TAGS-Skyblue

ŃllŠspŠlyŠzatok 2023.09.11.

     

Veszélyhelyzet

JOGPONT információ

T?j?koztat?k

Test√ľlet√©si √©s bizotts√°gi √ľl√©sek jegyz√Ķk√∂nyvei

Hat√°lyos rendeletek

K√∂z√©rdek√Ľ adatok

Integralt Telepulesfejlesztesii Strategia felulvizsgalat, modositas


Integralt Telepulesfejlesztesii Strategia felulvizsgalat, modositas Zaro Szakmai Velemenyezes


Integr√°lt Telep√ľl√©sfejleszt√©si strat√©gia

Termofolddel kapcsolatos hirdetmenyek

Kunhegyes V√°rosi B√∂lcs√Ķdei int√©zm√©ny fel√ļj√≠t√°sa √©s f√©r√Ķhely b√Ķv√≠t√©se” c√≠m√Ľ, TOP-1.4.1-19-JN1-2019-00002 azonos√≠t√≥ sz√°m√ļ projekt ind√≠t√°s√°r√≥l

Ingyenes jogsegély pszichitráiai jogsértések esetén

Helyi √Čp√≠t√©si Szab√°lyzat

Költségvetések


Közbeszerzési tervek


EFOP 1.4.2-16-2016-00029 ,,Kezdett√Ķl fogva-Kezedet fogva"

TOP-1.1.1-16-JN1-2017-00007 Ipari parkok, iparter√ľletek fejleszt√©se


VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 jel√Ľ, K√ľlter√ľleti helyi k√∂zutak fejleszt√©se

TOP-5.1.2-15-JN1 Hum√°ner√Ķforr√°s b√Ķv√≠t√©se a Kunhegyesi Foglalkoztat√°si Paktum keret√©ben

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-√©r rekonstrukci√≥ja I.

K√ĖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonos√≠t√≥ sz√°m√ļ „KUNHEGYES V√ĀROS √ĖNKORM√ĀNYZATA ASP K√ĖZPONTHOZ VAL√ď CSATLAKOZ√ĀSA”

TOP-2.1.2-15 jel√Ľ, Z√∂ld v√°ros kialak√≠t√°sa

T√Ľzv√©delmi t√°j√©koztat√≥


Digit√°lis Telep√ľl√©srendez√©si Terv

T√©rfigyel√Ķ rendszer

2009. √©vi CXXII. t√∂rv√©nyben el√Ķ√≠rt k√∂zz√©t√©teli k√∂telezetts√©g
Szab√°lyzat a nemdoh√°nyz√≥k v√©delm√©r√Ķl
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére


Rend√Ķrs√©gi felh√≠v√°sok
Kereskedelmi nyilv√°ntart√°sok

Ügyintézés

Polg√°rmesteri Hivatal


Let√∂lthet√Ķ nyomtatv√°nyok

Vendégváró

Bemutatkoz√°s
Megk√∂zel√≠thet√Ķs√©g
Strandf√ľrd√Ķ

Képgalériák
Tornaterem alapk√Ķlet√©tel
Városunk történelme
Városunk címere
Testv√©rtelep√ľl√©sek
Arcképcsarnok
√Čvfordul√≥k 2021.
Térképek
Telep√ľl√©s√ľnk k√©pekben
Kunsági Kiállítóház
Kun K√©zm√Ľ Szoci√°lis Sz√∂vetkezet

√Črdekess√©gek:
A Kunhalmokról
A Kunh√≠mz√©sr√Ķl
Cs√°rd√°k, bety√°rok
A Kunok nyelv√©r√Ķl
A Kunbab√°k

√Ėnkorm√°nyzat

√Ėnkorm√°nyzat
Megyei √Ėnkorm√°nyzat
Közbeszerzések
Gazdas√°gi program
Közbeszerzési tervek
Helyi Es√©lyegyenl√Ķs√©gi Program
Civil szervezetek t√°mogat√°sa

Intézmények (címek)
Csal√°dseg√≠t√Ķ K√∂zpont
Kunhegyes Városért Közalapítvány
K√∂z√©rdek√Ľ inform√°ci√≥k
K√∂z√©rdek√Ľ adatok

