TAGS-Skyblue

Álláspályázatok (2019. július 13.)

     

Választások 2019

Határozat a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai számának meghatározásáról

Tájékoztatók

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Közbeszerzési tervek


TOP-3.2.1-15-JN1-2016-00005 Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása és energia felhasználásának racionalizálása

TOP-5.1.2-15-JN1 Humánerőforrás bővítése a Kunhegyesi Foglalkoztatási Paktum keretében

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-ér rekonstrukciója I.

KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonosító számú „KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA”

TOP-2.1.2-15 jelű, Zöld város kialakítása


Tűzvédelmi tájékoztató

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Térfigyelő rendszer

2009. évi CXXII. törvényben előírt közzétételi kötelezettség
Szabályzat a nemdohányzók védelméről
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi munkájáról

Rendőrségi felhívások
Kereskedelmi nyilvántartások

Ügyintézés

Polgármesteri Hivatal


Építési hivatal
Letölthető nyomtatványok

Kormányablak
Kérdések - problémák - vélemények

Vendégváró

Bemutatkozás
Megközelíthetőség
Szálláshelyek
Rendezvénytervezet 2019.
Strandfürdő

Képgalériák
Tornaterem alapkőletétel
Városunk történelme
Városunk címere
Testvértelepülések
Arcképcsarnok
Évfordulók 2019.
Térképek
Településünk képekben
Kunsági Kiállítóház
Kun Kézmű Szociális Szövetkezet

Érdekességek:
A Kunhalmokról
A Kunhímzésről
Csárdák, betyárok
A Kunok nyelvéről
A Kunbabák

Önkormányzat

Önkormányzat
Jegyzőkönyvek
Önkormányzati rendeletek
Megyei Önkormányzat
Közbeszerzések
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010-2014)
Akcióterületi Terv
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Gazdasági program
Közbeszerzési tervek
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Civil szervezetek támogatása

Intézmények (címek)
Családsegítő Központ
Kunhegyes Városért Közalapítvány
Közérdekű információk
Közérdekű adatok

Oktatás:
"Dózsa Iskola"
"Kossuth Iskola"
Református Iskola
Középiskola
Óvodák
PÁTRIA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A település kitüntetettjei
Évfordulók 2019

Szerkesztette: Víg Márta




Évfordulók 2019
1089-ben a Temes vizénél az országba Kapolcs vezér seregével betörő kunokat I. László királyunk leverte, s e szavakat mondta: „Ne öljük meg, hanem fogjuk el őket, s ha megtérnek, éljenek!”

1124-ben már II. István által is telepednek kunok Magyarországra.

1239 tavaszán, húsvét másnapján IV. Béla király engedélye alapján költöztek be a kunok országunkba és vállalták, hogy keresztény életmódot folytatnak.

1279-ben IV. (Kun) László király két kun törvényben szabályozta a magyarországi kunok életét. A törvények rögzítik a király és a kun nemzetségfők közötti egyezséget, a kunok jogait és kötelezettségeit.

1399-ben ill. 1401-ben lett Hegyesegyház a kunok szállásterülete, előtte a derzsi nemesek birtoka volt. A kolbászszállási kunok megvásárolták e birtokot népével együtt.

1459. június 21-én guthi Ország Mihály nádor, a kunok bírája döntött a Hegyesegyház fele része iránt perlekedő kunok Kolbáz leszármazói (Balázs, Barnabás, Pál) és Kolbáz testvérének, Aboskának leszármazottja (Lajos) között. Ennek értelmében békésen megegyeztek, s Lajos Hegyesegyház fele részét Balázs, Barnabás és Pál birtokába adta.

1514-ben a XXIII. törvénycikk a jász-kunokat megfosztotta kiváltságaiktól, adó, szolgálat és tized fizetésére kötelezte az ország más jobbágyai és parasztjai módjára.

1514-ben megemelték a Törökbori halomot. A régi hordalék halom a Bige-fertő - Bócsa találkozásánál régi hun őrhely volt, mely határhalommá lépett elő.

1629-ben Kunhegyes község neve az oklevelekben nem fordul elő, pusztaként van említve. Eszterházy nádor ezért megengedte, hogy a Kolbászszéken pusztán maradt 11 szállást, köztük Kunhegyest, Szabó Márk kunkapitány, Szabó Vince, Cseh Gáspár és Méhes Ferenc az újbóli betelepülésig, megszállásig haszonbérben bírhassák.

1664-ben Jajhalom mellett – Kolbászszálás határában – ütközet volt a tatárok és a megyebeliek között. A részletek ismeretlenek. – írja Kolosy Lajos: Kunhegyes története című monográfiájában.

1669-ben Setét Mihály nagykunsági kapitány leírásából a közállapotokról a következőket tudhatjuk meg: „mostan is két kunságbeli faluk pusztultak el, egyik Kunhegyes, az másik Karczag-Újszállás…”

1704 nyarán a rácok támadásának következtében 57 nagykunsági férfi esett fogságba, akiket az aradi várban őriztek. Kunhegyesről tizenegyen kerültek fogságba: Kovács István, Kis Bálint János, Oláh János, Dobozi (Dobócsi) Péter, Somodi Istók, Szabó István, Csete Mihály, Kis Miska, Györfi Péter, Méhes (Ménes) Mihály, Jár? Pál,

1714. augusztus 22-én Christop Heinrich Kyau báró Német Lovagrendi landkomtur, miközben a jászkunsági helységek bejárásán vett részt, Gyöngyösre érkezett és Orczy Istvánnal (Heves-Külső-Szolnok megyei alispán, 1714. május 10-től a Jászkun Kerület főkapitánya is) együtt részt vett Heves-Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén, ahol a megye küldötteivel Kunhegyes közigazgatási hovatartozásáról folytatott megbeszélést. Településünket a hevesiek magukhoz akarták csatolni, arra hivatkozva, hogy csupán a török hódoltság alatt került a település a Nagykunsághoz, eredetileg külső-szolnoki jobbágyfalu volt. Kyau visszautasította Heves megye érveit Kunhegyes megszerzésére. (Zounuk Leváltári évkönyv 19. 266. old.)

