TAGS-Skyblue

Álláspályázatok (2017. november 14.)

     

Választások

A Helyi Választási Bizottság elérhetősége
A Helyi Választási Iroda elérhetősége
A népszavazás eredménye
A népszavazás helyi eredménye

Tájékoztatók

Közbeszerzési terv 2017


TOP-3.2.1-15-JN1-2016-00005 Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása és energia felhasználásának racionalizálása


Tűzvédelmi tájékoztató

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Térfigyelő rendszer

2009. évi CXXII. törvényben előírt közzétételi kötelezettség
Szabályzat a nemdohányzók védelméről
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2016. évi munkájáról

Rendőrségi felhívások
Kereskedelmi nyilvántartások

Ügyintézés

Polgármesteri Hivatal


Építési hivatal
Letölthető nyomtatványok

Kormányablak
Kérdések - problémák - vélemények

Vendégváró

Bemutatkozás
Megközelíthetőség
Szálláshelyek
Rendezvénytervezet 2017.
Strandfürdő

Képgalériák
Tornaterem alapkőletétel
Városunk történelme
Városunk címere
Testvértelepülések
Arcképcsarnok
Évfordulók 2017.
Térképek
Településünk képekben
Kunsági Kiállítóház
Kun Kézmű Szociális Szövetkezet

Érdekességek:
A Kunhalmokról
A Kunhímzésről
Csárdák, betyárok
A Kunok nyelvéről
A Kunbabák

Önkormányzat

Önkormányzat
Jegyzőkönyvek
Önkormányzati rendeletek
Megyei Önkormányzat
Közbeszerzések
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010-2014)
Akcióterületi Terv
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Gazdasági program
Helyi építési szabályzat
Közbeszerzési tervek
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Civil szervezetek támogatása

Intézmények (címek)
Családsegítő Központ
Kunhegyes Városért Közalapítvány
Közérdekű információk
Közérdekű adatok

Oktatás:
"Dózsa Iskola"
"Kossuth Iskola"
Református Iskola
Középiskola
Óvodák
PÁTRIA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A település kitüntetettjei
Évfordulók 2017

Szerkesztette: Víg Márta




Évfordulók 2017

1262-ben született IV. (Kun) László Árpád-házi királyunk, V. István és Erzsébet kun hercegnő fia.
1272. szeptember 3-án lépett trónra, s 18 évig uralkodott. Felesége Anjou Izabella hercegnő volt, gyermekük nem született. 1290. július 10-én halt meg, 28 évet élt. Körösszegnél gyilkolták meg a Borsák által felbérelt kunok (Árboc, Törtel, Kemence). Először Csanádon temették el. Végleges nyughelye Nagyváradon lett.
1282-ben IV. (Kun) László király csapatai a hód-tavi ütközetben megverték a fellázadt kunokat.

1397-ben – miután a kolbázszéki kunok meggazdagodtak - a derzsi magyar nemesektől megvették Hegyes község felét, majd 1407-ben a másik felét is.

1552-ben Kunhegyes még nem volt török uralom alatt. Az egri várnak adózott 12 kapu után.

1552-től kezdve nevezik településünket Kunhegyesnek. Előtte Hegyesegyház, majd Hegyes néven szerepel.

1557-ből való a legrégebbi összeírás, amely a nagykunsági falvakról (26) fennmaradt. E szerint a következő települések (falvak és telepek) tartoztak a Nagykunsághoz: Kolbaz, Hegyes, Karcagújszállás, Bolcsa, Magyarszállás, Asszonyszállás, Orgondaszentmiklós, Ködszállás, Kisújszállás, Turgony, Tóturgony, Márialaka, Túrkevi, Móric, Póhamara, Kaba, Szentmárton, Mesterszállás, Madaras, Kápolnás, Fábiánsebestyén, Csorba, Tormás, Bábocka, Ecsed, Kabád.

1702-ben I. Lipót király a törvényességet semmibe véve, mint fegyverjogon szerzett területet elzálogosította a Hármas Kerületet a Német Lovagrendnek 500.000 Rft-ért.
1702-ben a Lovagrend beiktatásakor Kunhegyesről azt írják, hogy egy év alatt a Heves megyei alispán támogatásával 50 gazda ülte meg.
1712-ben egy országos választmány kimondta, hogy az elzálogosítás jogtalan volt. Mégis húsz év kellett annak eléréséhez, hogy a birtok igazgatása magyar kézbe, a Pesti Invalidus Ház kezébe került. (1731)

1737-ben született báró Mészáros János Kunhegyesen. (Az ő unokája volt a tragikus sorsú gróf Teleki László.) A bárói címet hadi tetteivel érdemelte ki Mária Teréziától. Felesége Diószeghy Mária lett. - Családjáról: Leánya, Mészáros Johanna bárónő (1784-1844) nagyhatású karitatív tevékenységet fejtett ki az általa alapított Pesti Jótékonysági Nőegylet élén. Szoros kapcsolatban állt József nádor harmadik feleségével, a protestáns jótékonysági rendezvényeket támogató Mária Dorottya főhercegnővel. 1810-ben a megözvegyült Teleki László (III.) gróf (1764-1821) második felesége lett és árván maradt gyermekei nevelésében (Ádám, József, Sámuel) hű segéde. Két közös gyermekük született: a tragikus sorsú Teleki László (Pest, 1811. febr. 11.-Pest, 1861. május 8.) politikus, író és Teleki Auguszta (1813-1876), aki Degenfeld-Schomburg Ottó gróf, majd annak halála után Bozó Pál felesége lett. – Báró Mészáros János 1801-ben halt meg Csomaközben (Partium), ott van eltemetve a régi református templom alkriptájában. A Kunhegyesiek Baráti Köre által emléktáblával 2007-ben megjelölt templom restaurálást 2013-ban kezdték meg és feltárták a kriptát is, ahol megtalálták Mészáros János koporsójának maradványait.

1757-1767 között Sári Mihály református lelkész szolgált Kunhegyesen.

1782. május 10-én szentelte fel Csete Mihály abádszalóki református prédikátor a kunhegyesi keleti- vagy kolera-, ill. cigánytemetőt a Nagy Völgy partján a Karcagra menő út mellett.

1787 tavaszán fejeződött be a Mirhó-gát építése, a Nagykunság árvízmentesítési munkálata. Kunhegyes 1789 gyalog- és 1607 szekeres napszámmal vett részt az építésében.

1802-ben Kunhegyest még csak református vallásúak lakták: 3964 fő.

1812. január 12-én született Kunhegyesen Polgár János. A helyi iskola elvégzése után Debrecenben a jogi és hittani pályát is elvégezte, majd Bécsbe ment tanulmányait kiegészíteni. 1837-ben káplánként kezdte meg hivatalát, s szolgált 1840-ig Farkas József ref. lelkész mellett Kunhegyesen. Ekkor Tiszaföldvárra ment káplánnak s az ottani lelkész leányát, Kassai Klárát vette feleségül. 1842-ben a kunhegyesi előljáróság visszahívta s iskola-igazgató (rektor) lett. Az 1848/49-es szabadságharcban mint nemzetőri hadnagy, majd századosi rangban vett részt. Később városi főjegyző (1848-1853), majd főbíró (1853-61) s vármegyei tisztviselő lett. 1867-ben nagykunsági faültetvényi felügyelőséggel bízták meg. Idős korában költeményeket írt (Purgányi néven), Az Igazmondónak volt munkatársa 1867-től, ahol 1873. június 22-én „Az én utódom” című versével lépett fel utoljára. Az Üstökösben 122 dolgozata jelent meg. Meghalt  1873. július 31-én kolerában.

