TAGS-Skyblue

Álláspályázatok 2020.03.02.

     

Választások 2019

Önkormányzati választás 2019

Tájékoztatók

Költségvetések

E-On tájéjékoztató

Integrált Településfejlesztési koncepció

Közbeszerzési tervek


TOP-1.1.1-16-JN1-2017-00007 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése


VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 jelű, Külterületi helyi közutak fejlesztése

TOP-5.1.2-15-JN1 Humánerőforrás bővítése a Kunhegyesi Foglalkoztatási Paktum keretében

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-ér rekonstrukciója I.

KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonosító számú „KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA”

TOP-2.1.2-15 jelű, Zöld város kialakítása


Tűzvédelmi tájékoztató

Integrált Településfejlesztési stratégia
Digitális Településrendezési Terv

Térfigyelő rendszer

2009. évi CXXII. törvényben előírt közzétételi kötelezettség
Szabályzat a nemdohányzók védelméről
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi munkájáról

Rendőrségi felhívások
Kereskedelmi nyilvántartások

Ügyintézés

Polgármesteri Hivatal


Építési hivatal
Letölthető nyomtatványok

Kormányablak

Vendégváró

Bemutatkozás
Megközelíthetőség
Szálláshelyek
Rendezvénytervezet 2019.
Strandfürdő

Képgalériák
Tornaterem alapkőletétel
Városunk történelme
Városunk címere
Testvértelepülések
Arcképcsarnok
Évfordulók 2020.
Térképek
Településünk képekben
Kunsági Kiállítóház
Kun Kézmű Szociális Szövetkezet

Érdekességek:
A Kunhalmokról
A Kunhímzésről
Csárdák, betyárok
A Kunok nyelvéről
A Kunbabák

Önkormányzat

Önkormányzat
Jegyzőkönyvek
Önkormányzati rendeletek
Megyei Önkormányzat
Közbeszerzések
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010-2014)
Akcióterületi Terv
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Gazdasági program
Közbeszerzési tervek
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Civil szervezetek támogatása

Intézmények (címek)
Családsegítő Központ
Kunhegyes Városért Közalapítvány
Közérdekű információk
Közérdekű adatok

Oktatás:
"Dózsa Iskola"
"Kossuth Iskola"
Református Iskola
Középiskola
Óvodák
PÁTRIA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A település kitüntetettjei
Évfordulók 2020

Szerkesztette: Víg Márta




Évfordulók, kunhegyesi 2020

1055
A kunok 1055-ben tűntek fel a délkelet-európai sztyeppén a kipcsak törzsszövetség tagjaként, amikor megtámadták a szintén török eredetű úzokat, és kiszorították őket a Volgától nyugatra eső területre
1060-1070
A belső-ázsiai eredetű, kipcsak-török nyelven beszélő kunok az 1060-as években költöztek a Volgától nyugatra és az 1070-es évek végére az Al-Dunáig meghódították a steppét, de annak nyugati végét sokáig még nem népesítették be.

1240

Kötöny (Kuthen) kán kunjainak 1239-ben a mongolok elől menekülve kért bebocsátást Magyarországra. 1240-ben IV. Béla király a Tisza mellett lévő kői monostorhoz országgyűlésre hívta össze a magyar főurakat és a kunokat, melyen a kunok letelepedési helyét nemzetségenként kijelölték a Duna, Tisza, Körös, Maros és Temes folyók mellett. A befogadást az 1240-es Kő-i (bánmonostori) (ma Kőtelek) egyezményben rögzítették, melyben a kunok elismerték a magyar király főségét, s hadiszolgálatuk fejében megkapták a vendégnépeket megillető kedvezményeket: részleges adómentességet, saját törvényeik szerinti élhetést.

1290
1290. július 21-én Bihar megyében Nagyváradtól három mértföldnyire, Körösszeg váránál a szabad ég alatti táborában álomba merült IV. (Kun) László királyt az éjfél csendjében a kunok: Árbucz, Törtel és Kemencse több rokonaikkal s társaikkal, fegyveresen megrohanták, és halálosan megsebesítették.

1395
Kolbazszállás (jelentése: sereget-seregszárnyat győzz!) székközpont minden kétséget kizáró első forrásemlítése 1395-ből származik, a csunegyházi és waichunnépei előkelő kunok ekkor nyerik azt vissza – kilenc másik szállással együtt – Zsigmond utasítására Dobozi Miklóstól, a kunok helyettes bírájától.

1440
Kolbaz-szék első írásos nyoma 1440-ből származik.

1470
Kolbazszállás írott forrásból ismert első temploma (1470) egyhajós téglatemplom (17,2 m hosszú, 8,8 m széles) szentélye külső síkján támpillérekkel megerősített, a nyolcszög öt oldalával záródó volt.

1485
A nádor volt a kunok főispánja és bírája az 1485. évi XI. törvénycikk értelmében, helyetteséül főispánt és bírót neveztek ki, ha országos ügyekkel lenne elfoglalva.

1570
Kunhegyes a rovásos adóösszeírás szerint Pest megyéhez tartozott, részben Kenderesy Boldizsár, részben Hegyesy Gáspár tulajdonában volt.

1610
A nádorok, akik tisztébe tartozott a koronajavak védelme, 1610-től a jászok és a kunok élére főkapitányt neveztek ki. Kecer Ambrus volt az első főkapitány 1610-1634 között.

1655
Az 1655. évi 44. tc. 1. pontja a következőket rögzítette: „…a kunok és a jászok maradjanak meg az ő korábbi gyakorlatukban és mentességeikben.” Ezzel újólag megerősítést nyert a két népcsoport megkülönböztetett jogi helyzete, amiért továbbra is kemény harcot kellett folytatniuk.

1660
A Nagykunság címerképe az 1629. évi liliomos pecsét helyett egy kecskebakot ábrázoló címeres pecsét.

1685
Szolnok, Törökszentmiklós és a Tiszántúl a kurucok tevékeny közreműködésével szabadult fel a török iga alól.

1705
Debreczeni István, református lelkipásztor 1705-ben jött Kunhegyesre Mezőtúrról a rácok rablása előtt, már akkor az egyházmegye esperese volt. 1707-ben ő is elment a kunhegyesi futó néppel Rákóczi Rakamaz környéki birtokára, s vitték toronybéli kis harangjukat is. Ott halt meg.
„A Maros mellékéről érkezett rácok 1705. május 24-én Kunhegyest és Madarast kirabolták és felgyújtották. A monda azt tartja, hogy a kunhegyesi határban lévő Ráchalomban a csatában elesett rácok vannak eltemetve.”

1710
1710 őszén a kuruc vereségeket követően a császári haderő megszállta a Jászkunságot.

1715
Az országgyűlés sürgette a Jászkunság törvénytelen eladásának - I. Lipót által a Német Lovagrendnek - megsemmisítését, s a Hármas Kerület visszaváltását. Az országgyűlés megszavazta a három éven belüli visszaváltást. Azonban nem volt rá pénz, zálog címén a lovagrend birtokában maradt a terület. (1715. XXXIV. tc.)

1725

1725 őszétől a Nagykunság szimbóluma a két lábra emelkedett, nyelvét kiöltő, jobb mancsában szablyát tartó, koronás oroszlán lett.

1735

Bányai György, református lelkész 1735-1741-ig volt Kunhegyesen, innen Nagyrévre, majd Szeghalomra ment, s visszatért Kunhegyesre. Itt halt meg 1760-ban.

1745

1745-ben a többi jászkun településhez hasonlóan Kunhegyes is visszavásárolta az I. Lipót által 1702-ben 500.000 rajnai forintért eladott területét, mely 18.700 Rft ráeső részt jelentett. Azokat, akik a megváltás összegéhez hozzájárultak redemptusoknak nevezték.
1745. március 29-én határozott a Hármas Kerület közgyűlése a jászkunsági huszárezred felállításáról, amihez a Jászság 500, a Nagy- és a Kiskunság 250-250 lovassal járult hozzá.