Oktat√°s:
"Dózsa Iskola"
Reform√°tus Iskola
Középiskola
√ďvod√°k

A telep√ľl√©s kit√ľntetettjei
√Čvfordul√≥k 2021

Szerkesztette: Víg Márta




2021-es kunhegyesei évfordulók

1091-ben t√°madta meg el√Ķsz√∂r a kunok egy csoportja haz√°nkat biz√°nci ter√ľletr√Ķl, a lebunioni csat√°b√≥l visszafel√© tartva Kapolcs vezet√©s√©vel. (Erd√©ly-Tokaj-Duna-Tisza k√∂ze) Szt. L√°szl√≥ (1077-95) azonban leverte √Ķket.
1241. m√°rcius 17-√©n a magyar f√Ķurak a Pest alatti t√°borban meg√∂lt√©k K√∂t√∂nyt, a kunok kir√°ly√°t.

1246-ban IV. B√©la √ļjabb t√°mad√°st√≥l tartva m√°sodszor is beh√≠vja, befogadja a kunokat. Az √ļj sz√∂vets√©g megpecs√©tel√©s√©re a kun f√Ķemberek kett√©v√°gott kuty√°ra tett esk√ľje, valamint a tr√≥n√∂r√∂k√∂s Istv√°n herceg (a majdani V. Istv√°n (1270-72) √©s Zeyhan (Sz√°j√°n) k√°n l√°ny√°nak, Erzs√©betnek a h√°zass√°ga szolg√°lt. V. Istv√°n √©s (Kun) Erzs√©bet h√°zass√°g√°b√≥l sz√ľletett a k√©s√Ķbbi IV. L√°szl√≥, akit Kun L√°szl√≥nak is nevez√ľnk a magyar t√∂rt√©nelemben. E sz√∂vets√©gb√Ķl alakult ki a magyar kir√°lyok k√∂zvetlen hatalma a kunok felett, amit a mindenkori n√°dor k√∂zbej√∂tt√©vel gyakoroltak.

1311. november 8-√°n I. K√°roly kir√°ly V√°con kelt oklevele Hegyesegyh√°z n√©ven eml√≠ti Kunhegyest, mint Fegyvernekkel hat√°ros telep√ľl√©st. A derzsi nemesek birtoka volt ekkor. Kun sz√°ll√°ss√° 1399-ben ill. 1401-ben lett, amikor a kolb√°zsz√°ll√°si kunok megv√°s√°rolt√°k √©s ben√©pes√≠tett√©k.

1401. szeptember 25-√©n Zsigmond kir√°lynak Halason kiadott oklevele hevesujv√°rmegyei Kakat (m√°sk√©ppen Hegyes) k√∂zs√©get eml√≠t, melynek birtokr√©szei: K√°zm√©rfoka, Sebes√©r √©s K√°r√°szos nev√Ľ halastavak.

1521. janu√°r 21-√©n tartottak hat√°rj√°r√°st Hegyesen, melynek tulajdonosa el√Ķbb Anderk√≥ J√°nos, az √∂ssze√≠r√°skor Hegyesy G√°sp√°r volt. Hat√°ros faluk: Madaras, Tomaj, Tiszaszal√≥k, Bura, Roff, Kolb√°z.

1551-ben a kolb√°zsz√©ki kunok k√©rv√©nyben k√©rt√©k a kir√°lyt√≥l s√©relmeik orvosl√°s√°t, mivel Fr√°ter Gy√∂rgy √Ķket elviselhetetlen ad√≥val terhelte.

1591-92-ben Kolbáz faluban 40 család, Hegyes faluban 35 család élt.

1596-ban nagy csat√°k voltak a Nagykuns√°g k√∂rny√©k√©n a magyar-osztr√°k csapatok √©s a t√∂r√∂k√∂k k√∂z√∂tt. III. Mohamed szult√°n puszt√≠t√≥ sereggel vonult az egri v√°r bev√©tel√©re. Kunhegyes feltehet√Ķen ezekben a harcokban pusztult el. Eger elest√©vel a J√°szkun Ker√ľleteket a t√∂r√∂k√∂k ki√Ľz√©s√©ig (1687) F√ľlek v√°r√°b√≥l adminisztr√°lt√°k.