1812-ben Kunhegyes mezővárost 4 tizedre osztották (előtte: alsó-, közép- és felső tized; innen az Alsóvég, Felsővég elnevezés), fűzfákat ültettek a Kakaton, hogy a „communitas” idővel hasznát vehesse.

1822. március 22-én született Törökszentmiklóson Támár Imre katolikus plébános. 1845-ben szentelték pappá és Egyekre helyezték. Innen lelkész-helyettesnek ment Nagykállóba, majd Miskolcra került segédlelkésznek. 1848-ban az egri székesegyháznál volt hitszónok. 1849-ben tábori káplánságot vállalt, melyért a szabadságharc bukása után öt hónapig fogságot szenvedett. Visszatért egyházmegyéjébe, s egy ideig mint kunhegyesi helyettes lelkész működött, 1850-ben pedig itt rendes lelkész lett. 1859-ben átköltözött a pécs-petrii, 1861-ben a nagykállói plébániára. Nagy feltűnést keltett egyházi és politikai beszédeivel. 1873. április 7-én halt meg Nagykállóban. Cikkei: a Religióban, a Tanodai Lapokban, a Magyar Sionban, az Idők Tanújában és a Katholikus Lelkipásztorban jelentek meg.

1827. július 1-jén jelölték ki a református templom helyét zsinórral és megkezdték a fundamentum ásását. Neoklasszicista stílusban épült Homályossy Ferenc és Hild József tervei alapján. A munkálat 1831-ben a kolerajárvány, 1832-ben pedig az építőanyag- és pénzhiány miatt szünetelt. 1848. november 26-án tartották az első istentiszteletet benne.

1827-ben gyógyszertár nyílt (Szondy-patika) Kunhegyesen.

1827-ben a Kakaton három kőhidat építtettek a kunhegyesiek Zugány János túri kőművessel.

1832. november 14-én született Kunhegyesen Kovács Imre ev. ref. gimnáziumi igazgató-tanár. Lelkészségre volt képesítve. 1859-től mint rendes tanár, később mint igazgató működött Karcagon, ahol 1883. június 8-án meghalt.
Programértekezései a karcagi ev. Ref. reálgimnázium Értesítőjében (1879 A példák vonzó hatása mint legfőbb eszköze a nevelésnek, 1882. Mythosokat vagy történeteket jobb-e tanítani az algymnasiumokban.)
Munkája: Ovid átalakulásai. Ford. Pest és Bpest, 1864., 1875. Két füzet (Római remekírók 18., 19 füzet, 2. kiad. Bpest, 1880.)

1847-ben készültek el a református templom új harangjai. Összesen négy harangot helyeztek el a toronyban: két régit és két újat. Az új kisharangon lévő felirat: „a Szabad Nagykun kunhegyesi egyház hívei önköltségükön öntötték Pesti polgári harangöntő Schandt András által 1847. évi márc. hónap 4-ik napján.” Az új nagyharangon lévő felirat: „a Szabad Nagykun kunhegyesi egyház hívei önköltségükön, melyhez Tyukodi Szabó György 800 Ft-nyi hagyománnyal járult – öntötték pesti polgári harangöntő Schandt András által 1847. évi márc. hónap 4-ik napján.”

1857. február 5-én született Ty. Szabó Pál híres szűcsmester településünkön. Szülei: Szabó Sámuel, Nagy Julianna. A mesterséget helyben tanulta, két év eltelte után szabadult fel. Ipartestületi tag (1911). Sokfelé járt: Pozsonyban, Egerben, Hajdúhadházon. Jó rajztehetsége volt. Dúsan hímzett asszonybundáiért külföldről is eljöttek. Remekei bejárták a világkiállításokat. A Millenniumi kiállítás meglátogatása után Almásy és Teleki gróf 10 kisbundát rendelt tőle. Valamennyi kisbundájának gallérja alá a következőket írta: „Én Istenem segíts meg, Szabó Pál szűcsmester, Kunhegyes.” 1925-ben halt meg Kunhegyesen.

1862. december 31-én született Kunhegyesen Tar Sándor csizmadia mester. (Szülei: Tar Sándor, Sánta Erzsébet.) 1879-ben szabadult fel Szolnokon. 1888-ban lett önálló. Rendelésre, s főleg vásárra dolgozott. A kunhegyesi Ipartestület elöljárója és könyvtárnoka volt. Neje Apostol Erzsébet lett.

1867. március 6-án halt meg Hild József építész. A kunhegyesi református templom építője és tervezője volt 1839-től. „Időközben, már 1839-től jó adag közbirtokossági hiúságtól ösztönözve az az elképzelés válik általánossá, hogy meg kell építeni az egyházmegye legnagyobb templomát. Ekkor vetődik fel a templom „két toronyra való vételé”-nek gondolata. „Ezen célnak munkába vehetése tekintetéből” kérik meg „Egri Kőmíves Mester Streimelvogel Mihály” urat a terv elkészítésére, aki Hild József segédjeként az egri székesegyház építésének mint pallér működött. A tervet Hild József készítette el, amely az előző megoldásnál jobb, önálló alkotás volt: kéttornyú templom, más térképzéssel, kettős karzatelrendezéssel és szebb külső-belső esztétikai összhatással.” (1789. december 8-án született Pesten.)

1867-ben Kunhegyes Rácz Miklós földbirtokost választotta meg jegyzőjének. - Nemes Rácz Demeter és Eötvös Mária fia 1841. augusztus 23-án született Karcagon. A gimnáziumot 1861-ben Nagykőrösön, a jogot 1864-ben Pesten végezte. 1867-ben Kunhegyes jegyzője lett. Ezt az állást 17 évig töltötte be. 1884-ben takarékpénztári igazgató lett. Ezt az újabb tisztségét 13 évig viselte, s azután nyugalomba vonult, gazdálkodott. 1901. december 7-én halt meg Kunhegyesen.
Irodalmi munkásságáról: 19 költeménye jelent meg a Hindy Árpád által szerkesztett Ibolyák című költeményfüzérben (Pest, 1859), a Napkelet, Nefelejts, Balatonfüredi Napló, Családi Kör, Hölgyfutár (1863-64) című lapokban és a Protestáns Naptárban. Cikket írt a Képes Újságban Csokonai Vitéz Mihály életéről. (1860. 8. sz.) Rácz Miklós költeményei címmel Karcagon jelent meg verseskötete Dalmady Győzőnek ajánlva.
Veress Károllyal együtt szerkesztette a Széchenyi-emlékkönyvet a nagykőrösi önképző társulat megbízásából, melynek bevételét a Széchenyi-szoborra kívánták fordítani (Kecskemét, 1861)
Forrás: Szinnyei; Petrik Könyvészete; Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös, 1904- 316. old.

1872-ben Kunhegyes rendezett tanácsú várossá alakult négy nagykunsági várossal együtt.

1872-ben országos rendelet szűntette meg a céheket. Ekkor szűnt meg településünkön is az 1818-tól működő három céh: 1. Csizmadia-, Cserző varga és szíjjártó; 2. Kerékgyártó-, kovács-, lakatos-, asztalos- és molnármesterek; 3. szűcs-, szabó- és takács

1872-1878-ig Szőgyi István volt Kunhegyes polgármestere. (Kunhegyesen született 1822. április 17-én. Szülei: Szőgyi Sándor, Balog Kata.)

1872. február 27-én született Kunhegyesen Gerendai József okleveles gyógyszerész. (Szülei: dr. Gerendai László orvos, Tóth Erzsébet.) 1903-ban feleségül vette Herczeg Ilona Janka Erzsébetet. - 46 éves korában halt meg Kunhegyesen 1918. szeptember 27-én.