1714. augusztus 31. éjszakáját Kyau landkomtur Túrkeve megtekintése után Kunhegyesen töltötte: „…Kun Högyes mentem tovább, ami jó két mérföldre fekszik az előbb említett Turckevy. Ennek a helységnek 26 lakosa van, mindannyian kálvinisták. Kőből épült, de náddal fedett temploma van, mint ahogyan már a lázadás előtt is volt. Szántóföldje és rétje elegendő, ám sem erdeje, sem szőleje nincs. Az itteni lóvontatású malmot a debreceniek birtokolják.” (Zounuk Levéltári évkönyv 19. 273. old.)

1744-ben Kollár Ádám udvari tanácsos lejegyezte a Bécsben járt jászkun küldöttség megbízottaitól a kun miatyánkot. Ettől kezdve a külföldi és hazai szakirodalom is egyre többször emlegette és a karcagi Varró Istvánt tartották a kun nyelv utolsó ismerőjének.

1744-ben Kunhegyes állatállománya a következőképpen alakult: 861 db szarvasmarha, 755 db ló, 1668 db juh, 379 db sertés.

1744-ben új harangot szerzett a kunhegyesi gyülekezet. Az akkori igényekhez szép nagy harang volt. Súlya 360 kg, magassága 65 cm, alsó szélessége 88 cm volt. Felirata ez volt: „In Ofen anno 1744. Cos Mich. Antoni zechentu. (Magyarul Budán 1744-ben Antoni Mihály harangöntő). Volt rajta egy körirat e szavakkal: „Ezen kunhegyesi szent eklézsia, Istenhez való buzgóságából öntette ezt a harangot, Nemzetes akkori bíró Mészáros János, nemes tanácsnok megegyezéséből, az első Csarnai János, Koczó Gáspár, Szabó Ferenc, Szabó János, Ács Mihály, Szabó Bálint, Szabó György, Kun György, Apostol Máté, Komáromi János, akkori Tiszteletes prédikátor neve Bányai György a magok költségén”. Ezt a harangot- mely 1899-ben megrepedt - a kunhegyesi nép 160 éven át Csarnai harangnak nevezte.

1754-ben kezdték megépíteni az első Mirhó-gátat, melynek jótékony hasznát 16 éven keresztül élvezték a mezővárosok. Az 1770-es években azonban részben az árvizek, részben az emberi rossz szándék áldozata lett a gát.

1769-ben Cordies Daniel, gróf Teleki József titkára Velencében megkeresi a Codex Cumanicust, s annak első 22 lapját lemásolja.

1794-ben 4 esküt tett és vizsgázott bábája volt Kunhegyesnek, akik közpénzen tanultak Karcagon. Az orvosok és bábák a szegények gyógyítását és a szülő asszonyok segítését ingyen látták el.

1799-ben egy határvillongási perben tett Szél Mihály nevezetű halász, csikász öregembernek tanúvallomása szerint: „Némelyik ér pediglen azt is megcselekedte, hogy hol előre folyt, hol hátra, aszerint, hogy a Tisza árvize volt-e nagyobb, vagy a Berettyóé. Ez okból Kunhegyesnél a Kakat-éren mindkét irányból jövő folyásra berendezett vízimalom volt.” Kunhegyesen ez alsó csapású vízimalom lehetett.

1799-ben került kiadásra a Jászkun Statutumok.

1809-ben Gerendy Pál református lelkész feljegyzése szerint Kunhegyesnek 4647 fő lakosából 4561 fő református vallású volt.

1824-ben leégett a Morgó csárda, mely a mai Rákóczi út 31. sz. alatti ház helyén állt. Helyette a Cserepes csárdát építették fel a városon kívül.

1824. június 2-án született Kunhegyesen Nagy Péter református iskolaigazgató. A debreceni református kollégiumban tanult. Tanulmányainak befejezése után városi jegyző, majd iskolaigazgató lett, s megszervezte a kétosztályos reálgimnáziumot Kunhegyesen, mely 16 éven át működött. (1888. július 1-jén halt meg.)

1824-ben Kunhegyesnek Tomajon volt külső szőlője. A 122 szőlőtermelőnek 655 akó termése lett veres szőlőből. (Zounuk 19. 103. old.)

1829-ben halt meg Horváth Péter nádorispányi alkapitány, a jászkunok első történetírója. Két kiadást ért meg az Értekezés a kunoknak és jászoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokkrúl (1801; 1823 Pest). Az első kiadás latin nyelven látott napvilágot 1000 példányban. (A jogi végzettségű szerző 1756-ban Jászjákóhalmán született.)

1844. augusztus 18-án és szeptember 15-én az új református templom tornyaira felrakták a gömböket, vitorlákat és csillagokat.

1849-ben szakítottak ki a kunhegyesi határból szőlőskertet a Hármas-halom előtt, melyet Bánom kertnek neveztek, s ezt a Vénkert hátsó részéhez csatolták.