1765

Mária Terézia 1765-ben engedélyt adott a kunhegyesi reformátusoknak templomuk megnagyobbítására. Emlékkőbe vésve – mely a templom kertjében található - latinul olvasható a következő szöveg:
Az egyetlen Isten tiszteletében
az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.
Ezt a kőből való templomot a fenséges Mária Terézia királynő engedélyével megújítva megnagyobbítsuk.
A fáradságos munkához és költségekhez személy szerint hozzájárultak Kunhegyesen a helvét hitvallású református egyház templomának elkészítéséhez Sári Mihály lelkész segítségével és Szabó János irányításával Endrédi István-János, Szabó Sámuel, Apáti István, Sándor Péter, Mohácsi István az egyház kurátora, Vincze György, Gorzás György, Főző György, Jákó Mihály, Diennes Mihály, Szabó János, Balog Péter, Tar András a helység elöljárói elsőként.
Krisztus születése után az 1765. évben.
Dicsőség és hála Krisztusnak a királynő személyes segítségéért.

A megnagyobbított templom felszentelésére 1766. május 8-án került sor, az „akkori superintendens Szilágyi Sámuel által.

1780

Az 1780-as cigányösszeírás szerint a Nagykunságban 57 cigánycsalád élt, ebből 12 család Kunhegyesen: téglavetők (5) és kézművesek (8).

1785

1785-ben a kunhegyesi lakosok egy része kiköltözött a Bács megyei kincstári pusztára, Feketicsre. Pap János kunhegyesi református kántort vitték el papjuknak.
1785. augusztus 18-án 56 éves korában halt meg Kunhegyesen Simon Péter református lelkész. 1768-ban jött Kunhegyesre. Előtte a mezőtúri leányok tanítója volt 1757-ben, majd kürti pap lett, onnan Karcagra ment. Egyházmegyei jegyző is volt.
1785 decemberétől Gerendai Pál református lelkipásztor lett prédikátora a kunhegyesi eklézsiának, egyházmegyei tanácsbíró is volt. 1786-ban vette feleségül néhai Simon Péter prédikátor leányát, Simon Sárát. Két fiuk született. 76 éves korában 1823. augusztus 21-én halt meg.
1785-ben a vármegye rendezéskor a Jászkun Kerületet a Pesti Kerülethez csatolták, 1787-ben Pest vármegyével egyesítették. Önálló törvényhatóságát II. József halála után 1790-ben állították helyre

1790

1790 tavaszán II. József halála után az országos, sőt birodalmi elégedetlenség hatására a jászkunok is megfogalmazták saját követeléseiket, sérelmeiket a „Supplex Libellus Jaszigum et Cumanorum” című röpiratban. Ezek közül még abban az évben helyreállították a Jászkunság törvényhatósági önállóságát és az országgyűlési diéta elfogadta a szabad kerületek országgyűlési képviselet jogát is. A Jászkunság 1790. október 19-i közgyűlésen 25 pontban fogalmazta meg részletesen kívánságait.

1800

1800-1833-ig Bödők István református tanító Kunhegyesen. 1772-ben született a Komárom vármegyei Nagykesziben. Felesége Nagy Sára volt, akivel 1809. november 22-én kötött házasságot Kunhegyesen. Gyermekeik: István (1815), Klára (1817), Zsuzsánna (1821), Pál (1823), Eszter (1829). 1834. május 29-én halt meg 55 éves korában.
1800-ban szervezték meg a 12. Jászkun Nádor Huszárezredet, melynek katonái Európa egyik legdíszesebb egyenruháját viselték abban az időben.

1805

1805-ben Kunhegyesen a reformátusok új leányiskolát építettek.
1805. július 16-17 között József nádor a Nagykunságba látogatott (Kunszentmárton, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras)

1810

Kunhegyesen a felsővégen (a Róna utcától északra) és az alsóvégen (Hosszú utcától délre) portákat osztottak.

1815

1815. január 28-án született Kunhegyesen ifj. Bödök István kunhegyesi református tanító fia. Keresztszülei: Nagy András tanító és felesége Szalós Juliánna. - 1839-ben (24 éves) feleségül vette Újfalusi József 18 éves lányát, Juliannát. 1848 októberében jelentkezett a Lehel-huszárezredbe közhuszárnak. Vitézségét hadnagyi majd alszázadosi előléptetéssel ismerték el.

1820

A római katolikusoknak 1820-tól volt plébániájuk és kápolnájuk Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére Kunhegyesen. Báró Fischer István egri érsek 1820-ban végrendeletében 25000 aranyforintot hagyott a kunhegyesi római katolikus egyházközségre, hogy templomot és plébániát építsen.

1825

Kulifay Zsigmond református lelkész, író, költő 1825 tavaszán lett a kunhegyesi református eklézsia egyik rendes lelkipásztora. 1868. február 17-én meghalt.

1835

1835. december 31-én született Kunhegyesen Kulifay Károly a ref. egyház főgondnoka, takarékpénztári igazgató. Szülei: Kulifay Zsigmond református lelkész, Major Judith. -  75 évet élt. Meghalt 1910. július 2-án.

1845

1845. október 12-13 között Széchenyi István a Nagykunságban járt a Tisza szabályozása ügyében (Madaras, Kunhegyes, Kunszentmárton). Ekkor Illéssy János districtuális kapitány a nagykun bandériummal tisztelgett a gróf előtt, s Madarasról Kunhegyesen át, Kunszentmártonra is elkísérte.

1850

1850-ben létesült a „Gerő-féle” malom Kunhegyesen, mint szárazmalom.

1855

1855-ben Jászladányban született Alexander Zoltán főjegyző. A gimnáziumi érettségi és az egyetem elvégzése után jegyzői oklevelet szerzett. Négy évtizedig állt Kunhegyes község szolgálatában mint jegyző, később főjegyző. A kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank Rt. és Takarékpénztár Rt. felügyelő bizottságának huzamosabb ideig volt tagja. +1918

1860

1860. április 8-án vitatott körülmények között meghalt gróf Széchenyi István politikus. Halála miatt érzett szomorúságuk kifejezésére 1860. május 13-án a nagykunok vigasztaló levelet írtak özvegyének, amelyet egy küldöttség nyújtott át. A küldöttség kunhegyesi tagjai voltak: Varga Imre, Csávás Imre, Nagy Péter.

1865

1865. május 18-án született Kunhegyesen D. Ács Márton. (Szülei: Ács János, Koczó Sára.) 18 évig volt községi tanácsos, később másodbíró, majd főbíró. Ezen kívül saját birtokán gazdálkodott. Nagy szerepe volt a község járdával való ellátásában. A tanácsköztársaság és a román megszállás ideje alatt sok bántódás érte, hivatalából elűzték. Községi képviselő (1925) +1926
1865-ben a karcagi választókerület, melyhez Kunhegyes is tartozott, országgyűlési képviselője a balközéphez tartozó tősgyökeres karcagi Varró Sámuellett, aki mandátumát 10 évig megőrizte.
1865. október 22. Pest: Vasárnapi újság XII. évf. 43. sz.
 (Nyilatkozat.) A „Vasárnapi Újság” f. évi 41-dik számának 521-dik lapján ellenem, mint Kunhegyes város főbírája ellen, azon vád emeltetett, hogy én a nemzeti zászló kitűzését akadályoztam. Én 70 éves ember vagyok, s majd 40 év alatt szolgálom a községet, s a reám ruházott hivatalt még az absolut és kivételes korban is csak a nép választása és nem kinevezés következtében fogadtam el. Én az alkotmányért élek-halok, de a fejetlenséget és rendetlenséget épen annyira gyűlölöm, mint a mennyire a rendet imádom, s igy érzelmeim s lefolyt életemre mutatva a roszakaratu vádat, az alattomos rágalmazóra visszadobom. És hogy a hirem s tudtom nélkül kidugott zászlót visszavétettem, az azon okból történt, mert a megyei választmány összejövetele és határozatai előtt az éretlenek oktalan reményeinek jelvényt adni nem akartam. — Én az országgyűlés megnyitását a törvény kivánataihoz képest kihirdettettem, a megyei bizottmány tegnapi szétoszlása után a zászlókat kitüzettem, melyekre nemcsak az országgyűlés megnyitása, hanem az általunk kijelölt követ neve is régóta kivarrva van. Kunhegyes, okt. 11-dikén 1865. — Csávás János, főbiró.