1701-ben j√∂ttek haza t√∂megesen a kunhegyesiek, a t√∂r√∂k√∂k ki√Ľz√©se ut√°n 50 gazda „√ľlte meg” a telep√ľl√©st.

1701. VII. 4: a Budai Kamarai Hivatal k√∂z√∂lte S√Ķt√©r Ferenc j√°szkun alkapit√°nnyal, hogy a j√°szkunok kiv√°lts√°gait elt√∂r√∂lt√©k, ezut√°n jobb√°gyk√©nt kell ad√≥zniuk, mert a J√°szkun Ker√ľletet mint h√°bor√ļs szerzem√©nyt (koronabirtokot) eladj√°k a N√©met Lovagrendnek.

1711-ben a szatm√°ri b√©kek√∂t√©s ut√°n t√©rtek vissza a r√°cok puszt√≠t√°sa el√Ķl elmenek√ľlt kunhegyesiek R√°k√≥czi Rakamaz k√∂rny√©ki birtok√°r√≥l.

Az 1711. √©vi szatm√°ri b√©ke pontjaiba befoglalt√°k az √≠g√©retet a j√°szok √©s kunok s√©relmeinek orvosl√°s√°r√≥l. A kiv√°lts√°gok vissza√°ll√≠t√°s√°ra vonatkoz√≥ √≠g√©ret, a robott√≥l mentes szabad paraszti gazd√°lkod√°s rem√©nye vonzotta a betelep√ľl√Ķket. A hatalmas szabad ter√ľleteken fellend√ľlt az √°llattart√°s, alig volt gazda, aki ne sz√°ntott-vetett volna.

1711-ben kunhegyesi kisb√≠r√≥ Elek Gy√∂rgy. Ekkor 800 f√Ķ lakosa volt telep√ľl√©s√ľnknek.

1721-ben a pesti Comissi√≥ el√Ķtt esk√ľ alatt vallotta a nyolcvan√©ves kunhegyesi sz√ľlet√©s√Ľ Kocz√≥ Istv√°n, hogy a k√∂zs√©gben 1640-ben m√°r reform√°tus templom volt, mellette pr√©dik√°tor √©s mester, vagyis tan√≠t√≥.

1726-28-ig Vitéz János volt a református lelkipásztor Kunhegyesen.

1731-ben a J√°szkun Ker√ľletek a N√©met Lovagrend tulajdon√°b√≥l a Pesti Invalidus H√°z tulajdon√°ba ker√ľltek.

1741-1751-ig P√°lffy J√°nos Magyarorsz√°g n√°dora volt a J√°szkuns√°g f√Ķb√≠r√°ja.

1751-1765-ig Batthy√°ny Lajos Magyarorsz√°g n√°dora √©s a J√°szkuns√°g f√Ķb√≠r√°ja.

1751. √©vi XXV. t√∂rv√©nycikk az 1745. m√°jus 6-√°n M√°ria Ter√©zia √°ltal a j√°szkunoknak adott kiv√°lts√°glevelet (redempti√≥s) becikkelyezte. A J√°szkun Ker√ľletek teljes√≠tett√©k az abban v√°llalt k√∂telezetts√©geiket.
Ugyanezen t√∂rv√©nycikk a h√°rmas ker√ľletet (j√°sz, nagykun √©s kiskun) √∂n√°ll√≥ t√∂rv√©nyhat√≥s√°gg√° nyilv√°n√≠totta, szabad ker√ľletnek nevezt√©k.

1756-ban b√°r√≥ Orczy L√Ķrinc j√°sz, kun √©s hajd√ļ leg√©nyekb√Ķl saj√°t k√∂lts√©g√©n lovas ezredet √°ll√≠tott ki.

1766-ban a kunhegyesiek sz√©p nagy reform√°tus templomot √©p√≠tettek. Ekkor 2000 f√Ķ volt telep√ľl√©s√ľnk l√©leksz√°ma: 369 csal√°d.

1776-77-ben következett be a század egyik legnagyobb áradása a Tiszán, mely a Nagykunságban is tetemes károkat okozott.

1786-ban II. J√≥zsef cs√°sz√°r parancs√°ra Heppe √©p√≠t√©szeti m√©rn√∂k terve szerint a Mirh√≥ g√°tat kezdt√©k √©p√≠teni, melynek fele a szal√≥ki, fele a taskonyi hat√°rba esett. (A Mirh√≥ √°ltal bor√≠tott √°rvizes ter√ľletet Gyolcsnak nevezt√©k.)