1872. március 24-én született Kunhegyesen Borbély Gábor darálómalom-tulajdonos. (Szülei: Borbély József, Mészáros Borbála.) 1889-ben szabadult fel. Mezőtúron volt segéd. 1900-ban lett önálló. Az első világháború idején az 51. tüzérezred kötelékében harcolt az orosz, román és olasz fronton. Bronz vitéz jub. emlékérem, k. cs. k. tulajdonos. Felesége Varga Erzsébet volt. Gyermekei: Gábor és Erzsébet (Veres Mihályné).

1872. március 9-én született Kunhegyesen Teleki László lábbelikészítő mester. Szülei: Teleki Bálint, Szabó Zsuzsanna. 1887-ben szabadult fel édesapjánál. Kecskeméten, Szegeden, Aradon, Nagyváradon, Kolozsváron és Budapesten dolgozott segédként. 1895-ben lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozott. 1905-ben oklevelet nyert Szolnokon. Húsz éven át elöljárója volt a kunhegyesi Ipartestületnek s két éven át pénztárnoka. Neje Koch Teréz volt.

1877. október 5-én alakult a Kunhegyesi Iparos Olvasókör. 1906-ban az addig külön egyesületként működő Ipartestületi Olvasókör beleolvadt az Ipartestületbe.

1877. február 14-én Kunhegyesen született Mészáros Endre földbirtokos. Szülei: Mészáros András földbirtokos, Varga Erzsébet. Iskoláit Kunhegyesen végezte, a gazdálkodást szülei birtokán tanulta. 1901-ben önálló gazdaságának vezetője lett, ahol intenzív belterjes gazdálkodást folytatott modern gazdasági eszközök segítségével. A vármegye törvényhatóságának s a község képviselőtestületének virilis jogú tagja, s egyházi tanácsos volt. Felesége Mohácsi Julianna Mária lett. - Kunhegyesen halt meg 1946. április 27-én 69 éves korában. – Ma egykori lakásában a dr. Borsos Imre Központi Orvosi Rendelő működik.)

1882-ben jelent meg Jászberényben Kolosy Elvira: Honvédek sírján c. költeménye.

1882. május 8-án született Bácsfeketehegyen Ágoston Sándor püspök-lelkipásztor, a Kunhegyes-Feketics közötti kapcsolat felvételének kezdeményezője. Általa lettek meghívva a kunhegyesiek a kitelepülés 150. évfordulójának megünneplésére. (1960-ban halt meg. Életéről Orosz Attila: Egy püspök élete címmel jelentetett meg kötetet 2002-ben az újvidéki Forum Kiadónál.)

1887. március 16-án született dr. Kolosy Lajos törvényszéki bíró, helytörténész Kunhegyesen, s 1961. február 2-án halt meg. Síremléke a kunhegyesi református temetőben található.

1887-ben született Kunhegyesen Cs. Szabó Péter cipészmester. 1904-ben szabadult fel Kunhegyesen. Miskolcon és Léván volt segéd. 1907-ben lett Kunhegyesen önálló. Mérték szerint és rendelésre dolgozott. Tanonc korában oklevelet nyert. Szabászati tanfolyamot végzett. Az első világháború idején a 29. gyalogezredben szolgált, s 1915-ben orosz fogságba került. Neje Csoma Etelka volt.

1887. november 18-án halt meg Budapesten Kolosy Elvira költőnő. Szülei: Kolosy Lajos törvényszéki bíró, nagykun kapitány és Kulifay Judit református lelkész leánya. (1863. február 10-én Kunhegyesen született.)

1887-ben alakult Kunhegyesen a Földmivelők I-ső Köre. 1950-ig működött.

1892. április 29-én alakult településünkön a Kunhegyesi III. Temetkezési Egylet.

1892. június 22-én kezdték el a kunhegyesi izraelita templom építését. A hitközség képviselői, a templomépítő bizottság tagjai voltak: Hartmann Adolf, Steinberger Mór, Atlasz Ignácz, Feuer Jakab, Spitzer Sámuel, Schwarcz Dávid, Weisz Jakab, Weisz Ignátz, Neuberger Simon, Hartmann Ferencz, Hilf Fülöp, Glausiusz Ignácz, Grünwald Mór, Klein Géza, Ackerman Jakab.

1892. július 15-én alakult meg az Izraelita Szentegylet Kunhegyesen.

1892-ben halt meg Kovács Mihály festőművész, aki 1830-33 között Kunhegyesen a református iskolában tanult. Naplóját 1992-ben adták ki Egerben. (1818-ban Tiszaabádon született.)

1892. nov. 26-án született Voloczon Vargha Zoltán református lelkész, aki 1934-1944 között teljesített szolgálatot Kunhegyesen. Szerkesztője és elindítója volt az Ébredés c. helyi református újságnak 1935-1939 között. 1944-ben halt meg Budapesten.

1892. február 6-án született Kunhegyesen Cziriák Zoltán kántortanító, karnagy. Apja és nagyapja is kántortanító volt. A Debreceni Kollégiumban szerzett kántortanítói oklevelet. Előbb Kisújszálláson vállalt kántortanítói állást,innen került Makóra. 1934-ben a siófoki országos dalosversenyen a nehéz műdalcsoportban az első díjat nyerte el énekkarával.

1892-ben a kunhegyesi Ipartestület új székházépületet vásárolt Kota Sándortól 400 Ft-ért a Zádor út – Kossuth út sarkán. 1893-ban kibővítették az épületet: egy nagyteremből, egy olvasóteremből, több kisebb szobából és mellékhelyiségekből állt.

1897-ben született Kunhegyesen Csete Lajos esztergályos mester. 1913-ban szabadult fel Kunhegyesen édesapja, Csete Miklós műhelyében. 1924-ben lett önálló. Tanonc korában elismerő oklevéllel lett kitüntetve. Az első világháborúban a 13. huszárezredben olasz és román fronton harcolt. Kisezüstöt és bronz érmet kapott. Neje: Endrédy Zsuzsánna volt.

1897-ben született Szathmáry Imre kereskedő Kunhegyesen. Kisújszálláson és Mezőtúron négy gimnáziumot végzett. Kereskedőnek a Bordács cégnél tanult Mezőtúron. 1927-ben nyitotta meg üzletét Kunhegyesen. (Kossuth út-Dózsa György úti sarok, napjainkban zöldség-gyümölcs üzlet működik benne.)

1897-ben született pálfalvi és breznói Breznay Mihály Máramarosszigeten. Gimnáziumi tanulmányait a máramarosszigeti ref. Liceumban végezte. Jogi tanulmányait szintén e város jogi akadémiáján fejezte be. 1921-ben lépett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szolgálatába, s ez év végén került Kunhegyesre a tiszai felsőjárás főszolgabírói hivatalához szolgabírónak.

1897-ben alakult meg a kunhegyesi Izraelita Jótékony Nőegylet.

1897-ben született vitéz Tamásy Imre tanító Detta községben (Temes megye). Pályáját Tiszaszentimrén kezdte, mint beosztott állami tanító volt az Újszentgyörgy pusztai római katolikus elemi iskolánál. Az első világháborúban a 61-ik gyalog ezred kötelékében szolgált. Vitézséget az olasz fronton teljesített kiváló szolgálatárért kapott. 1922-től Kunhegyesen lett tanító a római katolikus elemi iskolánál, 1929-től igazgató-tanító és a Kunhegyesi Polgári Olvasókör könyvtárosa.

1897. december 11-én Nyírábrányban született Gály István okleveles katolikus kántortanító. Kunhegyesen 1920. október 27-től 1926-ig tanított.

1902-ben született dr. Lőcsei Gusztáv állatorvos. 1963-ban halt meg, a kunhegyesi katolikus temetőben nyugszik.