1870

A kunhegyesi Baloldali Olvasókör 1870. február 2-án alakult, s 1922-ben szűnt meg, Magyar Nemzeti Olvasókörré alakult.
1870. február 24-én született Kunhegyesen Paksi György főbíró. (Szülei: Paksi József, Csordás Erzsébet.) Előkészítő iskoláit Kunhegyesen végezte, majd szülei birtokán gazdálkodott. 1894-ben apja birtokát átvette és önálló gazdaságot vezetett. 1921-ben Kunhegyes község főbíróvá választotta meg. Tagja volt a község képviselőtestületének, a református egyház presbitériumának, az Egyetértés Körnek elnöke, a Kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank Rt. és a kunhegyesi Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja. A Független Olvasókörnek 14 évig volt jegyzője, 2 évig főjegyzője.
1870-1945. Tóth Ignác kereskedő Tiszabőről költözött Kunhegyesre, miután a pélyi születésű Fein Róza (1870-1933) „cselédlányt” feleségül vette. Kunhegyesen mészkereskedést nyitott, majd gabonakereskedéssel is foglalkozott. A holokauszt áldozata lett. Theresienstadtban éhen halt.
1870. október 19-én született Nagyabonyban Bárány Mihály református elemi iskolai tanító. Oklevelét Debrecenben szerezte. Tanított Tiszaszentimrén és Kunhegyesen, ahol az ipariskola igazgatója is volt. Tagja volt az egyházmegye tanügyi bizottságának. +1922
1870. július 21-én Kunhegyesen született Geszti Mihály földbirtokos, másodbíró. Szülei: Geszti Mihály, Fehér Erzsébet. A gazdálkodást szülei birtokán tanulta, 1894-től lett önálló. 1919-ben Kunhegyes község másodbírájává választotta. A kunhegyesi Népkör jegyzője, ref. egyház presbiter, a Gazdasági Ismétlő Iskola gondnoka, a Függetlenségi Olvasókör és a Kisbirtokosok Olvasókörének vezető tagja volt.

1875

1875. június 1-jén Karcagon született Kun Elek református tanító. Szülei: Kun Ferenc, Kun Zsuzsánna. A kunhegyesi  Református Iskolában tanított.  Felesége Folkusházi Róza gyermekmenház-vezető volt. Gyermekeik: Ilona és Elek.  +1914
1875. augusztus 20-án Kunhegyesen született Fridrik István gépészkovács mester. Szülei: Fridrik Albert, Szalontai Júlianna. 1891-ben szabadult fel. Szeged, Budapest, Arad, Debrecen mestereinél dolgozott segéd korában. 1902-ben lett önálló. Három-négy alkalmazottat foglalkoztatott időnként. Tanoncvizsgáztató bizottsági tag és iskolaszéki tag volt. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt. Neje Veréb Gizella volt. Meghalt 1952. március 30-án 76 éves korában.
1875. május 6-án Budapesten halt meg Nagy László pedagógus, a neveléstörténet klasszikusa, jászkun kerületi tanfelügyelő, királyi tanácsos. Kunhegyesen született 1816-ban. Nevét 1989-ben vette fel a kunhegyesi középiskola.
1875-ben Baldácsy Antal báró, szabadelvű főúr lett a nagykunok országgyűlési képviselője.

1880

1880. február 6-án halt meg az ausztriai Görgersdorfban Csepreghy Ferenc színműíró. Sárga csikó c. népszínművében Kunhegyes neve szerepel a III. felvonás 2. jelenetében: „A biza! Most 15 éve a kunhegyesi kettős torony fedésekor tévedt ide – itt is ellehet, mondok, míg gazdája akad, de biz azt nem kereste senki, híre is futott annak a sárgának Szolnoktól Szentiványig.” (1842. augusztus 15-én született Szalkán)
1880-ban megjelentette a Codex Cumanicus teljes szövegét Kuun Géza.
1880. augusztus 31-én Mezőtúron született Pap Kálmán irodatiszt. (Szülei: Pap Antal, Barta Eszter.) Középiskoláit Mezőtúron és Debrecenben végezte. Előbb segédjegyző Tiszakürtön, majd Tiszaföldváron iroda segédtiszt, később a kunhegyesi főszolgabírói hivatalban irodafőtiszt. 1925. október 1-jén nyugdíjazták. Az első világháború alatt a 68. gyalogezredben teljesített szolgálatot az orosz hadszíntéren, ahol a ravaruskai harcokban súlyosan sebesült. Felgyógyulása után mint segédszolgálatos Prágában irodai szolgálatot teljesített. A kunhegyesi Függetlenségi Olvasókör jegyzője is volt.
1880-ban Békésszentandráson született Schneer Béla cipészmester. 1896-ban szabadult fel. A segédéveit Szarvas, Orosháza, Szentes és Kunhegyes jobb mestereinél töltötte. 1904-ben lett önálló. Raktárra és rendelésre dolgozott. Üzemében fia, András is segédkezett. A 29. gyalogezrednél szolgált az első világháború idején. Przemyslnél fogságba esett, ahonnan 39 hónap múltán tért haza. Tanoncoktató volt. (Felesége Brandspiegel Róza és András fia a vészkorszak áldozata lett.) +1938

1880. február 28-án született Kunhegyesen Faragó Elek kötélgyártó mester. (Szülei: Faragó Sándor, Jámbor Rebeka.) Kunhegyesen szabadult fel 1897-ben. Segédként Szarvason és Szegeden dolgozott, 1902-ben lett önálló. Egy tanonc segítségével dolgozott. Tanoncoktató és az ipartestület elöljárója volt, s a helybeli bank igazgatósági tagja. Az orosz, olasz és román fronton harcolt az első világháborúban mint őrvezető. A kisezüst vitézségi érem, a bronz és a Károly csapatkereszt tulajdonosa volt. Neje: Máté Róza volt.

1885

1885. január 25-én alakult a 48-as olvasókör Kunhegyesen, s 1951-ig működött a Hajnal út és a Rakamaz út találkozásánál lévő házban.
1885-től Önkéntes Tűzoltó egylet kezdte meg működését Kunhegyesen.
1885-ben született Kisújszálláson Oncsák András pék (Mirhó köz), s 1921-ben szabadult fel. 1928-ban lett önálló. Fehér- és steer-sütéssel foglalkozott higiénikus, modern üzemében. A római katolikus egyház tanácsosa volt. Az első világháború idején az orosz fronton harcolt, s megsebesült, rokkant lett. Tanoncoktató. Neje Sztári Mária volt.