1786-ban a feketicsi kik√∂lt√∂z√©s ut√°n 3025 f√Ķre cs√∂kkent Kunhegyes lakoss√°ga. (B√°cska)

1791-ben a szentimrei √ļtn√°l a tan√°cs hat√°rozata alapj√°n, a Nagysz√©k fel√© √ļj sz√Ķl√Ķskertet l√©tes√≠tettek. (√öjkert)

1791-ben a J√°szkun Ker√ľlet orsz√°ggy√Ľl√©si k√∂vetk√ľld√©si jogot nyert.

1796. m√°rcius 20-√°n sz√ľletett a N√≥gr√°d megyei Ver√Ķc√©n Kulifay Zsigmond reform√°tus lelk√©sz, aki 1825-1866 k√∂z√∂tt teljes√≠tett szolg√°latot Kunhegyesen. Sokoldal√ļ irodalmi munk√°ss√°got is kifejtett.

1801-ben halt meg Csomak√∂zben b√°r√≥ M√©sz√°ros J√°nos. (1737-ben sz√ľletett Kunhegyesen √©s a nap√≥leoni h√°bor√ļkban t√Ľnt ki vit√©zs√©g√©vel.)

1801-ben 3911 f√Ķ reform√°tus √©lt Kunhegyesen.
1806-ban 4311 f√Ķ csak reform√°tus vall√°s√ļ ember √©lt telep√ľl√©s√ľnk√∂n.
1806-ban sz√ľletett Gul√°cson Szigeti Vass P√°l. Iskol√°it Debrecenben v√©gezte el, majd 1825-ben Kunhegyesen volt praeceptor, azt k√∂vet√Ķen Bene Ferenc pesti kert√©szet√©ben dolgozott. Seg√©dk√©nt megfordult B√©csben √©s Erfurtban. Hazat√©rte ut√°n Tiszaroffon kert√©p√≠t√Ķ. Innen h√≠vta el Kerekes Ferenc a debreceni botanikus kert megalap√≠t√°s√°hoz. K√©s√Ķbb a kert gondoz√°sa mellett a Reform√°tus Koll√©giumban oktatott kert√©szeti ismereteket. √Ėszt√∂nz√©s√©re indult meg Debrecen v√°ros utc√°inak f√°s√≠t√°sa, s az √ē m√Ľve a Csokonai-eml√©kkert. 1888-ban hunyt el Debrecenben.
1811-ben kir√°lyi rendelet Kunhegyest a szabad mez√Ķv√°rosok k√∂z√© sorozta √©s kiv√°lts√°glevel√©n√©l fogva r√©sz√©re orsz√°gos v√°s√°rtart√°st enged√©lyezett. Az els√Ķ v√°s√°rt 1811. j√ļnius 10-11-√©n tartott√°k.

1811. febru√°r 11-√©n sz√ľletett Pesten gr√≥f Teleki L√°szl√≥, a kunhegyesi sz√ľlet√©s√Ľ b√°r√≥ M√©sz√°ros J√°nos unok√°ja. √Čdesanyja, M√©sz√°ros Johanna b√°r√≥n√Ķ (1784-1844) nagyhat√°s√ļ karitat√≠v tev√©kenys√©get fejtett ki az √°ltala alap√≠tott Pesti J√≥t√©konys√°gi N√Ķegylet √©l√©n. 1810-ben a meg√∂zvegy√ľlt Teleki L√°szl√≥ (III.) gr√≥f (1764-1821) m√°sodik feles√©ge lett √©s √°rv√°n maradt gyermekei nevel√©s√©ben (√Ād√°m, J√≥zsef, S√°muel) h√Ľ seg√©de. K√©t k√∂z√∂s gyermek√ľk sz√ľletett: a tragikus sors√ļ Teleki L√°szl√≥ (Pest, 1811. febr. 11.-Pest, 1861. m√°jus 8.) politikus, √≠r√≥ √©s Teleki Auguszta (1813-1876).

