal foglalkozott, Tiszavidék címmel lapot indított. A fõvárosba költözése után több lapnak is munkatársa volt. (Kunhegyesen született 1855. 09. 30-án. Szülei: dr. S. Imre orvos, Elek Julianna.)
1901. május 31-én született Kunhegyesen Horváth Lajos kereskedõ, az Emlékezés a kunhegyesi szélmalmokról címû munka szerzõje.
Az 1901-ben kiadott Schematismus a következõket írja katolikus iskolánkról: „A tiszántúli tankerületben tanfelügyelõ: Gõcze Aladár alesperes, tanító, abádszalóki plébános. Kunhegyes: Kecskés József tanító, 91 mindennapi tanuló, 26 ismétlõ tanuló.”
1901. szeptember 12-én halt meg Rácz Miklós református lelkész, aki 1870-1901-ig teljesített szolgálatot Kunhegyesen. (1843-ban Hajdúhadházon született.)
1901 jelentõs dátum a kunhegyesi Ipartestület életében, mert ettõl az évtõl kezdve büszkélkedhettek testületi zászlóval. Zászlóanyának Madarász Imréné (karcagi, orsz. gyûlési református lelkész képviselõ felesége) õnagyságát kérték fel.
1901. november 18-án született Kunhegyesen Németh Gyula a Nagykunsági Villamossági Szövetkezet könyvelõje.
1901. december 11-én választotta meg a kunhegyesi református gyülekezet lelkészének Török Imrét, aki 1904-ig teljesített itt szolgálatot és sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki, legelsõ kalendáriumunk szerkesztõje volt. (1867-1952 között élt.)
1901-ben Hajdúszoboszlón született Kiss Albert ref. tanító. A debreceni tanítóképzõt 1920-ban végezte el, ezután 1923-ig katonai szolgálatot teljesített. 1924-ben Kunhegyes tanítói állásra választotta meg. Az elsõ világháború alatt a m. kir. honvédségnél mint egyéves önkéntes teljesített katonai szolgálatot. Tagja volt a Községi Iskolaszéknek, a MOVE Sportegyesületnek, az Ipartestületnek jegyzõje, a Polgári Kaszinónak pénztárnoka, a Levente egyesület fõoktatója, gazdasági iskola igazgatója, a községi ipariskola tanítója. 1955-ben a Dózsa György úti Iskola igazgatója. 1957-ben letartóztatták a forradalmi eseményekben való részvétele miatt. 1982-ben halt meg. - Felesége Tömöry Ilona tanárnõ (1904-1996) volt.
1901-ben 9504 fõ élt Kunhegyesen (7981 fõ református, 1154 fõ római katolikus, 312 fõ izraelita, 57 fõ egyéb vallású).
1901. október 1-jén született Neveletlenben (Ugocsa m.) Pénzes István római katolikus tanító. Felesége Ábrahám Erzsébet volt. Tanítói, kántortanítói képesítését az egri érseki tanítóképzõben szerezte. 1925. nov. 15-tõl tiszaroffi római kat. elemi népiskolai tanító. Tanít a gazdasági ismétlõ iskolában is. 1936-ban kerülhetett Kunhegyesre.
Az 1937/38-as tanévben a III-IV. osztály 63 mindennapi tanulóját tanította, olvasókört vezetett és részt vett a tanítói egyesületi élet vezetésében.
1906. február 14-én született Karcagon dr. Mészáros Elek tüdõgyógyász. (1998. március 20-án halt meg.)
1906. május 12-én Kunhegyesen született Kun Ilona tanítónõ. Szülei: Kun Elek református tanító, Folkusházy Rózsa gyermekmenház vezetõ, óvónõ. Testvére: Elek szintén tanító lett. 1928. szeptember 3-tól 33 éven át tanított a kunhegyesi református, majd Kossuth úti Általános Iskolában. Nyugdíjasként a nagyközségi könyvtárban dolgozott 13 évig. Megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést 1984-ben. Hatalmas kertjében csodálatos növények, virágritkaságok pompáztak. 1986. november 6-án halt meg Kunhegyesen baleset következtében.
1906-ban Schwarcz József kunhegyesi lakos a Kakaton túl kislakásokból álló telepet létesített. (Újváros)
1906-ban írta meg Zsigmond Ferenc Lévay József életét és költészetét bemutató munkáját.