1902. április 10-én Kunhegyesen született Apostol Mihály községi segédjegyző.

1902. november 5-én született Kunhegyesen Győző Imre kőfaragó-sírköves. (Szülei: Győző Lipót, Schweitzer Rezsin.) A vészkorszak idején munkaszolgálatosként hadiüzemekben dolgozott, majd a mauthauseni lágerbe került, melyet az amerikai katonák szabadítottak fel. Felesége Polatsek Erzsébet (1903-1977) varrónő volt. Gyermekeik: László (1935-) és Károly (1946-). 1982-ben halt meg Kunhegyesen. Feleségével együtt a zsidótemetőben nyugszanak.

1902-ben készült el 7072 korona értékben (Dózsa György u. 14. – az épület 2010 végén került lebontásra) a két tantermes római katolikus iskola, melyhez tanítói lakás is épült. Első tanítója Kecskés József és Matyasovszky Győző volt.

1907. január 9-én született Kunhegyesen dr. Molnár Pál irodalomtörténész, hajdúböszörményi gimnáziumi és debreceni egyetemi tanár, könyvtáros, Debrecen irodalmi életének kutatója. (1968. nov. 24-én halt meg Debrecenben.)

1907-ben született Kunhegyesen Teleki Sándor cipészmester. 1923-ban szabadult fel. Cegléden is dolgozott, s 1931-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozott. A kunhegyesi Ipartestület és az Ipartestületi Dalárda tagja volt. Neje Burnáti Rózsi lett.

1907-ben alakult meg a kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság 200.000 korona alaptőkével Ehrlich Endre (1872-1927) kezdeményezésére, aki elhunytáig vezérigazgatója volt.

1907-ben Juhász Pál községi jegyző 300 birtokos taggal Gazdasági Egyesületet létesített Kunhegyesen.

1912-ben kezdték meg a Kossuth Lajos úri Általános Iskola építését. A munkálatok irányításával Azarik János kőművesmestert bízták meg. 1913. okt. 26-án volt az ünnepélyes átadása az új iskolának.

1912. február 13-án alakult a Kunhegyesi Munkás Olvasókör. 1927-ben 133 főből állt a tagság.

1912-ben jelent meg dr. Kolosy Lajos „A nádor a magyar alkotmány terén” c. munkája.

1917-ben született Kunhegyesen Gy. Molnár Lajos tanár. (1997-ben halt meg.)

1917-1933 között szolgált Masáth Ferenc református lelkész Kunhegyesen.

1922-ben született a Heves megyei Váraszón Kozányi György pap, tolmács, költő. Az egri Szent Bernát ciszter gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az egri Telekesy István Papnevelő intézetbe, ahol 1950-ben szentelték pappá. „Meggondolatlan” prédikációi miatt két és fél évet töltött börtönben. Majd bányászként dolgozott és folyton tanult, több nyelvet sajátított el. Róma felmentette a papi szolgálat alól. 1968-ban jött Kunhegyesre, ahol az állami gazdaságban lett tolmács, fordító lett. Versei a Kunhegyesi Híradó című havonta megjelenő városi újságunkban jelentek meg. 2002-ben jelent meg a hazai autójavításban nélkülözhetetlen német-magyar műszaki szótárt szerkesztett Papp Sándor és Vízkeleti Tibor közreműködésével. 2002. október 31-én halt meg.

1922-ben született Jenei Gyula kereskedő. (1997-ben halt meg Kunhegyesen.)

1922-ben született Kunhegyesen Felső Béla cipész. (2002-ben halt meg.)

1922-ben született Kunhegyesen dr. Fodor László. (1999-ben halt meg.)

1922-ben a nemzetgyűlési képviselőválasztáson a kunhegyesi választókerület kisgazdapárti jelölteket választott meg. Végül Herczegh Béla volt kunhegyesi lakos ügyvédet lett a választókerület nemzetgyűlési képviselője.

1922-ben halt meg Bárány Mihály református elemi iskolai tanító Kunhegyesen. Oklevelét Debrecenben szerezte. Tanított Tiszaszentimrén és Kunhegyesen, ahol az ipari iskola igazgatója is volt, valamint az egyházmegye tanügyi bizottságának tagja. Pedagógiai munkásságát országos kitüntetéssel is elismerték. „Nagytekintélyű tanító, aki a szakfelügyelőktől minden alkalommal a legnagyobb elismerésben részesült. (1870. október 19-én született Nagyabonyban. Szülei: Bárány József, Nagy Anna.)

1922. február 19-én alakult a Magyar Nemzeti Olvasókör Kunhegyesen. 1936-ban 84 tagja volt.

1927. március 1-jén 67 éves korában halt meg dr. modrai Kovách Antal járásorvos, egészségügyi tanácsos, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tb. főorvosa Kunhegyesen. A kenderesi Mocsáry-kriptában helyezték örök nyugalomba. (1860. szeptember 22-én született Keresztszegapátiban.)

1927-ben alakult meg a Kereskedelmi Egyesülés településünkön, melynek alapítója és első elnöke Luxemberg József malomtulajdonos volt.

1927-ben vitéz Farkas István ingatlanforgalmi irodát nyitott Kunhegyesen.

1927-ben halt meg Jákó Balázs kunhegyesi születésű (Kh.,1850. 09. 20.) Szülei: Jákó Károly, Kerek Susánna) tiszaroffi református lelkipásztor. Felesége Csánki Kornélia (1859-1935) volt. Gyermekeik: Gyula (T.bura, 1878. 03. 12.; Luiza (T.bura, 1881. 08. 14.); Kornélia (T. bura, 1884. 11. 16.); Margit Jolán (T.bura, 1886. 12. 30.); Balázs Miklós (T.bura, 1888. 12. 06.); Károly (T.bura,1890. 11.23.); A kunhegyesi református temető szigeti részében helyezték örök nyugalomba.

1927-ben született Borsodi Lajos a kunhegyesi GMV egykori vezetője. (1999-ben halt meg Kunhegyesen.)

1927-ben született Kunhegyesen Horváth Győzőné Pál Rózsika tanítónő. (1996-ban halt meg Kunhegyesen.)

1927 szeptemberében a kunhegyesi Gazdasági Egyesület új székházának avatása alkalmával távoli körökben is híres mezőgazdasági, kertészeti és állatkiállítást szervezett.