1849 januárjában a magyar kormány Debrecenbe költözött. Szolnoktól Debrecen felé a Só-úton mentek, s a Kunhegyes határában lévő Aranyosi csárdánál üdvözölte Kossuth Lajost a város küldöttsége.

1849 júliusában az egész Nagykunság, benne Kunhegyes is, az osztrák seregek birtokába jutott.

1854-ben született Debrecenben Balogh Dániel ref. elemi iskolai tanító. Oklevelét 1873-ban Debrecenben szerezte. 1873-1919-ig, nyugdíjaztatásáig Kunhegyesen tanított. (Érdemes tanító 1911-től) Presbiter, ipartestületi jegyző és községi közgyám is volt.

Az 1854-ben megjelent Palugyay Imre: Jász-Kún Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása című műve szerint Kunhegyesnek 6677 fő lakosa volt (1852).

1859-ben épült téglából a Mohácsi-féle, ma Komlósi-féle néven ismert 2005-ben felújított holland típusú, ötemeletes szélmalom. Három malomkő-pár őrölt benne.

1859-ben született Szabó Sándor: református lelkész. A debreceni református teológiát elvégezve működését Kunhegyesen kezdte. 1889-ben ment lelkésznek Túrkevére, 1913-ban meghalt. Gyermekei: Margit (tanár), Béla (mérnök), Sarolta (Bán Istvánné) és Róza (tanító). Sándor fia az orosz fronton hősi halált halt. - Özvegye Végh Sarolta volt.

1859-ben három társ építette Uhrin Péter szélmalmát. A város keleti részén, a vásártéren kívül a madarasi országúttól jobbra állt. A legkönnyebb járású szélmalom volt, melyet 1923-ban lebontottak.

1864-ben született Cegléden Lantay Ferenc ref. elemi iskolai tanító. Oklevelét 1884-ben Nagykőrösön szerezte. Tanított Jászkiséren és Kunhegyesen. 40 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Az Önkéntes Tűzoltó egylet parancsnoka, a Segélyező egylet megalapítója és könyvelője volt, s a gazdasági ismétlő iskolát is vezette. Felesége Varga Klára volt, leánya Lantay Klára. Kunhegyesen halt meg 1925-ben.

1864-ben született Vásárosnaményben Kádár Gusztáv kéményseprő. 1883-ban szabadult fel. Nagyvárad, Arad, Kecskemét, Ungvár, Szeged, Hódmezővásárhely városokban volt segéd. 1891-ben a mezőtúri tűzoltó gyakorlaton megsérült, s rokkant lett. 1919-ben Túrkevén lett önálló iparos. 1924-ben került Kunhegyesre. Három segédet foglalkoztatott.

1864-ben Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában Kulifay Zsigmond református lelkészünk ismerteti Kunhegyes földrajzi neveit.

1869-ben Kunhegyesen 7272 fő élt.

1869. augusztus 10-én született Kunhegyesen Bori Lajos tanító. 1930. október 14-én halt meg.

1874. november 6-án Tótiban született Selyem Géza cipész, újságbizományos. Cipészmesterséget tanult, 1891-ben szabadult fel. Négy évig volt segéd, harminc évig pedig önálló iparos. Az első világháború idején a 29. honvéd gyalogezredben szolgált, az orosz fronton megsebesült. 1925-ben visszaadta iparigazolványát, s újságbizományos lett. Felesége Bota Julianna volt. Mindkét fia, Andor és István hölgyfodrász mester lett.

1874-ben Juhász Pál református tanító kezdeményezésére alakult meg Kunhegyesen a Dalárda. 1929-ben megszűnt.

1874-ben alakult meg a Kunhegyesi Népkör, mely 1947. február 15-én szűnt meg.

1874-ben a nagykunok javaslattal fordultak a belügyminiszterhez, melyben kérték, hogy önálló kun megyét hozhassanak létre Karcag központtal. Területileg Heves és Külső-.Szolnok megye néhány települését is ide csatolták volna. Az önállóságra való törekvés azonban nem hozta meg gyümölcsét, így 1876-ban a Nagykunságot is betagozták Jász-Nagykun-Szolnok („muszáj”) vármegyébe.

1879-ben 185 iparost tartottak számon Kunhegyesen.

1884-1890-ig Kolosy Antal volt Kunhegyes polgármestere. A katolikus temetőben alussza örök álmát. Felesége Takácsy Etelka volt. Leánya Kolosy Etelka, akinek férje Török Tibor kunhegyesi, majd szolnoki számvizsgáló, zongoraművész, dalszerző lett.

1884. február 11-én született Karcagon Györffy István az Alföld, a Nagykunság jeles kutatója, a magyar néprajztudomány legnagyobb hatású egyénisége. Első tanulmánya a Nagykunság népi építészetéről még egyetemista korában jelent meg a Néprajzi Értesítőben. 1939. október 5-én halt meg. („A magyar nép lett tudóssá benne.” – Illyés Gyula)

1884. február 12-én alakult meg Kunhegyesen az Iparosok Temetkezési Egylete (II.), mely 1941-ben szűnt meg.

1884-ben Juhász Pál református tanító kezdeményezésére alakult meg a Kunhegyesi Dalárda. 1902. szept. 19-én Török Imre: Kossuth-dal című megzenésített versét a Ne sírj, ne sírj Kossuth c. dal melódiája szerint először énekelte. 1929-ben szűnt meg.