1906-ban az addig külön egyesületként mûködõ Ipartestületi Olvasókör (1877-ben jött létre) beleolvadt az Ipartestületbe.
1906-ban született Kunhegyesen Szabó Lajos magyar szûcs, aki atyjánál, Szabó Eleknél szabadult fel 1923-ban.
1906. november 7-én született Kunhegyesen Erendits Endre római katolikus okleveles gazdász és bölcsész, aki munkatársa volt a „Debreceni Újságnak”. A kecskeméti állami mezõgazdasági iskola tanáraként szakmai cikkeket is publikált. Írása jelent meg az 1925-ös kalendáriumunkban is. 1945. június 30-án baleset következtében halt meg Budapesten.
1906. december 9-én, fennállásának 50. évében ünnepi közgyûlést tartott a kunhegyesei Polgári Olvasókör II. Rákóczi Ferenc emlékezetére, felelevenítették a 200 évvel azelõtt történt eseményeket. Az ünnepi szónok dr. Wirtzfeld Béla közgyûlési tag volt.
1906. december 19-én született Kunhegyesen Balla Gyula nyomdász. (1989-ben halt meg.)
1911-ben településünk legtöbb utcájában betonjárdát készítettek.
1911-ben a kunhegyesi református iskola két tanítója: Bárány Mihály nagytekintélyû tanító, Balogh Dániel pedig érdemes tanító elismerõ címet kapott.
1911-ben született Kunhegyesen Csoma Gábor kádár mester. 1929-ben
bátyjánál, Csoma Jánosnál szabadult fel és 1931-tõl üzletvezetõként mûködött özv. Csoma Jánosné üzemében. Az összes szakmába vágó munkát tökéletesen végezte.
1911. április 11-én Budapesten született Gönczi Kató védõnõ. A II. világháború után a kunhegyesi Vöröskereszt egyik szervezõje volt. 20 éven át volt a szervezet titkára. 1997. február 1-jén halt meg.
1911. március 3-án Inárcson született Béres János katolikus plébános Kunhegyesen (10.) 1939. november elsejétõl 1959. aug. 27-ig szolgált itt.
1911. november 18-án Farmososn született Borsányi Benjámin (Béni bácsi). Tanári diplomáját Budapesten szerezte történelem-latin szakon 1940-ben. Kunhegyesen a gimnáziumban 1966. szeptember elsejétõl tanított 1971 decemberében bekövetkezett nyugdíjaztatásáig.
1916. szeptember 15-én a hadvezetõség kirendeltsége a református templomunk tornyában lévõ négy harang közül a három legnagyobbat elszállíttatta háborús célokra.
1921. augusztus 30-án Budapesten született dr. Fodor Jenõ állatorvos. 1945-1968-ig élt Kunhegyesen. 1972. május 6-án halt meg.
1921. június 21-én a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyûlésen a kunhegyesi születésû Alexander Imrét a vármegye alispánjává választották.
1921. augusztus 23-25-én Kunhegyesen tartotta a reformátusok Péceli Köre konferenciáját, melyen 134 fõ: lelkész, tanár, tanító és presbiter vett rész, s elfogadták az ún. Kunhegyesi Memorandumot. Javaslataikat eljuttatták az éppen akkor ülésezõ zsinathoz.
1921. november 26-án született ifj. Bán István református lelkész Bojton. 1943-ban segédlelkész volt Kunhegyesen édesapja mellett. Felesége Jákó Judit lett. Gyermekük: István Balázs (1951-1968). 2005-ben halt meg, a kunhegyesi református temetõ szigeti részében nyugszanak.
1926-ban Kunhegyes község elöljáróságának szervezete a következõ: fõbíró, közigazgatásügyi jegyzõ, adóügyi jegyzõ, 2 segédjegyzõ, törvénybíró, 4 tanácsnok, pénztárnok, ellenõr, közgyám, 2 orvos, 1 állatorvos, 12 irodai alkalmazott, 9 rendõr, 8 éjjeli õr, 3 szülésznõ, 4 gazdasági alkalmazott.
1926-ban épült Kunhegyesen a csendõrségi laktanya, megnyitották a második ártézi kutat, elkészült a madarasi-tirszroffi kõút, s bérautó vállalat létesült.
1926-ban alakult meg az Országos Stefánia Szövetség kunhegyesi fiókja.