1885.március 25-én született Fegyverneken Rózsa Gyula cukrászmester. Szülei: Rózsa Károly, Lőrinc Mária. 1903-ban szabadult fel Kunhegyesen. Budapesten és több vidéki városban dolgozott mint segéd. 1912-ben lett önálló. Saját készítményű, friss és ízletes árui Kunhegyes környékén is közismertté tették. Üzlete fővárosi nívójúnak számított. Neje Molnár Ágnes volt.
1885-ben halt meg Debreczeni Lajos lánytanító. 51 évig szolgált Kunhegyesen. (1813-ban született Bárándon.)
1885. június 7-én született Kunhegyesen Fehér Pál földbirtokos, tiszteletbeli főszolgabíró. A jogot Sárospatakon végezte. A vármegye szolgálatába 1910-ben lépett Szolnokon mint aljegyző. 1915-ben szolgabíróvá választották. Tiszteletbeli főszolgabíró volt Törökszentmiklóson, 1920-1925-ig Kunhegyesen. Kunhegyesi községi képviselő. 1926-ban vonult nyugalomba, utána gazdálkodással foglalkozott. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Polgári kaszinó elnöke is volt több éven át. Felesége Elek Mária, leánya: Katalin. +1951
1885. március 8-án Kunhegyesen született Fridrik Albert lábbelikészítő mester, csizmadia. (Szülei: Fridrik Albert, Szalontai Julianna.) 1900-ban szabadult fel. Cegléden és Kunhegyesen dolgozott mint segéd. 1907-ben lett önálló. Mérték utáni rendelésre és raktárra dolgozott. 18 éven keresztül volt ipartestületi elöljárósági tag, három éven át számvizsgáló, tanoncoktató és -vizsgáztató, iskolaszéki gondnok.  Az első világháború idején az orosz és a román fronton harcolt. Kétszer a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt kitüntetést kapott. Neje Bauer Magdolna volt.
1885-ben született Gyertyámoson Frischák (Füzes) Antal férfiszabó. 1901-ben Nagybecskereken szabadult fel. Budapest jobb műhelyeiben volt segéd. 1908-ban elismerő oklevelet nyert. 1911-től önálló mester lett. A budapesti technológián tanulta a szabászatot. A módosabb közönség kedvelt szabója volt. Az ipartestület elöljárója és alelnöke is volt, s része volt az Iparos Ifjak Körének megalapításában is. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt. Tanoncoktató. Neje Zsadony Mária volt.
1885-ben Kunhegyesen született Kun Sándor mészáros és hentes mester. 1904-ben Abádszalókon szabadult fel. Segédéveit Szarajevóban a katonaságnál töltötte. 1908-ban lett önálló. Ipartestületi tag (1911). Üzlete fővárosi nívójú volt, állandóan friss áruval ellátva. Az első világháború idején a 68. gyalogezredben szolgált, s az orosz fronton harcolt. 1916-ban fogságba került. Neje Németh Mária volt.

1890

1890. január 6-án született Kunhegyesen Lukács Imréné Kovács Julianna, községi szülésznő. (Szülei: Kovács Bálint, Varga Eszter.) Oklevelét 1919-ben Nagyváradon szerezte. 1919-től magán, 1922-től pedig községi szülésznő. Gyermekei: János és Imre
1890. december 14-én halt meg Kunhegyesen Székely Károly református lelkész. 1837. szeptember 8-án született Mezőtúron. Kunhegyesen 1866. december 2-án választották lelkésszé Kulifay Zsigmond visszavonulása után. Az egyházmegye tanácsbíróvá, majd jegyzővé, s végül esperessé választotta. Részt vett képviselőként az 1881-es zsinaton.
1890. november 17-én született Kunhegyesen Vágott Sándor dr., orvos. (Szülei: Vágott Sándor, Nagy Erzsébet.) Középiskoláit Kisújszálláson és Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten végzete, s orvosi gyakorlatát is itt szerezte a klinikákon. Az első világháború alatt 1914-ben vonult be a 17. közös ezredhez, ahol kiképzés után több hadikórházban mint közegészségügyi hadapród teljesített szolgálatot. 1915-17-ben az olasz fronton vett részt a zászlóalj segélyhelyen 15 hónapig, 1917-18-ban a zágrábi helyőrségi kórházban mint egészségügyi hadnagy működött. 1918-ban Dalmáciában egy járványkórház vezetője volt. Itt fogságba esett. 1918 december havában szerb fogságból sikerült megszöknie, s visszatért polgári foglalkozásához. (NKV) 1922-1929-ig gyakorló orvos volt Kunhegyesen, majd községi orvossá választották. Az Országos Orvosi Szövetség és a Függetlenségi Kör tagja volt. +1959

1895

1895-ben alakult Kunhegyesen a Közös Legeltető érdekelt Birtokosok, Tehéntartó Társaság, mely 1931-ben Legeltetési Társulattá alakult.
1895. január 20-án született Kunhegyesen Szegő Gábor matematikus. Paló Altó-i otthonában (USA) 1985. augusztus 7-én 90 éves korában halt meg.
1895. augusztus 31-én született Kunhegyesen Ilosvai Varga István Endre György Mihály festőművész. (Szülei: Varga István, Takácsy Ida.) 1978. december 18-án halt meg Budapesten.
1895-ben született Kunhegyesen Lukács István lábbelikészítő mester. 1912-ben szabadult fel. Budapest, Cegléd, Kecskemét jobb műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1920-ban lett önálló. Tanoncoktató és Ipartestületi tanoncvizsgáztató volt. Főleg raktárra dolgozott. Az első világháború idején az olasz és a román fronton harcolt. – Felesége Szabó Eszter (1897-1985) volt. - 1960-ban halt meg Kunhegyesen.
1895-ben született Kenderesen Lukácsi Dezső kocsigyártó mester. Édesapjánál szabadult fel 1913-ban. Budapesten, Nagykőrösön, Túrkevén és Debrecenben dolgozott segédként. Az első világháború idején az orosz, olasz és francia fronton küzdött, kétszer megsebesült. (MIA) 1919-ben lett önálló. Tanoncoktató és az Ipartestület tanoncvizsgáztatója volt. Mint szakképzett iparos uradalomban is dolgozott huzamosabb ideig. Az  Ipartestületi Dalárdának tagja volt. Az első világháború idején az orosz, olasz és francia fronton harcolt, kétszer megsebesült. Neje Ludvig Juliánna lett.
1890. június 4-én Szabó G. Sándor - református, nőtlen - Kunhegyesen született. (Szülei: Szabó G. Sándor, D. Kis Márta) Az első világháború áldozata lett. 1914. szeptember 17-én a szerbiai Sabác melletti ütközetben meghalt.

1895

1895. október 1-jén Kunhegyesen született Vadon Lajos darálómalom tulajdonos. A malomipart a helyi Erzsébet malomban tanulta ki. Az első világháború alatt a 68. gyalogezred kötelékében harcolt az olasz fronton. 1924-ben alapította malmát, mely 30 lőerős 100 mm. örlési teljesítményű volt. Több olvasókörnek volt tagja. Felesége Nász Margit lett, leányai: Margit és Magdolna.
1895. február 4-én született Bari Sándor cigányprímás. 1958. október 16-án halt meg.
1895-ben született Dicker Sámuel bőrkereskedő, tanoncoktató. (Szülei: Dicker Henrich, Ackermann Gizella.) Felesége Róth Julianna lett. Gyermekei: György és Ágnes. -  A holokauszt áldozata lett 1944. november 15-én 49 éves korában.
1895. szeptember 14-én született Kunhegyesen Dienes Károly református, nőtlen kereskedő. (Szülei: Dienes Imre, Tar Eszter) A kecskeméti huszárokhoz vonult be. A keleti fronton 1916-ban Limanowa-nal esett el, az első világháború áldozata lett.
1895. szeptember 8-án Kenderesen született Farkas István, vitéz. Iskoláit Kenderesen, Budapesten s a gazdasági iskolának 2 éves tanfolyamát Debrecenben végezte. Az első világháborúban teljesített szolgálatáért, bátorságáért kétszer első osztályú ezüst vitézségi, kétszer másodosztályú ezüst vitézségi és bronz vitézségi éremmel, Károly csapatkereszttel, sebesülési éremmel s a hadiéremmel tüntették ki. 1924-ben avatták vitézzé. 1927-ben Kunhegyesen ingatlanforgalmi irodát nyitott. Tagja volt a MOVE-nak, a Függetlenségi Olvasókörnek, a Levente Egyesületnek. Lányai: Farkas Éva (Gagán Józsefné) és Ilona (Cserháti Imréné).