1927. szept. 3-án Dévaványán született Berta Gyula népes, tízgyermekes családban. Szülei: Berta István, Pádár Franciska. Az iskoláit Dévaványán kezdte, de Kenderesen fejezte.
A kunhegyesi kolbászi tanyavilág boltosaként kezdte kereskedői pályáját 1949-ben, ahol az ÁFÉSZ az ott lakó több mint 800 ember részére boltot nyitott. Lovaskocsival járt áruért, sokszor személyesen ment a nagykerhez, hogy vevői igényeit kielégítse. Nagyon alacsony volt a fizetése, s ott akarta hagyni a boltot, de a vevők kiegészítették fizetését, csakhogy maradjon, annyira szerették…
Az 50-es évek elején Besenyszögön a Földműves Szövetkezeti boltban dolgozott, ott találkozott kitelepítettekkel (internáltakkal), akiket élelmiszerhez jutásban segített. Boltosként dolgozott, a kereskedelem lett a hivatása.
1955-ben kötött házasságot Szathmáry Ilona óvónővel. Kunhegyesen laktak, egy fiuk (Péter) született.
Kunhegyesen az FMSZ-i boltokban dolgozott, nagyon sok ismerőst, barátot szerzett, ennek egyik alapja közvetlen modora, segítőkész magatartása volt. A községben szinte mindenki ismerte.
Kevés szabadidejében festegetett, mai kifejezéssel ez a hobbyja volt. A festést élete végéig folytatta, érdi lakását képei díszítik; utolsó képe befejezetlen.
A 60-as években nagy szakmai sikere volt, megszervezte és beindította és vezette Kunhegyesen az ABC önkiszolgáló boltot, ami akkor még országosan is ritkaság volt.
Abban az időben Kunhegyesről elég sokan költöztek a budapesti agglomerációba. Érden vállalt munkát. Munkájában is sikeres volt, élelmiszer áruházak (ABC-k) nyitásában, indításában  vett részt, vezetőként, dolgozott áruház igazgatóként, szakmai tudását elismerték. Jó kapcsolatteremtő képessége hozzájárult ismeretségi körének jelentős bővüléséhez.
Felesége halála után erőt vett magán, nem tört össze, hanem lekötötte magát, igen aktív életet élt, Különböző programokra, kiállításokra járt el, a nyugdíjas klubbal rendszeresen kirándult, ismerőseivel, volt kollégáival sokat találkozott. Menye, Fia, Unokája a hétvégék nagy részét Érden töltötte, nem volt magányos, családját nagyon szerette.
A betegségét 2008 elején állapították meg, a májusi műtét után rendbe jött. Augusztusban testvérével még a kunhegyesi strandra is kimentek fürödni. Betegsége kiújult. Többször volt kórházban, tudatában betegségének, méltósággal viselte azt…
Kívánsága az volt, hogy Kunhegyesen koporsós temetéssel az általa építtetett sírboltba kerüljön elhelyezésre.

1927/28. gazdasági évben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara lókiállítást rendezett Kunhegyesen.

1932-ben 248 tagja volt a kunhegyesi Ipartestületnek. (A magyar ipar almanachja)

1932-ben a kunhegyesi Közbirtokosság Legeltetési Társulattá alakult át.

1932. augusztus 7-14 között Kisújszálláson tartották a IV. Nagykun Sportviadalt. Az indulók száma: 307 fő volt. Kunhegyesről 27 fő vett részt. A legjobb eredményt teniszben (férfi egyes) értük el: dr. Józsa István első lett.

1937-ben halt meg 56 éves korábanCsató Gábor református kántor. (Mezőtúron született 1881. március 24-én. Szülei: Csató Gyula, Nagy Mária.) Előbb Magyarittabén volt kántortanító, majd Öcsödön kántor. 1920-tól Kunhegyesen lett kántor és megszervezte a Kunhegyesi Református Dalegyletet, melynek karvezetője volt. „Temetése június 18-án ment végbe igen nagy részvét mellett Kunhegyesen. A temetésén Szabó Gyula tiszaföldvári és Sütő Zoltán törökszentmiklósi kántorok búcsúbeszéddel, illetve énekszámmal közreműködtek.” (Nagykunság, 1937. június 26. 2. old.)

1937. augusztus 17-én hunyt el 72 éves korában Erendits Emil r. katolikus nyug. uradalmi központi igazgató, m. kir. kormánytanácsos Kunhegyesen. Temetése Kunhegyesen a r. k. egyház szertartása szerint nagy részvét mellett ment végbe. (Nagykunság, 1937. augusztus 20. (Budapesten született 1866. május 30-án. Szülei: Erendits Venceslaus, Erendits Amália.)

1937. szeptember 19-én Debrecenben halt meg életének 74. évében bihari dr. Végh Sándor Kunhegyes egyik vezető egyénisége, JNSZ megye tiszteletbeli ügyésze, a kunhegyesi református egyház hűséges munkatársa és vezetőségi tagja.

1937. november 28-án országzászlót avattak Kunhegyesen. Ekkor monda el Gondolatok a kunhegyesi országzászló mellett című költeményét Ágoston Andor. A vers meg jelent a Nagykunság, 1937. december 4. számában (3. old.)

1942-ben jelent meg Debrecenben a kunhegyesi születésű dr. Kis Margit monográfiája Czóbel Minka (1855-1947) költőnőről. (Új kiadás 1980, Nyíregyháza)

1942. szeptember 6-8. között tartották a XII. Nagykun sportviadalt Karcagon.Belépődíjas verseny volt, melynek tiszta jövedelmét a Vöröskereszt számára ajánlották fel. Indulók száma: 472 fő. Kunhegyesről 10 fő vett részt.
Legeredményesebb versenyzőnk: dr. Mocsári Lajos tenisz férfi egyesben első lett.
Tenisz férfi párosban második helyet szerzett a kunhegyesi Mocsári-Kéri páros.

1942. október 3-án született Kunhegyesen Csete Lukács rádió- és híradástechnikai eszközök gyűjtője. A Kossuth úti Általános Iskolában végezte tanulmányait, majd Balassagyarmaton a Tejipari Szakközépiskolában érettségizett. 1992 novemberében a tv felvételt készített egyedülálló gyűjteményéről.

1942. november 15-én a járási mezőgazdasági bizottság ülésén a Kamara elnöke adta át Váradi Miklós kunhegyesi lakosnak a lótenyésztési vándordíjat.

1942-ben a belügyminiszter Kunhegyes községben tüdőbeteg-gondozó intézet felállítását engedélyezte.

1947 decemberében alakult meg Kunhegyesen a Hazafias Népfront. Első elnöke Kerekes János volt 1970-ig.

1947-ben alakult meg Kunhegyesen a szövetkezeti gazdálkodás első lépcsőjeként a rizstermelő (Úttörő) szakcsoport 35 kat. hold földterülettel az aranyosi laposon.

1947-ben a Kossuth Úti Általános Iskolában két úttörőcsapat kezdte meg a működését: a lánycsapat Lorántffy Zsuzsanna, a fiúcsapat Kossuth Lajos nevét vette fel. 1952-ben vették fel hivatalosan az 1131. sz. Kossuth Lajos Úttörőcsapat nevet.

1947. június 1-jén Kunhegyesen református tanítóként kezdte pályáját Bodon Béla. Mezőcsáton született 1926. február 6-án. Sárospatakon a Tanítóképzőben szerzett diplomát. Pedagógusi pályafutását 1952-ben Tiszaroffon folytatta, ahol általános iskolai igazgató volt 34 éven keresztül. 2008-ban halt meg.

1947. január 21-én 58 éves korában Kunhegyesen halt meg Grómusz Pál vendéglős.
(1889-ben Felsőbányán született. Szülei: Grómusz Pál, Bodaneócz Erzsébet.) Iskoláit Felsőbányán végezte. 1914-ben a világháború elején a 13. utász zászlóaljhoz vonult be katonai szolgálatra, honnan előbb a szerb, majd az olasz hadszíntérre került. 52 hónapi harctéri szolgálat alatt ötször sebesült meg. Vitéz magatartásáért kétszer az ezüst vitézségi éremmel, kétszer a bronz vitézségi éremmel, a Károly csapatkereszttel és a Sebesülési éremmel tüntették ki. (NKV) 1928-ban a Kunhegyes község tulajdonát képező szálloda és vendéglő bérletét szerezte meg. Tanoncoktató volt. - Tagja volt az Ipartestületnek, a Független Olvasókörnek. Felesége Pereiter Mária volt. Fia: Gyula.

Meghalt 1947. december 11-én Mikó Imre polgári iskolai tanár 41 éves korában. (Szülei: Mikó Mátyás, Balog Klára. Felesége: Süli Rozália volt).

1952 márciusában halt meg Budapesten Török Imre, aki 1902-1904 között református lelkész volt Kunhegyesen és első kalendáriumunk szerkesztője. (Debrecenben született 1867. augusztus 1-jén.)

1952-ben halt meg Kunhegyesen Ágoston Andor római katolikus tanító, kántor, költő. (1884-ben Abádszalókon született.)