1926-ban jelent meg dr. Kolosy Lajos: Kunhegyes története címû monográfiája, mely a kunhegyesi Balla-Könyvnyomdában nyomattatott.
1926. január 22-én halt meg id. ilosvai Varga István, aki Kunhegyes polgármestere volt 1890-93 között. 1864. 06. 04-én született Kunhegyesen apja, Varga Mihály I. házasságából. Anyja Nagy Rozália volt. Testvérei: Lajos (1869. 05. 18); Rozália (1866. 07. 18.) (Féltestvére volt apja II. házasságából ilosvai Varga Ilona.)
Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi tanulmányait Debrecenben és Kolozsvárott. Egész fiatal korában elõbb rendõrkapitánnyá, alig 25 éves korában polgármesterré választották. 1894-ben a közigazgatáshoz került, mint szolgabíró Kenderesre, majd 1895-ben Kunhegyesen töltötte be hivatását. Jászberényben fõszolgabíró volt 15 évig. 1921-ben a közigazgatás szolgálatában eltöltött hivatás után nyugdíjaztatását kérte. Õfelsége a háború alatt teljesített érdemeiért a II. oszt. polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki. Felesége Takátsy Ida volt. Fiuk, István (1895-1978) festõmûvész lett. Református egyházmegyei tanácsbíró volt.
1926. január 23-án született Mezõcsáton Lengyel Andor tanár, népmûvész. Sárospatakon járt tanítóképzõbe. 1946-ban szerzett tanítói oklevelet. 1948-tól élt Kunhegyesen, református tanítói, tanári beosztásban dolgozott a Kossuth úti Általános Iskolában. 1955-1965-ig a kunhegyesi Járási Tanács Mûvelõdési Osztályának tanulmányi felügyelõje lett. 1964-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1965/66-ban megyei szakfelügyelõ lett, csökkentett óraszámban tanított, majd 1969-ben visszatért teljes óraszámban tanítani.
Az 1960-as évektõl kezdett fõként szaru- és fafaragással, valamint bõrdomborítással foglalkozni. A Népi Iparmûvészeti Tanács Bíráló bizottsága mintegy 40 db munkáját zsûri számmal látta el. Országos faragótáborokba járt. A kunhegyesi mûvelõdési központban 10 éven át faragó szakkört vezetett. 1977. szeptember 1-jén vonult nyugalomba. 1980 áprilisában a televízió bemutatta szaruból készített munkáit. Bõrbõl és szaruból alkotott tárgyaival fõleg tiszántúli múzeumokban találkozhatunk. Beregi, Felsõ-, Közép-Tiszavidéki motívumokat újított fel munkáin. - 1995. augusztus 15-én hunyt el.
1926. február 6-án Mezõcsáton született Bodon Béla tanár, isk. igazgató. Sárospatakon a Tanítóképzõben szerzett diplomát. Pedagógusi pályafutását 1947. június 1-jén Kunhegyesen református tanítóként kezdte. 1952-ben Tiszaroffon lett általános iskolai igazgató 34 éven keresztül. 2008-ban halt meg.
1926. szeptember 23-án született Kunhegyesen Lévai Imre (Boni) férfifodrász, fiatal éveiben tehetséges labdarugója helyi csapatunknak. 1998. május 26-án halt meg.
1926-ban ünnepelte fennállásának 40 éves jubileumát a kunhegyesi Ipartestület és ugyan ez évben szentelte fel nagy ünnepségek között zászlaját.
1931. március 23-án született Dicsõszentmártonban Bényi Árpád festõmûvész, aki az 1950-es években négy évig élt településünkön és tanított a Kossuth úti Általános Iskolában. (2006. december 24-én halt meg.)
1931. szeptember 21-én született Kunhegyesen Bari Ferenc cigányprímás. A köztiszteletben álló zenész 2003. február 14-én hunyt el.
1931-ben alakult meg a kunhegyesi Legeltetési Társulat.
1931-1936-ig Mester Albert volt a kunhegyesi Református Elemi Iskola igazgatója.
1931-ben lett Kunhegyesen községi szülésznõ Kalmár Sándorné Kun Szabó Julianna. Oklevelét 1914-ben Szegeden szerezte. Magánszülésznõ volt Aradon egy évig, Budapesten a Bakács-téri klinikán tizenhárom és fél évig. (1889-ben Borossebesen született.)