1900

1900. szeptember 7-én született Kunhegyesen Azari János adóügyi jegyző. Szülei: Azari János kőműves mester, Molnár Erzsébet. A mezőtúri gimnázium elvégzése után az egri közigazgatási tanfolyamot hallgatta, ahol 1923-ban jegyzői oklevelet kapott. 1926-ben választották adóügyi jegyzővé. 1918-ban a 29. honv. gyalogezredhez mint egyéves önkéntes vonult be harctéri szolgálatra, de az olasz fronton megbetegedett s ugyanezen év decemberében polgári foglalkozásához tért vissza. (NKV) 1920 október 4-től a 2. honv. gyalogezredben a Nemzeti Hadseregben mint hadapródjelölt teljesített szolgálatot. A Vöröskereszt Egylet kunhegyesi fiókjának jegyzője, a kunhegyesi Kölcsönös Segélyző Egylet felügyelő bizottságának, a Stefánia igazgatóságának s a Levente Egyesület választmányának tagja volt.
1900. szeptember 24-én Kunhegyesen született Lengyel Lajos dr., tanár, szótárszerkesztő. Középiskolai magyar-latin szakos tanári diplomáját 1926-ban a debreceni tudományegyetemen szerezte. Tanított Miskolcon a Református reálgimnáziumban, a debreceni Református Kollégiumban, s a budapesti Református Gimnáziumban. 1938-ban doktorátust szerzett. 1952-ig tanított latin nyelvet a budapesti ELTE-n és az orvostudományi egyetemen. 1952 augusztusától az MTA Nyelvtudományi Intézetének Szótári Osztályán dolgozott. A magyar nyelv értelmező szótárának (7 kötetes) és A magyar nyelv értelmező kéziszótárának egyik szerkesztője volt. Budapesten halt meg 1968. március 24-én.
1900-ban született Kunhegyesen Pap Jenő kerékgyártó mester. 1918-ban szabadult fel. Szarvason, Dévaványán és Túrkevén töltötte segédéveit. 1929-ben alapította önálló műhelyét. Egy tanoncot foglalkoztatott általában saját házában lévő műhelyében. Neje Kiss Judit volt.
1900. január 20-án született Kunhegyesen Schwarcz István dr., orvos. (Szülei: Schwartz Márton, Ehrlich Katalin.) Középiskoláinak elvégzése után az orvostudományi egyetemet Pécsen végezte 1926-ban, majd a prágai német egyetemet is hallgatta. Pályáját a pécsi klinikákon, majd a budapesti Izraelita Hitközség kórházaiban kezdte. 1926-ban lett Kunhegyesen gyakorló orvos. Az országos Orvos Szövetség, a kunhegyesi Kereskedelmi Egyesület, az Országos Stefánia Szövetség kunhegyesi fiókjának igazgatósági tagja, az Iskolánkívüli népművelés és népoktatásügyi választmány tagja volt.
1900. november 11-én született Kunhegyesen Dienes Márton. 17 évesen sorozták be az I. világháborúba. A háború után meghirdetett és felállított zsoldos hadseregbe jelentkezett. Közvetlenül a Horhy-család környezetébe került mint folyamőr. Leszerelése és nősülése után a debreceni Vagongyárban kapott állást. Megjárta a II. világháború poklát is. Számos katonai kitüntetése volt, többek között Erdély-emlékérme is. 1945 után mint a Szoc. Dem. Párt egyik üzemi vezetőjét perbe fogták. Több évi börtönbüntetés után áthelyezték Szolnokra. 1960-ig a szolnoki Járműjavítóban dolgozott fizikai munkán. Nyugdíjaztatása után a szolnoki Lenin Tsz-ben méhészetet alapított és vezetett, később ugyanitt üzletkötő volt. 1975-78-ig a szolnoki megyei Levéltárban rendezte a tsz negyedszázados iratanyagát. Háborús élményeit papírra vetette. Idős korában kezdett verseket írni életének eseményeiről. Felesége Szikszay Erzsébet volt. Leánya: dr. Dienes Erzsébet.  +1985
1900-ban született Érszalacson Danisovszky Gábor bércséplő. A gépész-lakatos ipart tanulta, 1920-ban szabadult fel. 1932-ig segéd volt. Azóta 2 garnitúrával bércséplő. Felesége Szentpéteri Ilona volt. Fia: Gábor.

1905

1905. december 7-én Kunhegyesen született Oláh Miklós csizmadia mester. (Szülei: Oláh Gábor, Nagy Terézia. 1922-ben szabadult fel. Segédéveiben Debrecenben, Cegléden és Kunhegyesen dolgozott. Szabászatot tanult Cegléden. 1931-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozott a gazdaközönség részére. Tanoncoktató volt.
1905. július 2-án született Kunhegyesen Borbély Lajos cipőfelsőrész-készítő mester. 1923-ban szabadult fel, 1929-ben lett önálló. A helybeli és környéki mesterek részére dolgozott. Tanoncoktató volt. Neje Szoják Juliánna lett.
1905-ben Kenderesen született Kun Júlia (Lukács Lajosné) takácsmester. 1925-ben szabadult fel Kunhegyesen a bátyjánál. 1928-ban lett önálló. Hozott anyagból valamint raktárra is dolgozott, főleg házi vásznak szövését végezte 1980-ig. 1985-ben halt meg Kunhegyesen.
1905. január 15-én Kunhegyesen született Ifj. Forró József mészáros és hentes mester. (Szülei: Forró József, Koczó Zsuzsanna.) Helyben szabadult fel 1921-ben Tar Mihálynál. Kunhegyesen és Budapesten dolgozott mint segéd. Tanoncoktató volt. 1931-ben lett önálló. Saját készítésű friss árui közismertté tették nevét. (Neje Cseppentő Julianna lett.) +1966

1910

1910. február 26-án született Kunhegyesen Ifj. K. Juhász Imre mészáros és hentes mester, s 1926-ban szabadult fel. 1930-ben lett önálló. Üzlete a község főutcáján fővárosi nívójú volt, modern hűtővel ellátva. Saját készítményű friss hentesárui voltak. Tagja volt a Függetlenségi Körnek, az Iparos Ifjak Körének és a Kisbirtokosok Körének. Neje Váradi Mária volt.
1910-ben a karcagi választókerülethez tartozó Kunhegyesen 844 szavazásra jogosult személy élt.

1915

1915. november 17-én született Abádszalókon Fabó Zsigmondné Masáth Zsuzsanna tanárnő, Masáth Ferenc református lelkész első gyermekeként. Miskolcon érettségizett a református gimnáziumban. 1936-ban végezett Debrecenben a Tanítóképzőben. 1936. szept. 1-jétől 1973. szeptember 1-jéig tanított a kunhegyesi Kossuth úti Általános Iskolában. Férje Fabó Zsigmond református lelkész lett. Gyermekeik: Zsigmond és Éva. Nyugdíjasként még 13 évet tanított a gimnáziumban és a szakmunkásképzőben. Pro Urbe-díjas (1992) – 2007-ben vette át rubindiplomáját - Kunhegyes Díszpolgára (2011) +2012
1915-ben született Glauziusz Pál hentes és mészáros. +2007

1920

1920. február 18-ig tartotta megszállás alatt Kunhegyest a román hadsereg 1919. április 30-tól. A megszállás alatt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszántúli részét Kisújszállás székhellyel külön megyévé alakították.
1920. április 1-jén alakult országos egyesület helyi szervezeteként a Kunhegyesi Magyar Nemzeti Hadirokkantak és Árvák csoportja. (Rokkant Kaszinó volt a népi elnevezése)
1920. június 21-én a vármegyei közgyűlés Kunhegyes szülöttjét, Alexander Imrét választotta a vármegye alispánjává.
1920–21-ben a kunhegyesi választókerületet Paczek Géza a Kisgazdapárt színeiben képviselte a parlamentben.
1920. július 28-án a Hangya Országos Szövetkezet Kunhegyesen fióküzletet létesített. A Kunhegyesi Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet 1929-ben csődbe ment.
1920. szeptember 5-én alakult az országos egyesület helyi szervezeteként a Kunhegyesi Magyar Nemzeti Szövetkezet Csoportja.
1920. szeptember 16-án 56 éves korában Kunhegyesen halt meg Wirtzfeld Béla gyógyszerész. (Tiszanánán született.)