1957. március 21-én alakult meg a Munkásőrség Kunhegyesen.

1957. március 21-én alakult meg Kunhegyesen a községi KISZ-szervezet, melynek első titkára Kiszel Sándor volt.

1957-1961 között Móricz Béla volt a Dózsa György úti Általános Iskola igazgatója.

1962. április 19-én született Abádszalókon Jenei Gyula tanár, költő, lapszerkesztő. Általános és középiskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte, majd Szegeden szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Szolnokon él. Kötetei: Hátországban (1990), Valahogy (versek, 1992), A víztorony vitorlái (versek, 1997), Grafitnap (versek, 2002), Nézni a tájat (szövegek Csabai István fotóival, 2008), Futóhomok (tárcák, 2003), Ha kérdenéd (versek, 2006), Ívek és törések (íróinterjúk, 2011), Az időben rend van (versek, 2011), Dónde estaría (versek spanyolul, 2014), Munkák, metaforák (íróinterjúk, 2014), Mintha ugyanaz (válogatott versek, 2014)

1962-ben a kunhegyesi Posta 220 előfizető befogadására alkalmas távbeszélő központot kapott, megszűnt a morse távíró rendszer, és Kunhegyes is betűíró távgépíró berendezést kapott, először szalagra, majd lapra írót.

1962-ben halt meg dr. modrai Kovách Antal. (Édesapja id. dr. modrai Kovách Antal kunhegyesi járási körorvos volt.) Elemi iskoláit Kunhegyesen végezte. Gimnáziumba Szolnokra került, ahol 1908-ban jelesen érettségizett, s felvételt nyert a Tudomány Egyetem geológiai szakára. Az Eötvös Kollégium tagja 1908 és 1912 között. Svájcban, Lausanneban végez egy szemesztert, majd a párisi Sorbonne hallgatójaként az ’Ecole Superiorba került. 1914-ben tanári oklevelet szerzett és doktorált, majd a Műegyetemen tanársegédi állást nyert el. 1915-1916-ig a Ludovikán oktató tiszt, 1917-ben főhadnagyként a harctérre megy, ahol a 77. Gyalog Dandár parancsőrtisztje. 1920-ban elhagyja tanársegédi hivatalát, és Ózdra megy, ahol a Rimamurányi – Salgótarjáni Vasmű Rt.-ben vállal mérnöki állást. 1928-tól főmérnök, majd részleg igazgató. 1946-ben Pestre költözik családjával és a Kohászati Alapanyag Vállalatnál helyezkedik el. 1948-tól a Kohó- és Gépipari Minisztériumban az egész tűzállóiparra kiterjedő irányító tevékenységgel bízzák meg. Legnagyobb feladata a Kohóipari Tervező Iroda tagjaként a Dunai Vasmű tűzállótéglagyárának főtervező tiszte. Tagja volt a: A Magyar Tudományos Akadémia Kohászati és Építőanyagipari Főbizottságának; Ásvány-bányászati Szakbizottságnak; Bánya- és Energiaügyi Miniszter Műszaki Tanácsának; Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetnek; Vaskohászati Egyesületnek; Elnöke: Tűzállóipari Szakbizottságnak. Beszélte a német, francia, angol, latin és görög nyelvet. (1890. május 8-án született Kunhegyesen.)

1967-ben halt meg Bán István református lelkész. Debrecenben 1884. augusztus 30-án született. 1938-1953-ig, nyugalomba vonulásáig szolgált Kunhegyesen. A kunhegyesi református temetőben nyugszik.

1967-ben új Keverőüzem épült fel Kunhegyesen és korszerű berendezésekkel lett felszerelve. Az üzem rendeltetése: Szemes termény és ipari eredetű alapanyagok, vitaminok és ásványi anyagok őrlése, keverése (homogenizálása) útján keveréktakarmányok és koncentrátumok előállítása.

1967-ben Kisorosziban halt meg dr. Nagy Ferenc (Szolnokon született 1901-ben) orvos, nőgyógyász. 1939-ben került Kunhegyesre miután megpályázta a községi orvosi állást. Nem menekült el a községből 1943 végén a főszolgabírói utasítás ellenére. - Felesége, Füstöss Ida matematika-fizika szakos tanár volt a Kossuth úti Általános Iskolában. - 1959-ben vonult nyugalomba. Gyermekei: István – Nagy B. István néven Munkácsy-díjas festőművész lett, Ágnes meteorológus, légkörkutató, András tanári végzettséggel szociológus, Zsuzsanna újságíró.

1972-ben jelent meg a „25 éves a kunhegyesi ÁFÉSZ” című kiadvány.

1972-ben felépült és átadásra került a Zádor úti óvoda.

1972. május 6-án halt meg dr. Fodor Jenő állatorvos. - Budapesten született 1921. augusztus 30-án. Budapesten végezte el az állatorvos tudományi egyetemet. 1945 májusában került Kunhegyesre helyettesítő állatorvosnak, s rövidesen kinevezték községi állatorvosnak. Járási állatorvosi kinevezést kapott, s 8 település tartozott hozzá. Megszervezte a szaksegédek képzését. Kunhegyesen ketten voltak dr. Lőcsey Gusztávval. Felfigyeltek munkájára, s többszöri felkérés után 1968-ban elvállalta a szolnoki állategészségügyi állomáson a sertésegészségügy megyei főállatorvosi tisztségét. Több alkalommal meghívták az állatorvos tudományi egyetem vizsgabizottságába.

1977-ben fejeződött be a református templom teljes felújítása, melyet Fabó Zsigmond református lelkész végeztetett jelentős állami anyagi támogatás mellett.

1977 december végén Kampis Antal Kunhegyes híres szülöttjéről, Ilosvai Varga István festőművészről könyvet jelentetett meg: A kék idők mestere címmel.

1982-ben halt meg Budapesten Józsa Sándor gyógyszerész. (1902-ben született Kunhegyesen.)

1982-ben halt meg Oláh József kultúrház-igazgató. Szabó szakmát tanult. MADISZ-, majd községi párttitkár, tanácselnök 1962-64 között, kultúrház-igazgató 1957-1973-ig, nyugdíjaztatásáig. (1923. december 9-én született Kunhegyen.)

1982 január elején a Debrecenben megrendezett országos sakk-bajnokságon a 13 éves fiúk mezőnyében a kunhegyesi Földi István (edzője Balogh Márton) első lett.

1982. április 8-án halt meg rövid betegség után 47 éves korában Tihanyi Lajos testnevelő tanár. - Kiskunfélegyházán a Testnevelési Gimnáziumban érettségizett. 1953-ban került Kunhegyesre a Dózsa György úti Általános Iskolába testnevelő szaktanítóként. Aktívan sportolt. 1955-ben a Kunhegyesi Traktor SE sportolójaként magasugrásban az országos bajnokságon 170 cm-rel első helyezést ért el. 1964-ben áthelyezéssel került a Kunhegyesi Gimnáziumba. Testnevelés szakos tanári diplomáját Budapesten a Magyar Testnevelési Főiskolán 1965-ben szerezte. Sokat tett a helyi tömegsportért és az úszásoktatásért. Diákjai a megyei és országos versenyeken különösen atlétikában és röplabdában kiváló eredményeket értek el. 1970-ben a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetéssel ismerték el munkáját. 1974-től az Országos Pedagógiai Intézet Honvédelmi Bizottságának választott tagja lett. – (Alsóvámoson született 1935. április 14-én.)

1982-ben a Szolnokterv „Az év legjobb alkotása” kategóriában nívódíjban és 6 ezer forint jutalomban részesítette a kunhegyesi könyvtári rekonstrukció alkotókollektíváját, építész tervező: Nagy István. A bizottság többek között kiemelte: „a megvalósult épület országos jelentőségű példamutató kezdeményezés, jól szolgálja népi építészetünk megőrzendő hagyományainak felhasználására tett erőfeszítéseink igazolását.”