1931. november 8-án szentelte fel az új, három tantermes katolikus iskolát Szentgyörgyi József tanfelügyelõ. Az épületet a Szeplõtelenül fogantatott Magyarok Nagyasszonyának, Boldogságos Szûz Máriának és Szûz Szent Imre hercegnek, a katolikus ifjúság védõszentjének oltalma alá helyezték. Az építkezés 1929 õszén kezdõdött. A kivitelezéssel Lipták János törökszentmiklósi és Pál János kunhegyesi építészt bízták meg. Az alapkõletételnél 1929. október 13-án jelen volt: gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki 40 ezer pengõ iskolaépítési segélyt juttatott az egyházközségnek, valamint Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, Almásy Sándor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fõispánja, Herczeg Béla országgyûlési képviselõ, Back Andor fõszolgabíró. A tanítás 1930. szeptember 1-jén kezdõdött meg az iskolában, melynek építési költsége (és az iskolai padokkal együtt) 55 ezer pengõ volt.
1831. május 19-én meghalt Kunhegyesen senator nemes Mészáros Mihály 75 éves korában.
1936. október 11-én ünnepélyes keretek között tartotta 50 éves fennállásáról rendezvényét a kunhegyesi Ipartestület, s felavatta az I. világháborúban elesett bajtársaik emlékére készített emléktáblát is. Ezt az emléktáblát 1968-ban emlékmûvé alakították és a református temetõben állították fel.
1936. május 17-én nyílt Kunhegyesen Árvaház a református egyház gondnoksága alatt az Országos Református Szövetség által.
1936-ban egészségházat nyitottak Kunhegyesen.
1941-ben 10.767 fõ élt Kunhegyesen.
1941 õszén találkoztak Feketicsen, majd Kunhegyesen az 1785-ben kitelepült kunhegyesiek leszármazottaival az elbocsátó település lakosai.
1946. június 6.-án Karcagon született Körmendi Lajos író, költõ, szerkesztõ, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezõje. Sokoldalú irodalmár volt: írt publicisztikát, esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, készített fordításokat, vizuális költeményeket. Gyermekkorából néhány évet Kunhegyesen töltött, itt kezdte általános iskolai tanulmányait. (+Karcag, 2005. január 1.)
1946. június 26-án jött létre a helyi Nemzeti Bizottság, hogy segítse az új élet kezdetét.
1946. október 20-án alakult meg 15 taggal a Kunhegyesi Földmûvesszövetkezet, a Közép-Tiszavidéki ÁFÉSZ jogelõdje.
1946-ban megszervezték Kunhegyesen a Paraszt Dolgozók Gimnáziumát.
1946-ban halt meg Kunhegyesen Zábrák János református elemi iskolai tanító. Pápán született 1873. október 20-án. Szülei: Zábrák János, Kovács Zsuzsanna. Oklevelét 1894-ben szerezte Nagykõrösön. Decsen, Magyarittebén tanított, 1898-tól pedig Kunhegyesen. Felesége Cziriák Erzsébet volt.
1951-ben alapították Kunhegyes községben az elsõ mûvelõdési otthont.
1951-1959-ig Bak György volt a Petõfi Tszcs I-es elnöke.
1951. április 3-án alakult a Mezõgazdasági Felszereléseket Gyártó és Javító Kisipari Termelõszövetkezet és a Szolgáltató Kisipari Termelõszövetkezet.
1956 októberében a pesti forradalmi eseményekben halt meg Gajdán Imre (sorkatona), november 4-én Szél Miklós (vájártanuló) kunhegyesi lakos.
1961. január 2-án halt meg dr. Kolosy Lajos ny. törvényszéki bíró, Kunhegyes monográfiájának (1926. új kiad. 1933) szerzõje.
1961. március 23-án alakult a Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat Kunhegyesen. (Rákóczi út 20.)
1961-1973-ig Nagy István volt a kunhegyesi Vörös Október Tsz elnöke.
Az 1961-62-es tanévben jött létre Kunhegyesen a Mezõgazdasági Technikum. Elsõ igazgatója 1965-ig Hajdú Béla volt. 1968-ban szûnt meg a technikusi képzés.
1966. szeptember 10-én avatták fel ünnepélyes tanévnyitó keretében a helyi új 12 tantermes gimnázium épületét a Kossuth út 30-32. sz. alatt.