1925

1925-ben halt meg Kunhegyesen Lantay Ferenc református elemi iskolai tanító. 1864-ben Cegléden született. Oklevelét 1884-ben Nagykőrösön szerezte. Tanított Jászkiséren és Kunhegyesen. 40 évi szolgálat után 1924-ben vonult nyugalomba. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet parancsnoka, a Segélyző Egylet megalapítója és könyvelője volt, az ismétlő gazdasági iskolát is vezette. Felesége Varga Klára volt, leánya: Klára.
1925-ben halt meg Kunhegyesen Ty. Szabó Pál szűcsmester. Kunhegyesen 1857-ben született. A mesterséget helyben tanulta, két év eltelte után szabadult fel. Ipartestületi tag (1911). Sokfelé járt: Pozsonyban, Egerben, Hajdúhadházon. Jó rajztehetsége volt. Dúsan hímzett asszonybundáiért külföldről is eljöttek. Remekei bejárták a világkiállításokat. A Millenniumi kiállítás meglátogatása után Almásy és Teleki gróf 10 kisbundát rendelt tőlük. Valamennyi kisbundájának gallérja alá a következőket írta: „Én Istenem segíts meg, Szabó Pál szűcsmester, Kunhegyes.”
1925-ben három felekezeti elemi iskola működött Kunhegyesen. A református iskola 15, a római katolikus iskola 3, az izraelita iskola pedig egy tanítót foglalkoztatott.
1925-ben kunhegyesi községi képviselők voltak:
Fehér Mihály, Józsa Sándor, Józsa István, Nagy F. Gábor, Paksi György, Dienes Mihály, Jeskó János, id. Major Imre, dr. Végh Sándor ügyvéd, Csávás János, Gy. Molnár Miklós, D. Ács Márton, Párdy Artur, Makláry Károly református lelkész, Mészáros Endre, Ehrlich Endre, dr. Matavovszky Zsigmond orvos, Lading Pál, Fehér Pál, Kocsis Sándor katolikus plébános, dr. Mándy István orvos, Masáth Ferenc református lelkész, Gönczi Sándor, K. Szabó László, Csete Lajos, K. Kovács Gábor, Elek Imre, Varga Pál, Asztalos Gyula, Józsa Péter, Kota Gábor, Kulifay Pál, Varga István, Józsa Ferenc, Komáromi János, Lukács G. János, Borbély Károly, Szathmáry Károly, Kassay Jenő, Geszti Mihály, K. Kiss József, Balogh Ferenc, Felek Gábor, Bogár György, Bori Lajos tanító, Horváth András, Karmazsin János, Elek Imre, Kiss T. Lajos, Ádám János, Á. Varga István.

1930

Az 1930-ban történt népszámlálás adatai szerint Kunhegyesen 10.896. A reformátusok száma: 8.046 fő, katolikusok száma: 2535 fő, izraelita 273 fő. A lakóházak száma: 2.898 db.
1930. április 21-én Kunhegyesen született Tóth Károly dr. erdőmérnök, a Kiskunsági Nemzeti Park alapító igazgatója. Kecskeméten hunyt el 2004. március 16-án hunyt el.
1930. szeptember 1-jén megkezdődött a tanítás az új római katolikus iskolában Kunhegyesen.
„A Kunhegyesi Polgári Kaszinó f. hó 15-én este Katona József emlékünnepélyt rendez. A nivós gazdag müsoru estély iránt ugy Kunhegyesen, mint környékén élénk érdeklődés mutatkozik.” (Nagykunság 1930. november 15. 3. old.)
„A Kunhegyesi Iparos és Kereskedő Ifjak Önképző Köre elhatározta, hogy minden vasárnap este a kunhegyesi Ipartestület helyiségében kisebb műsoros estéket rendeznek az összetartozás érzésének ápolására és nemes szórakozás gyanánt. Az első ilyen estélyt f. hó 9-én tartotta meg Szük Károly közs. jegyző, iparhatósági biztos tartalmas megnyitó beszédét követő változatos műsorral.” (Nagykunság, 1930. november 15. 2. old.)
„Vízszabályozás. Kunhegyes községnek gyócs, kárászos, szigetvárosalja dülőbeli gazdái nagy örömmel értesültek arról, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök úr őexelenciája 1.000.000 pengőt irányozott elő a vadvizek lecsapolására. A vadvizektől szenvedő területek tulajdonosai szorongva lesik-várják, vajjon lesz-e valaki, aki az ügyüket felkarolja, s végre tető alá juttatja a vadviz levezetési ügyét.” (Nagykunság, 1930. november 15. 3. old.)
1930. október 14-én halt meg Bori Lajos Kunhegyesen. Református iskolai tanító, községi képviselő volt. (1869. augusztus 10-én született Szentesen.) A kunhegyesi református temetőben nyugszik.

1935

„Egyházmegyei lelkészértekezlet Kisujszálláson. A Hevesnagykunsági Református Egyházmegyei Lelkészegyesület 1935. julius 5-én népes értekezletet tartott Kisujszálláson, melyen az egyházmegye csaknem minden lelkipásztor és sok segédlelkész vett részt…. Farkas László lelkipásztor (Kunhegyes) igen értékes tanulmányban fejtegette a magyar református lelkipásztorok anyagi helyzetének sulyos kérdéseiben az önsegély módozatait.
Tóth Dezső tiszakürti lelkipásztor számolt be ezután az elmult 25 évben elhalt 26 lelkipásztor életéről és gazdag munkásságáról… Masáth Ferenc kunhegyesi… lelkipásztorok megfényesedett alakjai…. (Nagykunság, 1935.július 13. 3. old.)

1935 őszén Ágoston Sándor feketehegyi református püspök Budapestről egy értekezlet után Kunhegyesre ellátogatott, hogy eloszlassa a 150 éve szűnni nem akaró porfelhőt, amelyet a kirajzás alkalmával az irredemptusok okoztak. Jövetelének az volt a célja, hogy meghívja településünk vezetőségét a feketicsi lakosok letelepedésének 150 éves évfordulójára rendezett ünnepségre, melyet az ottani presbitérium készített elő.
1935. december 14-én alakult az Országos Frontharcos Szövetség Kunhegyesi Csoportja.
Az 1935/36-os tanévben a Dózsa Úti Általános Iskola igazgatójává nevezték ki Urbán Lajos katolikus kántortanítót, s ezt a munkát 1950-ig végezte. Vezetett iskolai énekkart, népkönyvtárat, vöröskeresztes csoportot, olvasókört, rendezett műkedvelő előadásokat. Részt vett az Actio Catholice vezetésében, s népművelődési tanfolyamokon előadó volt.
1935-ben Gajdán Imre Kunhegyesen született. 1956 október végén a budapesti pártszékház védelmében esett el sorkatonaként. Halála után alhadnaggyá léptették elő.

1940

1940-ben Püspökladányban született Bencsik Jánosné Pánti Zsófia tanítónő. A debreceni tanítóképzőben szerzett diplomát levelező tagozaton. 1958-tól a Bárándi Általános Iskolában tanított. 1960. augusztus 15-től pedig 1996. december 31-ig, nyugdíjaztatásáig a kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskolában. 1982-1996-ig igazgatóhelyettes volt. 2003-ban baleset következtében halt meg Kunhegyesen.
1940-ben halt meg Glauziusz Béla mészáros, tanoncoktató. (Felesége Bárány Margit volt, aki a holokauszt áldozata lett 1945-ben.) 1880-ban született.
1940. augusztus 9-én Kolozsváron született dr. Jakab Zoltán körzeti orvos.