1982 nyarára elkészült a kunhegyesi GMV-nél nyolc, betonlábazaton álló, egyenként 750 tonna befogadóképességű fémsiló. Értéke 25 millió forint volt, kivitelező pedig a Kunság Népe Termelőszövetkezet.

1982-ben 30 perces film készült a Nagykunságról, benne Kunhegyesről is a Magyar tájak sorozatban. (Rendező: Orbán Ágnes, operatőr: Király Péter.)

1982-ben halt Kiss Albert ref. tanító, iskolaigazgató. Hajdúszoboszlón született 1901-ben. A debreceni tanítóképzőt 1920-ban végezte el, ezután 1923-ig katonai szolgálatot teljesített. 1924-ben Kunhegyes tanítói állásra választotta meg. Az első világháború alatt a m. kir. honvédségnél mint egyéves önkéntes teljesített katonai szolgálatot. Tagja volt a Községi Iskolaszéknek, a MOVE Sportegyesületnek, az Ipartestületnek jegyzője, a Polgári Kaszinónak pénztárnoka, a Levente egyesület főoktatója, gazdasági isk, igazgatója, a községi ipariskola tanítója. 1955-ben a Dózsa György úti Iskola igazgatója. 1957-ben letartóztatták a forradalmi eseményekben való részvétele miatt. Felesége Tömöry Ilona tanárnő volt.

1987-ben a KISZ Megyei Bizottsága Gyermekekért Érdemérmet adományozott Bús Károlynénak, a kunhegyesi Dózsa úti Általános Iskola nyugdíjas pedagógusának.

1987 nyarán Székesfehérváron az NB II-be jutásért rendezett osztályozón a kunhegyesi röplabdás lányok nyolc év után ismét bekerültek, s második helyen végeztek. Csapattagok voltak: Fűtőné Szabó Anikó, Molnár Erzsébet, Halas Katalin, Mile Sándorné, Nagy Anita, Szelekovszky Ibolya, Ács Judit, Balázs Sándorné, Csoh Pálné, Kasza Erzsébet, Oláh Mária, Ács Éva. Edző: Felső Tibor.

1987 júniusában a kunhegyesi munkásőr bázison rendezték meg az Ifjúgárdisták országos felkészítő táborát, melynek több mint száz résztvevője volt.

1987-ben Győrben rendezték meg az Alkotó pedagógusok találkozóját. A Hazáért c. pályázatra 250 pályamű érkezett be, melyből a legjobb 30 alkotót hívták meg. Kunhegyesről elismerést vett át: Bencsik Jánosné, Juhász Lászlóné és Lengyel Zoltánné.

1987 július végén harminc középiskolás diák járta Kunhegyes házait, akik a megyei honismereti tábor keretében néprajzi anyaggyűjtést végeztek.

1987-ben „Kunhegyes nagyközségért” díjat kapott Szabó András tanáredző és a Dózsa György úti Általános iskola országos hírű labdarúgó csapata.

1992-ben alakult meg a Konok Kunok Hagyományőrző Baráti Egyesület Kunhegyesen.

1992-ben halt meg Horváth Lajos Az emlékezés a kunhegyesi szélmalmokról c. helytörténeti munka szerzője. E munkájáért Kunhegyes Nagyközség Tanácsa arany oklevéllel tüntette ki 1982-ben.

1992-ben halt meg dr. Vadon Bálintné Ágoston Valéria tanárnő.

1992-ben halt meg Kocsis Lajos a KTSZ egykori elnöke és alapító tagja. (1908-ban született Kunhegyesen.)

1992-től működik a művelődési központban a Kézműves ház, mely a népi kismesterségek elsajátítását teszi lehetővé. (szövés, csipkeverés, agyagozás, kosárfonás stb.)

1997-ben első alkalommal rendezték meg az Ilosvai Varga István Művelődési Központban a Jászkun citeratalálkozót.

1997-ben halt meg Ilosvai Varga Istvánné (Csaba Margit) 97 éves korában. Igen sokat tett azért, hogy kunhegyesi születésű neves festőművész férje emlékét szülőföldjén és Szentendrén is méltóan megőrizzék.

1997-ben halt meg Szabó Lászlóné Mészáros Anikó óvónő.

1997. május 6-án meghalt Kovács Sándor asztalosmester. (1910. 12. 15-én született Kunhegyesen.)

1997-ben jelent meg az újvidéki Forum Kiadó gondozásában Margit István-Sárközi Ferenc-dr. Szabó Lajos: A megtartó egyház c. munkája

1997. november 10-én Kunhegyesen a Szabadság tér 11. szám alatt megnyitotta új üzletházát a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Kunhegyesi kirendeltsége.

1997. február 1-jén meghalt Gönczi Kató védőnő. Budapesten született 1911. április 11-én. Pesten kitűnően elvégezte a védőnői és gyermekgondozónői iskolát. Makó és Tatabánya után 1938-ban pályázat révén került Kunhegyesre. A II. világháború után a kunhegyesi Vöröskereszt egyik szervezője volt. 20 éven át volt a szervezet titkára. 1970-ben eredményes munkáját az Elnöki Tanács Munka Érdeméremmel tüntette ki. 1972-ben vonult nyugalomba.

2002. január 31-én halt meg Karcagon Kiss László szakoktató, tanár. 1940. szeptember 17-én Budapesten. 1945-ben Kunhegyesre költöztek, ahol édesanyja válása után férjhez ment Kovács Sándor kovácsmesterhez.
Kunhegyesen 1954-ben végezte el az általános iskolát, majd 1957-ben mezőgazdasági kovács szakmunkásvizsgát tett. Első munkahelye a kunhegyesi Gépjavító Vállalat volt, ahonnan 1962-ben bevonult katonának. Leszerelése után megnősült és munka mellett tanult, így 1966-ban mezőgazdasági gépész szakon sikeres technikumi érettségi vizsgát tett. 1971-ig a Gépjavító Állomáson dolgozott műhelyvezetőként. 1970-ben feleségül vette Tánczos Margit tanítónőt.
1972-1978. júliusáig a helybeli termelőszövetkezetben műszaki vezetőként dolgozott, ősztől pedig a Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézet oktatója lett. 1982-ben elvégezte a műszaki szakoktatói szakot, s műszaki tanárként, gyakorlati oktatásvezetőként, felnőtt-oktatásvezetőként és igazgatóhelyettesként is dolgozott. Iskolai és közösségi munkájáért több elismerésben és kitüntetésben is részesült.
1992-ben súlyos betegség támadta meg, de felépült. 1997-től rokkant nyugdíjasként dolgozott tovább. 2002. február 7-én kísértük utolsó útjára a református temetőben.

2002. május 18-19-én rendezték meg Kunhegyesen első alkalommal a Hegyesi Napokat.

2002. december 14-én adták át a kunhegyesi Református Egyház által üzemeltetett Sarepta Idősek Otthonát.