1966-ban jelent meg Szolnokon dr. Szabó Lajos: A kunhegyesi szegények és redemptusok ellentéte a XVIII-XIX. század fordulóján címû munkája. (Szolnok megyei múzeumi adattár 4.)
1966-1978-ig Nagy Zoltán volt a kunhegyesi Kossuth úti Általános Iskola Igazgatója.
1966-1984-ig Veréb Jánosné Zilahi Ilona óvónõ volt a kunhegyesi Hajnal úti Óvoda vezetõje.
1971. évi munkaerõ mérleg alapján Kunhegyes nagyközségben az aktív keresõknek 26,5 %-a dolgozott a mezõgazdaságban.
1976. július 1-én lett a kunhegyesi Általános Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezet új neve: Közép-Tiszavidéki ÁFÉSZ.
1976. július 14-én avatták fel az ipari szakmunkásképzõ iskola új épületét a Kossuth út 17. szám alatt.
1976-ban indult be Kunhegyesen az általános iskolai diákotthonban a Labdarugó Kollégium.
1976. november 7-én került sor a kunhegyesi Alföldi Szilikátipari Vállalat új, 10x54 m2 mûanyagcsarnokának átadására.
1976. november 16-án Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes vegyesipari szövetkezete egyesült. Az egyesített szövetkezet központja Kunhegyes lett, vezetõjének Kiss Imrét választották.
1976. november 26-án került sor a nagyközségi ravatalozó átadására a református temetõben.
1981. május 22-én került sor az 5 millió forintért felújított, 389 négyzetméteres községi könyvtár ünnepélyes átadására. Avatóbeszédet mondott Villangó István. Egy tudományos munkából megtudhatjuk az épület eredeti rendeltetését is: „…éppen a karcagújszállási városháza építésével egyidejûen (1737) épült fel Kunhegyesen, a község fõterén a községháza is, amely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményû szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetõs homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke.” (Kiss József: A pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága 1731-1745. Bp. Akad. K., 1992. 99. old.)
1981. május 24-én a Dózsa úti Diák Sportcentrum adott otthont a labdarugó utánpótlás tehetségkutató rendezvénynek, melyet a Magyar Labdarugó Szövetség, a Magyar Rádió és a Képes Sport közösen szervezett és bonyolított le a Dózsa Úti Általános Iskolával.
1986-ban a Kunság Népe Tsz kezdeményezésére elkezdõdött a Konok Kunok Kupája hagyományteremtõ sportnapként, melynek célja a hajdani kunsági népi játékok felelevenítése volt.
1986. október 1-9. között ünnepelte nagyszabású rendezvénysorozattal településünk fennállásának 700. évfordulóját. Erre az alkalomra jelent meg Szabó András szerkesztésében a Kunhegyesi krónika c. kötet.
1986. október 6-án Némedi Lajos egyetemi tanár avatta fel dr. Zsigmond Ferenc irodalomtörténész bronzból készült mellszobrát a könyvtár elõtti téren. (Papi Lajos szobrászmûvész alkotása)
1991. május 2-4. között a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola rendezte a Nagykun Diák Sportviadalt.
1991. február 27-én halt meg olaszországi munkája közben dr. Stanczik Ilona régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. (1943. szeptember 29-én Kunhegyesen született.)
1991-ben nyílt meg településünkön a Zöldkeresztes Patika.
1991-ben halt meg dr. Horváth Lajosné Tatár Julianna gyógyszerész. Abádszalókon született 1948. július 16-án. Általános iskolát Abádszalókon, középiskolát Kisújszálláson végzett. Gyógyszerészi diplomáját 1971-ben szerezte a szegedi orvostudományi egyetemen. Még ebben az évben beosztott gyógyszerész lett a kunhegyesi 15/31-es gyógyszertárban. 1972-ben kötött házasságot dr. Horváth Lajos állatorvossal. 1976-ban megbízták a gyógyszertár vezetésével. Két gyermekük született: Lajos (ügyvéd) és Judit (pedagógus).
1991-ben a Városi Önkormányzat megalapította a Pro Urbe Kunhegyes díjat. Eddigi Pro Urbe díjasaink:
- Bollók Emil (1991) esperes-kanonok
- Borsos Imre (1991) háziorvos
- Csúvár Jánosné (1992) pedagógus, ig. h.