1816. j√ļnius 7-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Nagy L√°szl√≥ pedag√≥gus, gimn√°ziumi majd nagyk√Ķr√∂si tan√≠t√≥k√©pz√Ķi igazgat√≥, kir√°lyi tan√°csos √©s tanfel√ľgyel√Ķ, tank√∂nyv√≠r√≥. 1875-ben halt meg Budapesten.

1821-ben a Kakat t√ļls√≥ partj√°n port√°kat osztottak. Ekkor keletkezett az √öjsornak (Arany J√°nos u.) √©s a Kazinczy utc√°nak a keleti oldala.

1826-1842-ig volt reform√°tus tan√≠t√≥ Kunhegyesen Fitos J√°nos (nagyk√Ķr√∂si)

1831 nyar√°n koleraj√°rv√°ny puszt√≠tott Kunhegyesen, melynek k√∂vetkezt√©ben 346 f√Ķ halt meg, ebb√Ķl 326 f√Ķ a telep√ľl√©s lakosa volt.

1831. j√ļnius 3-√°n kir√°lyi rendelet Kunhegyes mez√Ķv√°rosnak minden h√©t szerdai napj√°n heti piac tart√°s√°ra adott enged√©lyt.

1831. augusztus 14-én meghalt tanító Nagy András kolerában 45 éves korában.

1831. szeptember 29-√©n a koleraj√°rv√°ny idej√©n J√≥zsa Mih√°ly f√Ķb√≠r√≥ int√©zkedett, hogy Pesten vegyenek r√©szt kunhegyesi lakosok a megel√Ķz√©s megtanul√°s√°ban.

1831-ben √©p√ľlt katolikus templomunkat Pyrker L√°szl√≥ egri √©rsek szentelte fel a Szenth√°roms√°g tisztelet√©re.

1836-ban nagy sz√°razs√°g uralkodott Kunhegyesen √©s k√∂rny√©k√©n. Az √°llattart√≥ telep√ľl√©s sz√©nasz√ľks√©glet√©t Tiszaf√ľred k√∂rny√©k√©r√Ķl szerezt√©k be.

1841. augusztus 23-√°n sz√ľletett Karcagon R√°cz Mikl√≥s f√∂ldbirtokos nemes R√°cz Demeter √©s E√∂tv√∂s M√°ria fia. A gimn√°ziumot 1861-ben Nagyk√Ķr√∂s√∂n, a jogot 1864-ben Pesten v√©gezte. 1867-ben Kunhegyes v√°lasztotta meg jegyz√Ķj√©nek. Ezt az √°ll√°st 17 √©vig t√∂lt√∂tte be. 1884-ben takar√©kp√©nzt√°ri igazgat√≥ lett. Ezt az √ļjabb tiszts√©g√©t 13 √©vig viselte, s azut√°n nyugalomba vonult, gazd√°lkodott. Irodalmi munk√°ss√°got is kifejtett. - 1901. december 7-√©n halt meg Kunhegyesen.

1846-ban N√©met Istv√°n vez√©r√Ķrnagy, aki a nap√≥leoni h√°bor√ļkban is r√©szt vett, s akit csal√°di kapcsolatok f√Ľztek Kunhegyeshez, 300 ez√ľst forintot hagyom√°nyozott a kunhegyesi k√≥rh√°z jav√°ra v√©grendeletileg. (Testv√©re, N√©met Benjamin orvos volt Kunhegyesen.)

1846. m√°rcius 13-√°n F√∂ldv√°rott (Tolna m.) sz√ľletett Boldizs√°r J√≥zsef
katolikus pl√©b√°nos k√∂zbirtokos sz√ľl√Ķkt√Ķl. A gimn√°zium nyolc oszt√°ly√°t a pesti kegyesrendiekn√©l v√©gezte. 1866-ban az egri papn√∂vend√©kek k√∂z√© l√©pett. 1870. aug. 1-j√©n √°ldoz√≥ papp√° szentelt√©k; ezut√°n mint k√°pl√°n Tardon √©s K√°poln√°n m√Ľk√∂d√∂tt; 1873. okt. 10-√©n hasonl√≥ min√Ķs√©gben Gy√∂ngy√∂spat√°ra k√ľldt√©k; 1882. j√ļl. elej√©n mint helyettes lelk√©szt az als√≥-miskolci par√≥kia vezet√©s√©vel b√≠zt√°k meg. 1886. j√ļl. 10-√©n √∂n√°ll√≥ lelk√©sz lett Kunhegyesen.