1945
1945-ben rendelte el Kunhegyes község Közgyűlése a 118/1945. sz. határozatában, a Községi Nemzeti Bizottság 106/1945. sz. javaslata alapján az utcák szerinti házszámozást.
1945. márc. 10-i jelentése Oroszlán Zoltánnak:  A tiszaburai Szapáry- levéltárat és a kunhegyesi Horthy könyvtárat és levéltárat feldúlták és a községi rendőrök az anyagot eltüzelték. OL 729 VKM 181-1946 és OL XIX-Y-I-4 98304/46.
1945. április 1-jén született Tiszagyendán Bagi Aranka tanár, író.
1945. május 2-án Persenbeugnál 147 embert gyilkoltak meg a náci németek, akik közül 35-en kunhegyesi lakosok voltak.

  • Abonyi Izsó Lipótné Győző Olga 37 éves
  • Abonyi Ilona Zsuzsanna  4 éves  (Szülei: Abonyi Izsó Lipót, Győző Olga)
  • Drucker András kereskedő 29 éves (Szülei: Drucker Ferenc, Just Ilona)
  • Drucker Erzsébet 27 éves (Szülei: Drucker Ferenc, Just Ilona)
  • Drucker Ferenc fűszer- és bőráru-kereskedő 59 éves (Felesége Just Ilona volt. Szülei: Drucker Lipót, Glausiusz Juliánna)
  • Drucker Ferencné Juszt Ilona  58 éves (Szülei: Just Zsigmond, Klein Adél)
  • Drucker Magdolna 21 éves (Szülei: Drucker Ferenc, Just Ilona)
  • Drucker Mór fűszer- és vegyeskereskedő, tanoncoktató. Olaj- és benzinkereskedő (1932)
  • Drucker Mórné Juszt Emilia +1945. május 2. (Ausztria)
  • Fischer Olga 25 éves (Szülei: Fischer Sándor, Gutfreund Fáni)
  • Fischer Sándor női és férfi divatáruházas, temetkezési vállalkozó 61 éves (Felesége Gutfreund Fáni Frida volt. Szülei: Fischer Ignác, Klein Johanna)
  • Fischer Sándorné Gutfreund Fáni 65 éves (Szülei: Gutfreund Lázár, Glauber Katalin)
  • Goldman Péter (László) 3 éves  (Szülei: Goldmann Sándor, Fischer Margit)).
  • Goldman Sándorné Fischer Margit + 1945. június 15-én a holokauszt áldozata lett Persenbeugnál 32 éves korában. Szülei: Fischer Sándor, Gutfreund Fáni.
  • Grünbaum Imréné Drucker Adél  35 éves (Szülei: Drucker Ferenc, Just Ilona)
  • Grünbaum Julianna 12 éves (Szülei: Grünbaum Imre, néhai Drucker Adél)
  • Győző Lipót asztalos, bútor- és sírkőkereskedő 69 éves
  • Győző Margit  30 éves  (Szülei Győző Lipót, Schweitzer Regina)
  • Kohn Ferencné Glauziusz Magdolna  27 éves (Szülei: Glauziusz Béla, Bárány Margit)
  • Schenker Andrásné Drucker Aliz 31 éves (Szülei: Drucker Ferenc, Just Ilona)
  • Schwarcz Sándorné Spitzer Mária Klára 32 éves (Szülei: Spitzer Jenő, Friedmann Hermina.)
  • Solt Miklósné Steinberger Adél 40 éves (Szülei: Steinberger Ferenc, Fried Regina)
  • Solt Sámuel ny. izr. tanító 76 éves (Felesége Steinhardt Regina volt. Szülei: Solt Nemacheim, Weisz Júlia)
  • Spitzer László gabonakereskedő 1893-ban Kunhegyesen született.
  • Spitzer Lászlóné Győző Amália 43 éves  (Szülei: Győző Lipót, Schweitzer Regina)
  • Weisz Istvánné Klein Margit 46 éves  (Szülei: Klein Mór, Biru Pepi)
  • Weisz Miklósné Győző Ella 37 éves (Szülei: Győző Lipót, Sehweitzer Regina)
  • Weisz Sándor férfiszabó 73 éves (Szülei: Weisz Jakab, Ehrlich Eszter).
  • Weisz Sándorné Glauziusz Regina 67 éves (Szülei Glauziusz Ignácz, Steiner Jozefina)

1945-ben Kunhegyesen született. Bariné Pádár Éva tanár. Kisújszálláson érettségizett 1964-ben. 1968-ban magyar-orosz szakon végzett a szegedi főiskolán. Tanár, ig. h. a Kossuth úti Ált. Iskolában, majd 1981-től a gimnáziumban. Elvégezte az angol nyelvű kiegészítőt. Gyermekei: Csaba és Éva. Betegsége miatt 1991-94 között az iskola kollégiumában dolgozott nevelőtanárként. +1996

„Kunhegyes községben a háborús cselekmények során, említésre méltó, illetve nagyobb rombolás nem történt sem köz-, sem magánvagyonokban.” (A felemelkedés útján: Dokumentumok Szolnok megy negyedszázados történetéből. Szolnok, 1971. 1944-1970. 35., 100-101., 149-152. old. old.)
Az 1945-ös szavazáson 6410 fő kunhegyesi vett részt.

  • Nemzeti Parasztpárt (14,5 %) 415 férfi – 519 nő
  • Polgári Demokrata Párt (1,6 %) 41 férfi - 60 nő
  • Magyar Kommunista Párt (27,5 %) 817 férfi - 948 nő
  • Kisgazdapárt (44,2 %) 1196 férfi - 1636 nő
  • Szociáldemokrata Párt (12,2 %)352 férfi - 426 nő

1945. október 20-án megalakult a Népművelői Tanács Kunhegyesen 17 taggal.

1955
1955-ben bölcsőde nyílt a településen, mely 40 férőhellyel rendelkezett.

1960
1960-ban mentőállomás létesült Kunhegyesen.
1960 őszére megépült a Dózsa Úti Általános Iskola 4 új tantermes emeletes épülete 3.400.000 Ft költséggel. Az iskola avatási ünnepségére 1960. szeptember 15-én került sor.
Az 1960/61-es tanévben a Kossuth Iskola keretében megindult a napközi otthon a - Dózsa u. 14-ben - melyet 22 tanuló vett igénybe ekkor.
1960. november 7-én Kunhegyesen született Ágoston Gábor dr., turkológus

1965
1965. április 1-jétől 1988-as nyugdíjaztatásáig a Kunhegyesi Nagyközségi Tanács elnöke Rácz Ferenc volt 23 éven keresztül. Ő készítette elő Kunhegyes 1989-es várossá nyilvánítását.
1965. április elsején a közigazgatási rendezés megszüntette a kunhegyesi járást (Kunhegyes, Abádszalók, Kenderes, Kunmadaras, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora), így Kunhegyes 1950 végén a tanácsi választások után kapott járási székhely szerepe megszűnt. Ezután a törökszentmiklósi járáshoz tartozott 1975-ig, majd pedig 1984. január elsejéig a szolnoki járáshoz.

1970. február 27-én született Kunhegyesen Papp Edina szobrászművész.

1975
1975-ben a három kunhegyesi tsz egyesülése után a Kunság Népe MGTSZ elnökévé választották Lengyel Zoltánt.
1975-ben dr. Ács Miklósnét nevezték ki a gimnázium igazgatójává.

1980
1980. június 13-án adták át ünnepélyes keretek között a Dózsa Úti Általános Iskola sportcentrumának új öltözőjét, szertárát és szabadidő szobáját.