- Fabó Zsigmondné (1992) pedagógus
- dr. Máthé Júlia (1992) pulmonológus
- Bús Károlyné (1994) pedagógus
- Juhász Lászlóné (1994) pedagógus, isk. ig.
- Füleki Sándor (1995) pedagógus
- Füleki Sándorné (1995) pedagógus
- Párdi Mihály (1995) magángyûjtõ
- Ferenczné Kocsis Erzsébet (1996) tanügyi-igazgatási fõtanácsos
- Oláh Lajos (1998) magángyûjtõ
- dr. Prágerné dr. Kádár Magdolna (2000) háziorvos
- Gorzás Lukács (2002) vállalkozó, KESE volt vezetõje
- dr. Erdélyi Iván (2002) ny. állatorvos
- dr. Varjú Éva (2007) gyermekorvos
- dr. Jakab Zoltán (2007) háziorvos
- dr. Szabó Lajos (2007) posztumusz ny. gimn. ig., orsz. gy. képviselõ (Kisújszállási lakos)
- Szelekovszky István (2009) polgármester, fafaragó
- Bakonyi István (2010) néptánc pedagógus, koreográfus (Tiszafüredi lakos)
- Czupp Pál (2011) fafaragó népi iparmûvész
- D. Szabó Miklós (2012) újságíró (Szolnoki lakos)
- Geszti Sándorné (2013) ny. köztisztviselõ
- Kovács Gábor (2014) vállalkozó
- dr. Horváth Lajos (2015) ny. állatorvos
- Szegedi Sándor (2016) Nagykun-Hús Kft. ügyvezetõ igazgató
- id. K. Tóth András (2017) vállalkozó
- Smányi Györgyné pedagógus (2018)
- Molnár Zoltán tûzoltó paranacsnok (2019)
- Major Anikó óvodavezetõ (2020)
1991 végén jelent meg a Kunhegyesi nagykun kalendárium 1992 elsõ kötete dr. Szabó Lajos szerkesztésében.
1996-ban halt meg:
Bariné Pádár Éva tanárnõ (1945-ben született Kunhegyesen.)
Bertha Gyuláné Szathmáry Ilona óvónõ. (1923-ban született.)
1996. március 18-án jött létre az általános iskolai Dózsa Alapítvány.
1996. május 12-én a református templomban a világ negyven országának magyar reformátusai találkoztak.
1996. június 25-én rendezett gálamérkõzés keretében ünnepelte a Dózsa Iskola Labdarugó Kollégiuma 20 éves fennállását.
1996. július 12-18. között Kunhegyesen rendezték meg az V. Országos Kossuth-tábort.
1996. július 26-28-ig elsõ alkalommal rendeztek motoros találkozót Kunhegyesen a Speed Rider’s Motoros Klub szervezésében.
1996. július 27-én dr. Kovács Endre egri püspök felszentelte a katolikus temetõben közadakozásból épített új kápolnát.
1996. augusztus 19-én országzászló avatására került sor a központi parkban. A recski kõbányából származó követ Györfi Lajos szobrászmûvész által készített ország-címer díszíti.
1996-ban a Dózsa Úti Általános iskola megalapította az iskola diákoknak és tanároknak adható kitüntetését, a Dózsa Arany Medál-t.
1996. október 24-én a tûzoltók védõszentjének tiszteletére készített Flórián szobrot avatták fel a Tûzoltó laktanya Ady úti épületénél és új tûzoltóautó átadására került sor.
1996. október 26-án második alkalommal adták át az Ilosvai-díjat Kunhegyesen. Ez alkalommal Németh Miklós festõmûvész vette át az elismerést.
2001. április 26-28 között tartották meg Kunhegyesen a XII. Nagykun Diák Sportviadalt a Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola szervezésében.
2001. június 9-én a Kunhegyesiek Baráti Köre kerti partit rendezett, melynek bevételét a városi múzeum létrehozására ajánlották fel.
2001. június 25-július 4 között tartották a X. Legénybot Alkotótábort a kunhegyesi Ilosvai Varga István Mûvelõdési Központ szervezésében. A tábor harangláb-avatással zárult a katolikus templom kertjében. Készítõi: Szelekovszky István, Szelekovszky László, Czupp Pál, Kövesdi József, Sárándi István.