1846. √°prilis 7-√©n sz√ľletett Kunhegyesen K√≥tai (Kota) Lajos tan√°r, 1884-t√Ķl szatm√°ri ipariskolai igazgat√≥. √ćrt k√∂ltem√©nyeket, h√≠rlapi cikkeket √©s humoros t√°rc√°kat, iskolai tank√∂nyveket. 1884-1896 k√∂z√∂tt szerkesztette a Szamos c√≠m√Ľ hetilapot.

1846. december 13-√°n 74 √©ves kor√°ban halt meg Kunhegyesen Farkas J√≥zsef reform√°tus lelkip√°sztor, aki 1803-t√≥l m√°sod√°ll√°son teljes√≠tett a telep√ľl√©sen szolg√°latot. (Sziksz√≥n sz√ľletett.)

1851-ben Fényes Elek közlése szerint 6401 lakosa volt Kunhegyesnek.

1851. szeptember 6-√°n sz√ľletett Kunhegyesen Farag√≥ B√°lint k√∂z√©piskolai tan√°r, mez√Ķt√ļri k√∂z√©piskolai igazgat√≥. Sz√ľlei: Farag√≥ G√°bor, Farag√≥ M√°ria. - 1935-ben halt meg Budapesten.

1851. febru√°r 17-√©n Kunhegyesen sz√ľletett Kolosy Antal (Sz√ľlei: Kolosy Lajos, Kulifay Judit) √ľgyv√©d, aki Kunhegyes polg√°rmestere volt 1884-1890 k√∂z√∂tt. 1924-ben halt meg Kunhegyesen. A katolikus temet√Ķben nyugszik csal√°dj√°val egy√ľtt.

1856-ban alakult Kunhegyes legr√©gebbi t√°rsadalmi egyes√ľlete: a Polg√°ri Olvas√≥k√∂r Nagy P√©ter iskolaigazgat√≥ kezdem√©nyez√©s√©re.

1861-ben nagykun kapit√°nyi √°ll√°ssal tisztelt√©k meg a kunhegyesi sz√ľlet√©s√Ľ Varga Imr√©t, nagykuns√°gi ker√ľleti f√Ķjegyz√Ķt, aki az 1848/49-es szabads√°gharc alatt a Kossuth-korm√°ny Nagykun Ker√ľleti korm√°nybiztosa volt. A szabads√°gharc buk√°sa ut√°n Jozefstaban √©s Kufsteinben is raboskodott. 1861-66 k√∂z√∂tti id√Ķszakban t√∂bb alkalommal volt nagykun kapit√°ny. 1866. november 4-√©n halt meg.

1866-ban jelent meg Kulifay Zsigmond kunhegyesi reform√°tus lelk√©sz A nyelvek eredete c√≠m√Ľ munk√°ja.

1866. √°prilis 16-√°n meghalt J√≥zsa Imr√©n√© P√°pai Sus√°nna 36 √©ves kor√°ban. (L√©vay J√≥zsef k√∂lt√Ķ m√ļzs√°ja volt.)

1866. augusztus 15-én meghalt Miklósi Gábor lánytanító 44 éves korában.

1866. december 2-án Székely Károly református lelkészt választották Kulifay Zsigmond utódjául.

1866-ban postahivatal l√©tes√ľlt Kunhegyesen a mai K√°lvin utc√°ban.

1866. november 4-√©n halt meg Varga Imre nagykun ker√ľleti f√Ķjegyz√Ķ majd nagykun kapit√°ny. - 1813. okt√≥ber 22-√©n Kunhegyesen sz√ľletett.

1871. augusztus 26-√°n sz√ľletett Kunhegyesen Rohoska J√≥zsef reform√°tus teol√≥gus, a Magyar Protest√°ns Irodalmi T√°rsas√°g v√°lasztm√°nyi tagja. 1900-t√≥l a s√°rospataki reform√°tus teol√≥gi√°n tan√≠tott √©s szerkesztette a S√°rospataki Lapokat 1905-t√Ķl. 1920-ban elvesztette √°ll√°s√°t. 1926-1938. janu√°r 26-√°n bek√∂vetkezett hal√°l√°ig Budapesten √©lt. (Sz√ľlei: Rohoska J√≥zsef, Szanna Zsuzsanna.)