1985
1985-ben halt meg dr. Borbély András matematika-fizika szakos tanár, kandidátus. (Kunhegyesen született 1904. március 30-án.)
1985-ben halt meg vitéz báró Hellenbach Gottfried Budapesten. Időközi választáson 1934 októberében a kunhegyesi kerület küldte az országgyűlésbe a Nemzeti Egység Pártjának programjával. (1892-ben Budapesten született.)
1985-ben jelent meg Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán című regénye.
1985-ben a Dózsa Úti Általános Iskola úttörőcsapata kiemelkedő munkájának elismeréseként megkapta a KISZ Megyei Vándorzászlaját.
1985 végén adták át rendeltetésének a Dózsa Úti Általános Iskola új, modern, esztétikus építményét, mely az 1821-ben épült katolikus iskola helyén áll. Kivitelezési költsége 10 millió Ft volt.
1985. április 27-28-án a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola rendezte a Nagykun Diák Sportviadalt. Csapatversenyben I. helyezést ért el a rendező iskola.

1990
1990 elején a művelődési központban citerakör alakult.
1990. augusztus 20-án a kunhegyesi művelődési központban emlékkiállítást rendeztek a helyi születésű Ilosvai Varga Istvánnak a szentendrei Ferenczy Múzeumban található képeiből. A kiállítást Pogány Ö. Gábor nyitotta meg.
1990. december 5-től Baranya Pál lett Kunhegyes város jegyzője.

1995
1995. március 24-én megalakult a Kunhegyesi Városi Könyvtárért Alapítvány.
1995. augusztus 31-én Ilosvai Varga István festőművész születésének 100. évfordulóján emlékkiállítással egybekötött emlékülést rendezett városunk, s ekkor került sor művelődési központunk névadására is: ILOSVAI VARGA ISTVÁN Városi Művelődési Központ nevet viseli azóta. Az özvegy a festőművész önarcképét és 111 db rajzát, grafikáját ajándékozta ekkor városunknak.
1995. augusztus 31-én Ilosvai Varga István festőművész emlékére Kunhegyesen rendezett emlékünnepségen Gy. Molnár István festőművész vehette át először a néhai kunhegyesi születésű festőművész emlékére özvegye által alapított Ilosvai Varga István-díjat.
1995. augusztus 23-án került sor Szegő Gábor világhírű matematikus portrészobrának avatására a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár előkertjében. A szobor készítője Györfi Lajos szobrászművész. Avatóbeszédet mondott dr. Szabó Lajos.
1995. október 8-án, a „feketicsi kirajzás” 210. évfordulója emlékére a református templom bejárata előtt „kettős kopjafát avatott dr. Bozsó Péter kunhegyesi születésű megyei főjegyző. A történelmi jelképet kifejező alkotást Sárándi István feketicsi és Szelekovszky István kunhegyesi fafaragó készítette. A kunhegyesi kétágú akácfából készült kopjafa az ittmaradottak és az elszármazottak sorsának jelképe: útjaink elváltak, de a gyökér közös.
1995. augusztus 15-én hunyt el Lengyel Andor tanár, népművész, aki csontfaragással és bőrdomborítással foglalkozott. (Mezőcsáton született 1926. január 23-án.)
Megjelent Dienes Eszter Mosolymaradék című első verseskötete.

2000
2000. szeptember 30-án a Millenniumi Emlékzászlót a református nagytemplomban adták át a város polgármesterének és jegyzőjének. A zászlóanya Bús Károlyné Pro Urbe-díjas tanítónő volt.
Megjelent a Kunhegyes képeslapok és fotók tükrében 1885-1945 című fotóalbum.
Kisújszálláson megválasztották az első nagykun kapitányt Horváth György személyében.
Megyei pedagógiai díjat kapott Fabó Zsigmondné és dr. Szabó Lajos.
A régi Józsa patikában gyűjteményes szoba avatására került sor (Kossuth út 55.), melyben Párdi Mihály tengeri csiga és kagyló gyűjteményét helyezték el.
Felavatták Czupp Pál Szent István királyt ábrázoló szobrát a református templomkertben.
2005
2005. január 1-jén Karcagon hunyt el Körmendi Lajos író, költő, publicista, tanár.
2005. március 18-án halt meg V. Kovács Lajos Tomajmonostorán életének 86. évében.
2005. április 29-én Kunhegyes központi parkjában, a Szabadság téren játszótéravatásra került sor. Az uniós szabványoknak megfelelő, az Észak-Alföldi Regionális Tanács és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2,8 millió forintos támogatásával készült.
2005. április 30-án szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerültek kialakításra településünkön, melyet a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács által meghirdetett pályázat tett lehetővé.
2005. június 19-én a felújított Komlósi-féle szélmalom avatására került sor.
2005. december 15-én megjelent a Kunhegyesi helytörténeti füzetek 5. száma: „A redempciótól a feketicsi kitelepülésig” címmel.

2010
2010. január 15-én hunyt el Szentendrén Gy. Molnár István kunhegyesi születésű (1933) festőművész.
2010. március 15-én dr. Prágerné dr. Kádár Magdolna háziorvos, önkormányzati képviselő, aki 1980 óta végzi gyógyító és közéleti tevékenységét településünkön, megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.
2010. április 13-án meghalt Bari Elemér (1924-ben született Kunhegyesen) cigányprímás. (JNSZ Megyei Művészeti és Pro Cultura Kunhegyes díjas)
2010. április 15-én 41 éves korában halt meg Gyöngyösön Földi István sakkozó. (Kunhegyesen született 1969. október 10-én.)
2010. június 4-én a kunhegyesi református templom kertjében avatták fel a Győrfi Sándor által készített Trianoni emlékművet.
2015 februárjában megkezdődött a mentőállomás felújítása 90 milliós tervezett költséggel.

2015
2015. április 13-án a Környezet és Energia Program keretében negyedmilliárd forint összegű támogatásból vízminőség-javítás és vízbázis-fejlesztés kezdődött Kunhegyesen.
2015-ben több 90 életévét betöltött kunhegyesi lakost - Farkas Jánosné, Végső András, Göblyös Gáborné, Péter Józsefné, K. Tóth András, Kóny Mihályné, Major Lajos, Fekete Imre - köszöntött a polgármester és a képviselőtestület tagjai.
2015. szeptember 1.
Megújult a JNSZ Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Hatósági és Gyámügyi Osztálya és a Kormányablakkal és a Foglalkoztatási Osztállyal egy épületbe került a Szabadság tér 9-10. szám alatt.

2015. szeptember 25-én emléktáblát avattak a református templomban a Kunhegyesen szolgált református lelkészek tiszteletére.

2015-ben rendezett kiállítások:

  • Tóth Tibor festő, grafikus (január)
  • Czupp Pál fafaragó népi iparművész (május)
  • Széplaky Pál festő, grafikus (augusztus)

2015-ben a következő személyek részesültek Kunhegyesen kunhegyesi elismerésben:

  • Szűcs Andrea tiszafüredi fazekas – Pro Cultura Kunhegyes
  • Dr. Horváth Lajos – Pro Urbe Kunhegyes
  • Bodó István – Kunhegyes Város Sportjáért
  • Id. Nagy András – Kunhegyes Díszpolgára
  • Kota Mihályné – Kunhegyes Városért végzett társadalmi munkáért

2015-ben országos elismerést kaptak:

  • Oláh Lajos helytörténeti gyűjtő – MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT (március 15-e alkalmából)
  • Szabó András polgármester – MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT (augusztus 20-a alkalmából) 
    2015-ben megjelent, Kunhegyesről szóló kiadványok:
  • D. Szabó Miklós: Kunhegyesi riportok, portrék, jegyzetek, cikkek (április)
  • Czupp Pálné: 40 éves a Zádor úti óvoda (1974-2014) – Kunhegyesi helytörténeti füzetek 13. (június)









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-08-15 (17496 olvasás)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generálás: 0.007 másodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net