1884. június 30-án alakult meg a település első pénzintézete, a Kunhegyesi Takarékpénztár (Részvénytársaság) Alexander László mérnök indítványára.

 

1889-ben Kunhegyesen a vasútállomástól a városházáig kőutat építettek a megye és a város költségén.

1889-1900-ig Szász Gusztáv volt a kunhegyesi református iskola igazgatója.

1889. február 12-én született Kunhegyesen Masáth Ferenc református lelkész. A főgimnáziumot Mezőtúron, a református teológiát Debrecenben végzete. Lelkészi pályáját Abádszalókon kezdte, majd 1917-1933-ig, haláláig Kunhegyesen szolgált.

1889-ben született Kiskunfélegyházán Katona Mihály szikvízgyáros. Cipészipart tanult, s 1906-ban szabadult fel. Az I. világháború alatt a 38. gyalogezred kötelékében harcolt, fogságba esett, s csak 1921-ben került haza. Szikvízgyárát 1925-ben alapította Kunhegyesen. Felesége Soós Julianna volt, gyermekei: Julianna, Irén és Mihály.

1889-ben született Borossebesen Kun Szabó Julianna (Kalmár Sándorné) községi szülésznő. Oklevelét 1914-ben Szegeden szerezte. Magánszülésznő volt egy évig Aradon, majd Budapesten a Bakács téri klinikán több mint 13 évig. 1931-ben lett Kunhegyesen községi szülésznő.

1889-ben született Temesrékason Köszler Ferenc férfiszabó. 1904-ben szabadult fel Szegen. 1920-ban lett önálló Kunhegyesen. Az úri közönség kedvelt szabója volt, s egy-két segédet tartott. A MOVE alapítója, elnöke volt, valamint az ipartestületnek öt éven át elöljárója, számvizsgálója.

1889-ben született Kunhegyesen Vígh Lukács kovácsmester. 1906-ban szabadult fel. Segédként Törökszentmiklóson, Cegléden, Budapesten, Székesfehérváron és Pakson dolgozott. 1913-ban lett önálló. Feleséges Kocsis Erzsébet volt.

1889. április 10-én, majd 1933. március 1-jén alakult (1932. VIII. tc. 27.§ alapján) Kunhegyesen az Ipartestületi Békéltető Bizottság. Külön jegyzett egyesület volt, de az Ipartestület szárnyai alatt működött. Feladata volt az iparosok és tanoncok, vagy a segédek között felmerülő vitás kérdések, súrlódások elintézése.

 

1889-ben épült meg Kunhegyesen az első kőút a városházától az állomásig a megye és a város költségén.

1889-ben alakult meg Kunhegyesen a Vadászegylet.

1894. március 20-án Turinban (Torino) meghalt Kossuth Lajos.

1899-ben született Kunhegyesen Vadas Pál férfiszabó. 1916-ban szabadult fel Szászvároson. Budapesten, Baján, Bácsalmáson dolgozott segédként. 1923-ban lett önálló. Felesége Ty. Szabó Erzsébet volt.

1899-ben megrepedt a református templom régi „Csarnai” harangja.

1904-ben jelent meg a Kunhegyesi Nagykunmagyarok kalendáriuma az 1904 szökő évre Török Imre református lelkész szerkesztésében.

1904-ben Cziriák Gyula volt a református egyház kántora és orgonistája.

1904. március 30-án Kunhegyesen született dr. Borbély András matematika-fizika szakos tudós tanár. 1985-ben halt meg.

1904-1934 között volt Kunhegyesen református lelkész Makláry Károly.

1909-ben született Budapesten dr. Vadon Bálintné Ágoston Valéria tanárnő. A Dózsa Úti Általános Iskola igazgatója volt 1953-1955 között. (Fia dr. Vadon Lehel egri főiskolai tanár.) Kerecsenden halt meg 1992-ben.

Az 1914-ben hozott XV. törvénycikk Kunhegyest az országgyűlési választókerület székhelyévé tette. Előtte településünk a karcagi választókerülethez tartozott, s politikai szempontból erősen függetlenségi és 48-as párti volt.

Az 1914-es I. világháborúba Kunhegyesről 2581 ember ment el, akik közül 676 fő hadifogságba esett, s 388 fő meghalt.

1914-ben a Codex Cumanicus fakszimile kiadásban is megjelent Berlinben, Bang, W. adta ki.

1919. április 30-tól 1920. február 18-ig a román sereg megszállva tartotta Kunhegyest.

1919. július 24-én a kunhegyesi határban arattak férfiak. A 329. számú tanya árokpartján a Jaj-halommal szemben Kotroczó Illés 18 éves, Varga Miklós 47 éves, Varga Endre 20 éves, Pataki Károly 63 éves, Pataki József 36 éves, Pataki Antal 17 éves, Nyiri János 49 éves, Bodnár Péter 45 éves, Sipos Pál 60 éves, Varga János 49 éves, Trokán Farkas János 32 éves és két ismeretlen 25-28 év körüli embert agyonlövet, Darvas Miklóst a saját tanyáján löveti agyon a román seregek parancsnoka. A halottakat a tanyasiak temetik el. Sokáig „fejfás dűlő”-ként is emlegették ezt a részt.

1919. október 23-án alakult meg a Kunhegyesi Ifjúsági Egyesület (KIE), mely 1935-ben szűnt meg.

1919-ben jelent meg Szomorú hangok címmel Ágoston Sándor katolikus kántortanító 100 lírai költeményt tartalmazó kötete.