1871. október 22-én alakult meg hivatalosan Kunhegyesen az orthodox izraelita hitközség.

1871. m√°jus 21-√©n sz√ľletett Kunhegyesen J√≥zsa J√°nos f√∂ldbirtokos. Sz√ľlei (J√≥zsa P√©ter, B. Szab√≥ Eszter) birtok√°n saj√°t√≠totta el a gazdas√°g vezet√©s√©nek √©s szakszer√Ľ m√Ľvel√©s√©nek ismereteit. 1894-t√Ķl √∂n√°ll√≥ gazdas√°got vezetett birtok√°n. 20 √©ven √°t volt a kunhegyesi K√∂lcs√∂n√∂s Seg√©lyz√Ķ Egylet p√©nzt√°rosa, majd 1927-t√Ķl igazgat√≥ja lett. A v√°rmegye t√∂rv√©nyhat√≥s√°g√°nak s a k√∂zs√©g k√©pvisel√Ķtest√ľlet√©nek virilis jogon tagja, ref. egyh√°zi presbiter, s a kunhegyesi Takar√©kp√©nzt√°r Rt. v√°lasztm√°nyi tagja volt.

1871. m√°jus 2-√°n Kunhegyesen sz√ľletett Juh√°sz P√°l jegyz√Ķ. Sz√ľlei: Juh√°sz P√°l n√©piskolai tan√≠t√≥, T√≥th Ida. - 1907-ben alap√≠totta a kunhegyesi Gazdas√°gi Egyes√ľletet, melynek √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥ja lett. B. Nagy Julianna k√∂zs√©gi √≥v√≥n√Ķt 1901. janu√°r 21-√©n vett feles√©g√ľl. (Mez√Ķt√ļron sz√ľletett 1862. j√ļnius 14-√©n. Sz√ľlei: B. Nagy Mih√°ly f√∂ldbirtokos, Czebe S√°ra. Meghalt 1954. janu√°r 8-√°n Kunhegyesen. – L√°nya, Ida M√°ria 1902. szeptember 29-√©n sz√ľletett.) - Meghalt Kunhegyesen 1955. √°prilis 5-√©n.

1876. m√°jus 24-√©n sz√ľletett Hej√Ķpapiban Makl√°ry K√°roly reform√°tus lelk√©sz, aki 1904-1934 k√∂z√∂tt teljes√≠tett szolg√°latot Kunhegyesen. K√©s√Ķbb reform√°tus p√ľsp√∂kk√© v√°lasztott√°k. 1938-ban halt meg Debrecenben.

1876-ban a XXXIII. t√∂rv√©nycikk megsz√ľntette a J√°szkun Ker√ľletek √∂n√°ll√≥s√°g√°t. A J√°szs√°gb√≥l, a Nagykuns√°gb√≥l √©s K√ľls√Ķ-Szolnok v√°rmegy√©b√Ķl alak√≠totta ki J√°sz-Nagykun-Szolnok v√°rmegy√©t.

1876-ban a Tisza ki√∂nt√∂tt Taskonyn√°l, s el√°rasztotta Kunhegyes Kakaton t√ļl l√©v√Ķ r√©sz√©t. 60-70 h√°z romba d√Ķlt.

1876. m√°rcius 15-√©n alakult meg Kunhegyesen a F√ľggetlens√©gi Olvas√≥k√∂r. Els√Ķ eln√∂ke Biszterszky R√≥bert orvos volt. (1947-ben oszlott fel.)