2001. június 28-án tartottak elõször aratónapot és -versenyt hagyományteremtõ céllal az Ilosvai Varga István Mûvelõdési Központ szervezésében.
2001. október 30-án megalakult a Kunhegyesi Polgári Kör.
2001-ben alakult meg: a Kunhegyes Kultúrájáért Alapítvány, a Kunhegyes és Térsége Ikergyermekekért Alapítvány és a Közép-Tiszai Vidékfejlesztõ Alapítvány.
2001. december 1-jén hunyt el dr. Türmer István mérnök-tanár, naívfestõ. Tomajpusztán (Abádszalók) született 1918. augusztus 20-án. 1967-ben lett mezõgazdaság-tudományi doktor. - Tanári pályáját a kenderesi szakmunkásképzõben kezdte 1968-ban. 1969-1979-ig, nyugdíjaztatásáig a kunhegyesi Mezõgazdasági Szakmunkásképzõben dolgozott mérnöktanárként.
2006. január 19-én döntött Kunhegyes Város Önkormányzatának Képviselõ Testülete az általa mûködtetett két helyi általános iskola összevonásáról. A leendõ új iskola igazgatói kinevezését a közgyûlés döntése alapján július 22-én Nagy József Attiláné kapta.
2006. február 21-én adták át ünnepélyes keretek között a kunhegyesi autóbusz pályaudvart. Az elsõ járat március 7-én indult innen.
2006. március 26-án halt meg Halas Istvánné katolikus kántor. Kõtelken született 1919. április 19-én. Budapesten a Hitoktatónõképzõ Fõiskolát végezte el. Kõtelken kezdett el kántorkodni. 1956-ban férjhez ment a kunhegyesi Halas Istvánhoz, ezt követõen itt folytatta kántori munkáját, hitoktatói tevékenységét.
2006. szeptember 23-án került sor a Kunkapitány-ház (Tomaji u. 9. sz.), a Városi Múzeum (Kossuth u. 39.) és a Tancukrászda (Kossuth u. 58.) avatására.
2006. december 24-én elhunyt Debrecenben Bényi Árpád grafikus, festõmûvész (kétszeres Csokonai-díjas, Medgyessy Ferenc-, Holló László-, Debrecen Kultúrájáért-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, ötszörös Káplár Miklós-díjas). - Egy évet rajztanárként tanított Kunhegyesen. 1956 decemberében „Szabad Magyarországot!” felirattal fametszetet készített, melybõl 200 példányban plakátot nyomtattak és kiragasztották a falakra. A népbíróság négy év börtönre ítélte, melynek több mint felét letöltötte.
2011. október 6-án elhunyt Fabó Zsigmondné Masáth Zsuzsanna Kunhegyes Díszpolgára, gránitdiplomás pedagógus 96 éves korában.
2011. november 2-án megalakult a Kunhegyesi Református Nõszövetség.
2011-ben elhunyt:
Dr. Deme Pál a mezõgazdasági tudományok doktora, Nagy Sándorné D. Ács Erzsébet, S. Tóth Gyula, akikrõl megemlékeztünk kalendáriumunkban.
2011. december 13-án meghalt dr. Borsos Imre körzeti orvos, fõorvos. Dombegyházán született 1930. október 20-án. Az orvostudományi egyetemet Szegeden végzete 1956-ban az általános orvosi karon. Három évig Gádoroson dolgozott körzeti orvosként. 1963-tól nyugdíjaztatásáig és azután is Kunhegyesen praktizált feleségével körzeti orvosként. Pro Urbe-díjas (1991). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Díj (2005) Kunhegyes Város Díszpolgára (2010)
2016. július 15-én adták át az eredeti állapotába visszaállított 1889-ben készített Zádor utcai makadám utat (bazalt kockákból kirakott).
2016. július 26-án elhunyt Karcagon 66 éves korában Simai János emeritus nagykunkapitány, hagyományõrzõ.
2016. július 26-án elhunyt Sipos Imréné Hatházi Eszter tanárnõ, ny. isk. igazgató, aki 42 éven át tanította a kunhegyesi gyerekeket.
2016. szeptember 18-án halt meg Ulicsni Árpádné Pónus Julianna óvónõ, csuhészobrász Kunhegyesen.
2016. szeptember 25-én került sor a Siloam Gyógyászati és Konferencia Központ ünnepélyes átadására.
Víg Márta
ny. középiskolai könyvtáros-tanár