1924. szeptember 14-én a kunhegyesi református templom négy új harangjának ünnepélyes felavatására került sor dr. Baltazár Dezső püspök, Török Imre esperes és több református lelkész részvételével. (Az I. világháború idején a hadvezetőség az addig négy harang közül a három legnagyobbat elszállíttatta hadicélokra.) A nagy harang felirata: „A világháború alatt hősi halált halt vitéz katonák dicsőséges emlékezetére öntette a kunhegyesi református egyház 1924-ben.”- Ez a harang a hősök harangja, melyen egy relief is van: Egy haldokló katonát emel Magyarország védőangyala, Hungária.

1924. szeptember 21-én megalakult Kunhegyesen a Levente Egyesület 885 fő taggal.

1924-1931 között Tóth János volt a kunhegyesi református általános iskola igazgatója.

1924-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Zsigmond Ferenc: Jókai című munkája.

1929-től a kunhegyesi Ipartestület elnöke Friedrich Endre géplakatos lett, aki autó, motor és gépjavítással is foglalkozott.

1929-ben hozta létre Kunhegyesen a Református Leányegyesületet Masáth Ferenc lelkész.

„Kinevezés. Jász-Nagykun Szolnok vármegye főispánja, a vármegye f. hó 20-án tartott közgyülésén Breznay Mihály kunhegyesi szolgabírót tb. főszolgabiróvá, dr. Matavovszky Zsigmond egészségügyi tanácsost, községi üv. v. orvost pedig vármegyei tb. főorvossá nevezte ki. Mindkét kinevezés hire az egész megyében osztatlan örömet szerzett, mert a kitüntetés mindkét tisztviselő hosszu közéleti, értékes munkásságának megérdemelt elismerése.(Nagykunság, 1929. március 30. 3. old.)

„Dr. Nagy Frigyes, vegyésztudor, okl. gyógyszerész Kunhegyesen folyó hó 17-én hirtelen elhunyt. A megboldogultban Kunhegyes társadalmi közbecsülésben álló s minden kulturtörekvéséért önzetlenül buzgolkodó tagját veszítette el.” (Nagykunság, 1929. május 18. 2. old.)

„A Kormányzó Úr Kunhegyesen. Csaknem egy óráig volt vendége Back Andor főszolgabirónak. Az Árpádok régen letünt, de visszasóhajtozott dicső kora elevenedett fel ismét, amikor ujra megjelent legfőbb Urunk a hüséges magyarjai között.
Az ősi fészek tőszomszéd községébe, Kunhegyesre jött a Kormányzó Úr a Főméltóságú Asszonnyal együtt e hó 20-án délután és Back Andor, járásunknak a közjaváért nagy buzgósággal, de ugyanolyan szerénységgel dolgozó főszolgabirájának otthonát tüntették ki legmagasabb látogatásukkal. Pontosan háromnegyed óráig voltak a vendégei és jóleső közvetlenséggel, meleg érdeklődéssel tudakozódott a Kormányzó Úr a kunhegyesi termés állapotok és nagykun-magyarjainak viszonyai felől.” (g. feltehetően a cikket gombosfalvi Gombos István polg. isk. ig. írta, aki társszerkesztője volt a lapnak Nagykunság, 1929. július 27. 2. old.)

1929. szeptember 8-án született Kunhegyesen Kerekes Géza zenész, író, költő.

1929. október 13-án került sor Kunhegyesen az épülő új katolikus iskola alapkő letételére, melynél jelen voltak: gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, Almási Sándor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, Herczeg Béla országgyűlési képviselő, Back Andor főszolgabíró, vármegyei főjegyző.

1934-1944-ig szolgált Kunhegyesen Vargha Zoltán református lelkész.

1934-1954 között volt Varga Lászlóné Veres Margit a Hajnal úti (Petőfi) Óvoda vezetője.

1934 tavaszán egy rendkívül lelkes tanár, Jeskó Sándor és a helyi értelmiség kis csapata Kunhegyesen megalakította az R-4 Postagalamb Sportegyesületet.

1934 nyarán megalakult a Nagykunsági Turista Egyesület Kunhegyesen 70 fő taggal. Vezetősége: Back Andor járási főszolgabíró díszelnök, vitéz Kalotai Zoltán elnök, dr. Vértes Gábor főtitkár. (Nagykunság, 1935. június 29.)

1934-ben a kunhegyesi református gyülekezet 8254 főt számlált. Az egyház születési anyakönyvébe 100 fiú és 94 lány került bele. A gyülekezetből 61 férfi és 76 nő halt meg. A házasulandók között 48 pár tiszta református volt 19 pár pedig vegyes vallású.

1934. június 8-án született Kunhegyesen Kiszel Sándor, aki 1962-1990 között Kunhegyes Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkára volt. 1995. április 14-én halt meg.

1939-ben tartották Budapesten a Jász-kun kongresszust a kunok 700 éves betelepedésének emlékére.

1939 februári adat: „Kunhegyes nagyközségben az évi születések száma 197. 6 ágyas szülőotthon létesítésén munkálkodtak. Államsegélyesre 4 ágyat szántak. (Zounuk 9. 208. old.)

1939. augusztus 20-27. között Kunhegyesen rendezték meg a XI. Nagykun Sport Viadalt, melyen Karcagról 96, Túrkevéről 71, Kunhegyesről 53, Törökszentmiklósról 15, Kunszentmártonból 9, Kunmadarasról 6 és Mezőtúrról 1 versenyző nevezett be. A versenyt Karcag nyerte 168 ponttal, második Túrkeve lett 111 ponttal, Kunhegyes harmadik helyen végzett 78 ponttal. Versenyzőink főként a leventeszakosztály sportolói voltak.