2002-ben bontották le a kunhegyesi zsidótemplomot. (1892-ben épült.) - Leírása: Az emeletes lakóházak között a múltat idézve áll a módos paraszti házaknál vagy polgári lakóházaknál alig nagyobb méretű zsidó imaház, amely alaprajzában és homlokzatának külső jegyeiben, de még beépítési módjában is alig különbözik ezektől. Az oromzatos épületet előkert választja el az utcától, amerre a keleti homlokzat néz. Csak a falszélek felé elhúzott díszesebb ablakok, az orommező körablaka és az oromzatra állított mózesi kettős kőtábla árulja el, hogy az épület nem lakóház, hanem más a rendeltetése.
Külső mérete: 10,16 x 18,10 m; párkányzatának utcai magassága: 5,25 m.
Alaprajza a hagyományoknak megfelelő. Bejárata a nyugati homlokzat felől kis előtérbe vezet, innen nyílik a 8,20 x 12,0 alapterületű zsinagógai tér, közepén a bimával, amely a belső tér méretéhez képest viszonylag nagy. A két faoszlop tartotta női karzat a belső tér nyugati részét foglalja el. A női karzatra vezető lépcsőház bejárata az északi homlokzatról nyílik. E lépcsőházzal azonos alapterületű helyiség található az előtér másik oldalán is, amelybe a déli oldal homlokzati bejáratán át lehet bejutni. Az imatermet belül a tetőszerkezettől független deszkaív fedi.” (A könyv megjelenésekor bútorraktár volt, nem hitéleti célra használták!)
In. Magyarországi zsinagógák. Főszerk. Gerő László. Szerzők: Gazda Anikó, Kubinyi András, Pamer Nóra, Póczy Klára, Vörös Károly. Bp.: Műszaki K., 1989.178-179. old.

2002-ben jelent meg Dienes Eszter kunhegyesi születésű költőnő Versek Ladányi Mihálynak. (Karcag, Barbaricum Könyvműhely, 2002) című kötete.

2002-ben halt meg Felső Béla cipész. Felesége Csoma Jolán volt. Gyermekei: Péter és Tibor. (1922-ben született.)

2007. március 15-én halt meg Kunhegyesen Budai Sándor tanár, festő. - Kunhegyesen született 1927. január 21-én. A nagykőrösi líceumban érettségizett, majd az egri Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet magyar-ének szakon, később 1965-ben pedig rajzból is. 1951-1954-ig Kunmadarason tanított, majd 1954-ben a kunhegyesi Kossuth úti Általános iskolában kapott kinevezést. Legszívesebben a rajzot tanította, hiszen ő maga is festett főleg tájképeket, csendéletet, de portrékat is. Festményeivel, grafikáival több kiállításon vett részt, több képe zsűrizett. Második felesége 1960-ban Stoszék Margit általános iskolai tanárnő lett.

2007. június 8-án halt meg Gorzás Mihály postás. 1923. március 1-jén született Kunhegyesen. Édesapja kovácsmester volt, akit 14 évesen elveszített. Öten maradtak árván. A II. világháborúban a Don kanyarig sorkatonaként megsebesült súlyosan. A Vöröskereszt segítségével jutott haza két év után. 1961. január 1-jével került kézbesítőnek a kunhegyesi postára és területileg a Félix-major és László-major tanyavilágában hordta a postai küldeményeket 1973-ig, amikor gépkocsi vette át a külterületre történő kézbesítést. 1982-ben ment nyugdíjba.

2007-ben halt meg Karsai Sándorné Baláti Mária köztisztviselő. - 1926-ban született. 1951-től a kunhegyesi Járási Tanácsnál, majd annak megszűnése után 1965 áprilisától a helyi községi tanácsnál nyugdíjaztatásáig. Karsai Sándorral 1957-ben kötött házasságot. Egy gyermekük született: Mária.

2007. augusztus 12-én halt meg Szegeden Sz. Lukács Imre író, újságíró. - Kunhegyesen született 1934. március 12-én. Édesanyja Gulyás Erzsébet volt. Sokgyermekes családból indult, sok vargabetűt téve jutott el addig, hogy ismert író, újságíró legyen. Ígéretes labdarugó volt a szülőfalu pályáján. A lakatos mesterség kitanulása után 1952-ig szakmájában dolgozott, (Vízgépészeti Vállalat) majd adminisztrátor lett. 1955-ben tett szakérettségit. 1968-ban a szegedi egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Közben már versei és írásai jelentek meg különböző lapokban. Több vidéki lapnál dolgozott 1958-tól a mezőgazdasággal „eljegyezve” önmagát: Csongrád Megyei Hírlap, Szolnok Megyei Néplap, 1967-1977-ig Dél-Magyarország. Nyugdíjaztatása előtt 1985-től a Szabad Föld főmunkatársa volt.

2012. március 15-én meghalt Lévai Károly tanár 77 éves korában. - 1935. június 5-én született Kunhegyesen. 1956 júliusában szerzett matematika-fizika szakos diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. 1955-től tanított a Kossuth úti Általános Iskolában. 1966. október 24-től 1978. április 26-ig a kunhegyesi Gimnáziumban. Felesége tanítónő volt a Dózsa György úti Általános Iskolában. Gyermekei: Zoltán és Ágnes.

2012. április 14-én életének 85. évében elhunyt Füleki Sándor ny. testnevelő tanár, ig. h. - Tiszaroffon született 1927. november 7-én. Az elemit Tiszaroffon, a polgárit Törökszentmiklóson végezte. Ezután a Református Kollégiumban tanult Debrecenben, ahol 1947-ben tanítói oklevelet kapott. Szülőfalujában kezdett el tanítani és megszervezni a község kulturális és sportéletét. 1954-ben testnevelői tanári oklevelet szerzett a Budapesti Tanárképző Főiskolán, ekkor már Kunhegyesre helyezték (1952) a Kossuth úti Általános Iskolába. 1967-1988-ig volt az iskola igazgatóhelyettese. Munkáját, diákjaival elért országos eredményeit folyamatosan elismerték a felsőbb szervek: 1954-ben a Testnevelési és Sportbizottság, 1964-ben a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója lett, 1966-ban Miniszteri dicséretben, 1979-ben Diáksportért, 1980-ban pedig Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Felesége Kontra Gizella tanárnő lett. 1983-ban a Művelődési Minisztérium „A Testnevelés és Diáksport Fejlesztéséért”, 1987-ben pedig „A Tanulóifjúság Testi Neveléséért díjban részesült. – Szolnok Megyei Pedagógiai Díjas; Pro Urbe Kunhegyes díjas. Gyermekei: Bernadett, Beáta. – Kunhegyesen utcát neveztek el róla.

2012. június 29-én halt meg Molnár József kereskedő. - Budapesten született 1924. január 1-jén. Ott végzete tanulmányait, pékmesterségben szabadult fel. 1945-ben került Kunhegyesre. Először az OTP-t, majd a takarékpénztárt, s ezután harminc éven át a könyvesboltot vezette. Felesége Sári Róza mesterfodrász volt.

2012. november 15-én meghalt Lovász Gábor tanár. - 1938. július 8-án született. 1953-ban az Esze Tamás Gimnáziumban érettségizett. – ELTE. - Kossuth. 1973-1978 között volt a Dózsa György Úti Általános Iskola Igazgatója. Igazgató a Kossuthban 1978-79-ig.

2012-ben halt meg Fabó Zsigmondné Masáth Zsuzsánna (Zsia néni) tanárnő. -
1915. november 17-én született Abádszalókon Masáth Ferenc református lelkész első gyermekeként. Miskolcon érettségizett a református gimnáziumban. 1936-ban végezett Debrecenben a Tanítóképzőben. 1936. szept. 1-jétől 1973. szeptember 1-jéig tanított a kunhegyesi Kossuth úti Általános Iskolában. Férje Fabó Zsigmond református lelkész lett, akit köztisztelet és szeretett övezett a kunhegyesi lakosság körében. Gyermekeik: Zsigmond és Éva. Nyugdíjasként még 13 évet tanított a gimnáziumban és a szakmunkásképzőben. Pro Urbe-díjas 1992 – 2007-ben vette át rubindiplomáját - Kunhegyes Díszpolgára lett 2011-ben.









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-08-15 (15385 olvasás)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generálás: 0.007 másodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net