Az 1943/44-es iskolai évben Kunhegyesen a római katolikus népiskola 4 osztályában 228 tanuló tanult 4 tanerő vezetésével.

1944-ben Kunhegyes a Magyar Vöröskereszt támogatására jótékonysági bélyeget adott ki, melyet Fery Antal szerencsi születésű grafikusművész tervezett. A bélyeg vörös színárnyalatú, 31x44 mm-es, névértéke 20 fillér.

1944-ben halt meg dr. Vadon Bálint orvos.

1944. február 10-én született Karcagon Mándoky Kongur István turkológus, a magyarországi kunok nyelvének kutatója. 1992-ben halt meg a dagesztáni Mahacskalában.

1944. december 28-i feliratában a járási rendőrparancsnok értesítette a megye főispánját, hogy Kunhegyesen 30 fővel megalakították a „polgári rendőrséget”, s a legénységi állományon kívül 14 tolmács és 12 futár tartozik a „járási rendőrség” kötelékébe. A jelentés kitér arra is, hogy az 56 főnyi személyi állomány munkásemberekből, nyugdíjas rendőrökből és csendőrökből rekrutálódott. A polgárőrség élére Buzás Károly nyugalmazott rendőr főtörzsőrmestert, helyetteséül Bárány Mihály földművest nevezték ki. (Zounuk 3. 174. old.)

1949-ben a keresők foglalkozásának alakulása Kunhegyesen: Mezőgazdaság 4093 fő; Ipar 474 fő; Kereskedelem 153 fő; Közlekedés 50 fő; Közszolgálat, szabadfoglalkozású 79 fő; Egyéb: 567 fő.

1949. május 5-én született Dienes (Csörögi) Eszter költő Kunhegyesen. Megjelent verseskötetei: Mosolymaradék (1995); Holdvirágzás (Miskolc, Felsőmagyarország K., 2000); Szerető, este (Karcag, 2002). Kinél az ítélet? (válogatott és új versek, Györfi Sándor kiadása, Karcag, 2009),; Lélekállás-jelentés (válogatott versek, Tempevölgy könyvek, Balatonfüred, 2012). +2014

1949. március l6-án kelt levelében Pató Ferenc járási jegyző véghatározatában értesítette a kunhegyesi Ipartestület önkormányzatát, hogy tevékenységüket felfüggesztette, s erről értesítette még Fekete Imre cipészmestert és Kunhegyes község elöljáróságát.

1949. július 20-án halt meg dr. Zsigmond Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja. (Kunhegyesen született 1883. március 6-án.)

1949. október 26-án a kunhegyesi Ipartestületet kormányrendelet számolta fel.

1954. augusztus 15-től Nyitrai Sándorné lett a kunhegyesi községi népkönyvtár vezetője.

1954. szeptember 12-től 1978. március 31-ig, nyugdíjaztatásáig szolgált Kunhegyesen F. Tóth Sándor református lelkész.

1959. április 29-én egyesült a kunhegyesi három kisipari szövetkezet Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet néven. Első elnöke Kocsis Lajos volt.

1964. április 1-től 1979 márciusáig volt a kunhegyesi ÁFÉSZ elnöke Gulyás József.

1964. augusztus 20-án adták át a művelődési központ új épületét.

1964-1972-ig Oláh József volt a kunhegyesi művelődési otthon igazgatója.

1964. július 1-jétől létrehozták a 7. sz. AKÖV Igazgatóságát, mely mellett 2 üzemegység működött Szolnok és Jászberény székhellyel. Kunhegyes a szolnoki üzemegységhez került. Előtte önálló kirendeltség működött településünkön.

1964-ben alakult a művelődési központban a Nyugdíjasok Klubja. Kezdeményezői voltak: Botlik András, Horváth Lajos, Ollári József, Papp László, Pomaházi András, Semsei Sándor Tari János, Végső Mihály, Antal Ferenc, Oláh Miklós.

1969. február 20-án bekövetkezett haláláig 1944 őszétől Budapesten lakott Alexander Imre egykori alispán. A Farkasréti temetőben tartott gyászszertartás után Szolnokon helyezték végső nyugalomra 1969. március 1-jén. (1883. december 30-án született Kunhegyesen.)

1979-ben rendeletet alkotott Kunhegyes Nagyközség Tanácsa „Kunhegyes Nagyközségért” kitüntetés és díj alapításáról és adományozásának rendjéről. A rendelet szerint a kitüntetést magas szintű erkölcsi és anyagi elismerést azok a személyek és kollektívák kapják, akik a település gazdaságában, társadalmi életében, a gazdasági, oktatási, közművelődési, egészségügyi ellátás fejlesztésében munkájukkal kiemelkedő érdemeket szereztek.

1979-ben jelent meg a kunhegyesi születésű dr. Tóth Károly erdőmérnöknek, a Kiskunsági Nemzeti Park alapítójának: Nemzeti park a Kiskunságban c. kötete a Natura Kiadónál Budapesten. (519 old.)

1979-1986 között Petruska Imre volt a Kossuth Úti Általános Iskola igazgatója.

1984-1992-ig szolgált kunhegyesen Muzsnai László református lelkész.

1984-ben – a település felszabadulása 40. évfordulója alkalmából került először a „Kunhegyes Nagyközségért” kitüntető cím adományozására. Az első kitüntetett Ivan Tyerentyevics Kononcsenkó kapitány, aki a felszabadító harcokban Kunhegyesen hősi halált halt. (A kitüntetést Borisz nevű fia vette át.) Kitüntetést kapott Barát Lajos, a Vízgépészeti Vállalat I. sz. Gyáregységének igazgatója, Farkas Mihályné munkásmozgalmi aktivista, Juhász Bálint, aki hét évtizeden át példamutatóan dolgozott az államigazgatásba, Kiszel Sándor a nagyközségi tanács vb. Titkára, Vajda Ferenc nyugdíjas tsz párttitkár.

1989. január 29-én hunyt el Nyíregyházán dr. Kis Margit tanár, irodalomtörténész. 1980-ben jelent meg Czóbel Minka címmel készítette monográfiája. 1985-ben Zsigmond Ferencre emlékezem c. munkáját a Kunhegyesi Nagyközségi Tanács jelentette meg. (Kunhegyesen született 1903. július 28-án.)

1989. március 1-jétől nagyközségből város lett Kunhegyes. A városavató ünnepség megtartására a református nagytemplomban került sor március 18-án. A városkulcsot Türmer Géza tervei alapján a Vízgépészeti Vállalat kollektívája készítette. Városavató beszédet mondott és a városalapító oklevelet, valamint a város kulcsát átadta dr. Szűrös Mátyás.

1989. április 4-én dr. Erdélyi Iván tanácstag, körzeti állatorvos csaknem három évtizedes eredményes szakmai és közéleti tevékenységének elismeréseként „Kunhegyes Nagyközségért” kitüntetésben részesült.

1989. június 16-án a Kunság Népe Mg. Termelőszövetkezet megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte és köszöntötte tizennégy még élő alapító tagját. Részükre Györfi Sándor szobrászművész által készített emlékplakettet és pénzjutalmat adott. Az évforduló tiszteletére jelent meg a termelőszövetkezet történetét feldolgozó könyv, amely D. Szabó Miklós Kunhegyesről elszármazott újságírónak a munkája: „A Dózsa Népétől a Kunság Népéig”.

1989. július 22-én tartották az első Anna-bált Kunhegyesen a művelődési központban. A héttagú zsűri elnöke Szelekovszky István volt. Bálkirálynő lett Tolnai Krisztina. I. udvarhölgy: Fábián Otília, II. udvarhölgy: Budai Ida. Közönségszavazat: Tőzsér Eszter.

1989-ben a hat nagykun település tanácsai teljes egyetértésben „Nagykunságért” elnevezéssel közösen díjat alapítottak. A kitüntetést azok az állampolgárok kaphatják, akik a Nagykunság fejlesztéséhez, hagyományainak megőrzéséhez munkájukkal hozzájárultak, a tájegység érdekében maradandó értéket képviselő, kiemelkedő jelentőségű tudományos, kulturális, gazdasági, politikai tevékenységet végeztek. A kitüntetés bronz emlékplakett, melynek első oldalán a Nagykun kerület pecsétje és a „Nagykunságért” felirat, másik oldalán pedig a hat település neve és címerlenyomata látható. A kitüntetéskor mindenkor a hat település tanácselnökeiből álló bírálóbizottság dönt. Az első kitüntetett dr. Szabó Lajos, városunk szülötte, a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola igazgatója lett. Augusztus 20-án vette át a kitüntetést.

1989. június 2-án vette fel középiskolánk Nagy László (1816-1875) Kunhegyesen született pedagógus nevét dr. Szabó Lajos kezdeményezésére.

1989. szeptember 1-jén hunyt el Kunhegyesen Balla Gyula nyomdász. (Kunhegyesen született 1906. december 19-én.)

1989 végén alakult meg a Kunhegyesiek Baráti Köre civil szervezet. Bírósági bejegyzésére 1989. december 14-én került sor.

1994. március 17-én alakult meg Kunhegyesen a Falusi Turizmusért Egyesület.

1994. június 11-én, a helyi gimnáziumi oktatás 30. évfordulóján került sor Nagy László kunhegyesi születésű pedagógus (1816-1875) domborművének avatására, Készítője Czobor Sándor kisújszállási szobrászművész.

1994. augusztus 1-jén megalakult a Kunhegyesi Református Templomért és Temetőért Alapítvány.

1994-ben Szentendrén számozott bibliofil kiadványként jelent meg az Ilosvai Varga István emlékezete című emlékkönyv a festőművész születésének 100. évfordulójára a festőművész özvegyének magánkiadásában.

1994-ben Pro Urbe Kunhegyes kitüntetést kapott Bus Károlyné tanítónő és Juhász Lászlóné iskolaigazgató.

1994. július 24-én halt meg Tatabányán Szabó István földmérő mérnök, térképész hadmérnök. (Kunhegyesen született 1928. december 29-én.)

1999. január 13-tól működik a Mozgássérülten az Önálló Életért Kunhegyesen (MÖÉK) Alapítvány.

1999 márciusában jelent meg dr. Bodó László: A Nagykunság és Kunhegyes részvétele az 1848-1849. évi forradalom- és szabadságharcban című munkája az Irányi Dániel Alapítvány kiadásában.

1999. április 14-én megalakult 41 fővel a Kunhegyes Városi és Városkörnyéki TIT szervezet (Tomajmonostorával együtt). Napjainkban csak Tomajmonostorán működik.

1999. április 22-24 között Karcagon megrendezett XVI. Nagykun Diák Sportviadalon a kunhegyesi középiskolások I. helyezést értek el.

1999. május 30-án megalakult az Ikerklub az Ilosvai Varga István Művelődési Központban.

1999. augusztus 10-én meghalt Párdi Mihály Pro Urbe-díjas gyűjtő, malakológus.

1999. november 15-én új üzemcsarnokot épített a Hydrogép Kft.

1999 decemberében alakult a Kunhegyesiek Gyógyulásáért Alapítvány.

2004. január 22-én Pro Cultura Kunhegyes díjban részesítette Víg Márta könyvtáros tanárt a Kunhegyes Kultúrájáért Alapítvány.

2004. március 16-án hunyt el Kecskeméten dr. Tóth Károly kunhegyesi születésű erdőmérnök, a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozója, nyugalmazott igazgatója.

2004. április 6-án került bemutatásra a Szavak szárnyán c. kunhegyesi irodalmi antológia, melynek szerkesztői voltak: Bagi Aranka, Víg Márta.

2004. április 23-25. között Győrben került megrendezésre a Péchy Blanka által alapított Kazinczyról elnevezett  Szép Magyar Beszéd verseny 39. országos döntőjére. Megyénket két tanuló, közöttük a kunhegyesi Bak Anita, a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola diákja képviselte, aki Kazinczy-díjat nyert.

2004. május 16-án a holokauszt 60. évfordulója alkalmából városi megemlékezésre került sor, s megjelent erre az alkalomra Pozsgai Gézáné-Víg Márta: Emberek az embertelenségben: Emlékezés a kunhegyesi zsidóságra és a holocaust áldozataira című megyei I. díjas munkája, a Kunhegyesi helytörténeti füzetek 3. száma.

2004. május 22-én meghalt dr. Szabó Lajos nyugalmazott gimnáziumi igazgató, volt országgyűlési képviselő, helytörténész, Nagykunság-kutató, a Kunhegyesi nagykun kalendárium főszerkesztője. Elismerései: Apáczai Csere János-díj (1976); Pro Urbe Kisújszállás (1984); Nagykunságért-díj (1989); Bercsényi Miklós-díj (1999); Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai-díj (2001); Pro Cultura Kunhegyes (2002); Illéssy János-díj (2004); posztomusz Pro Urbe Kunhegyes díj (2007) (Kunhegyesen született 1938. augusztus 30-án.)

2004. június 5-én V. Nagykun kapitánynak választották Simai Jánost Kunhegyesen. Sokoldalú, zene- és sportszerető, hagyományápoló ember volt. Mint kunkapitány tagja volt a Kunszövetségnek, a Kisújszálláson működő Nagykun Szellemi Műhelynek, a Kapitányok Tanácsának. A Kunhegyes Kultúrájáért Alapítvány 2013-ban Pro Cultura Kunhegyes elismerésben részesítette. - Karcagon hunyt el 2016. július 26-án. Emléktáblájának avatására (Györfi Sándor szobrászművész alkotása) 2017. szeptember 30-án került sor.

2004. október 31-én került sor a kunhegyesi Református Általános Iskolában A nagykunsági kunhegyesi reformátusok életéből (Kunhegyesi helytörténeti füzetek 4.) c. könyv bemutatására, melyet a Kunhegyesiek Baráti Köre adott ki.

2004. augusztus 1-jén Seregély István egri érsek elfogadta Bollók Emil kanonok úr nyugdíjazási kérelmét. Kunhegyest Tomajmonostorával és Újszentgyörggyel együtt Kunmadarashoz csatolták, így a központi plébánia Kunmadarason van. Mind a négy település plébániájának vezetését Tóth Gábor plébános atya vette át.

2009. január 10-én felavatták Szolnokon a kunhegyesi születésű világhírű matematikus, Szegő Gábor (1895-1985) emléktábláját (Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotása) volt középiskolájának falán (ma Verseghy Ferenc Gimnázium). Az emléktáblát dr. Kállai Mária Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestere és Béres Jenő, a Verseghy Ferenc Gimnázium címzetes igazgatója avatta fel. Az eseményre mi, kunhegyesiek is kaptunk meghívót.

2009. április 18-án a Kunok I. Világtalálkozójának, a kunok betelepedésének 770. évfordulója rendezvénysorozat nyitó programja városunkban a Hagyományőrző Egyesület, a Kunhegyesiek Baráti Köre és az Ilosvai Varga István Művelődési központ rendezésében zajlott.

2009. május 13-án került sor Dienes Eszter kunhegyesi születésű költőnő negyedik kötetének - Kinél az ítélet? - bemutatására Szolnokon.

2009. május 24-én került sor a Kálvin-szobor avatására. Avató beszédet mondott dr. Huszár Pál. a Református Zsinat Világi Elnöke.

2009. június 4-én az ünnepi könyvhét keretében került sor a Kunhegyesi helytörténeti füzetek legújabb számának bemutatására, mely dr. Zsigmond Ferenc halálának 60. évfordulójára készült. Az irodalomtörténész szobrának megkoszorúzása után dr. Pókász Endre emlékezett elhunyt akadémikus tanárunk életére, munkásságára.

2009. július 23-án került sor a kunhegyesi felújított piactér avatására.

2009. augusztus 20-án Kunhegyes település Pro Urbe díját Szelekovszky István egykori polgármester, fafaragónak adományozták.

2009. szeptember 16-án Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Prima Primissima díjban részesült Jenei Gyula kunhegyesi kötődésű költő, az ESŐ irodalmi lap szerkesztője.









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-08-15 (16781 olvasás)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generálás: 0.007 másodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net