1876-ban Munk√°cson sz√ľletett B√≠r√≥ Lajos r√Ķf√∂s, divat√°ru keresked√Ķ. El√Ķk√©sz√≠t√Ķ iskol√°it Tiszaf√∂ldv√°ron v√©gezte. Tanult Szolnokon √©s √∂t √©vig Budapesten m√Ľk√∂d√∂tt k√ľl√∂nb√∂z√Ķ c√©gekn√©l. 1900-ban lett √∂n√°ll√≥. A kunhegyesi Izraelita hitk√∂zs√©g √©s a Kereskedelmi Egyes√ľl√©s eln√∂ke volt, a Szentegylet v√°lasztott tagja. 1917-ben a 29. honv√©d gyalogezredhez vonult be katonai szolg√°latra, de betegs√©ge miatt szabads√°golt√°k. Tanoncoktat√≥. Feles√©ge Klein Irma volt. Gyermekei: Mikl√≥s (tisztvisel√Ķ), L√°szl√≥ (√ľgyvetet√Ķ apj√°n√°l), Gy√∂rgy, R√≥za. A holokauszt √°ldozata lett 1944-ben.

1876-1877 k√∂z√∂tt szerkesztette a Lehel K√ľrt c√≠m√Ľ lapot J√°szber√©nyben Kolosy Lajos (volt kunhegyesei f√Ķjegyz√Ķ, nagykuns√°gi tiszti √ľgy√©sz, nagykun kapit√°ny, j√°szber√©nyi kir√°lyi t√∂rv√©nysz√©ki b√≠r√≥, Kolosy Elvira k√∂lt√Ķn√Ķ √©desapja).

1876. szeptember 6-√°n sz√ľletett Kunhegyesen Trenka S√°ndor hentes √©s m√©sz√°ros, ipartest√ľleti megb√≠zott, el√∂lj√°r√≥s√°gi tag. Sz√ľlei: Trenka J√°nos, T√≥th Susanna.

1876-ban alap√≠tott√°k a Neufeld-testv√©rek malmukat Kunhegyesen, mely 1917-ben Luxenberg J√≥zsef tulajdona lett. A g√Ķzmalom 10-11 embert foglalkoztatott.

1881. szeptember 29-√©n alakult meg a Kunhegyesi I. Temetkez√©si Egylet. (1941-ben sz√Ľnt meg.)

1881. m√°rcius 21-√©n sz√ľletett Mez√Ķt√ļron Csat√≥ G√°bor reform√°tus k√°ntor, a kunhegyesi Reform√°tus Dalegylet megszervez√Ķje √©s karvezet√Ķje 1920-1937-ig, hal√°l√°ig. (Sz√ľlei: Csat√≥ Gyula, Nagy M√°ria.)

1881. febru√°r 17-√©n P√ľsp√∂klad√°nyban sz√ľletett Bojtor S√°muel asztalosmester, temetkez√©si v√°llalkoz√≥. 1899-ben szabadult fel, seg√©d volt: Budapesten, Szegeden, H√≥dmez√Ķv√°s√°rhelyen, Orosh√°z√°n, Csongr√°don, Nagyv√°radon, Kolozsv√°ron √©s Brass√≥ban. 1912-ben lett √∂n√°ll√≥. Az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ idej√©n Debrecenbe vonult be, s a 3. honv√©d gyalogezred k√∂tel√©k√©ben harcolt az orosz fronton, ahol 1914. aug. 29. megsebes√ľlt. 1915. janu√°rban az olasz harct√©rre vez√©nyelt√©k, ott 1916. j√ļlius 19. hadifogs√°gba jutott. 1921-ben ker√ľlt haza. Feles√©ge Kalla Julianna volt. Tanoncoktat√≥. M√Ľhely√©t 1931-t√Ķl fia, Lajos vezette. Ipartest√ľleti tag. 1949-ben halt meg Kunhegyesen.

1881. m√°rcius 19-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Cs√°v√°s J√°nos f√∂ldbirtokos. Sz√ľlei: Cs√°v√°s Istv√°n (1850-1927) √©s Apostol Zsuzs√°nna (1857-1919). Iskol√°it Kunhegyesen v√©gezte, a gazd√°lkod√°st sz√ľlei birtok√°n tanulta. A k√∂zs√©g k√©pvisel√Ķtest√ľlet√©nek virilis jog√ļ tagja, a Legeltet√©si T√°rsulat eln√∂ke, ref. egyh√°zi presbiter, a F√ľggetlens√©gi Olvas√≥k√∂r aleln√∂ke, a kunhegyesi Vad√°sz T√°rsulat p√©nzt√°rnoka, a kunhegyesi Kereskedelmi √©s Iparbank Rt.-nek 10 √©ven kereszt√ľl p√©nzt√°rosa. Feles√©ge D. √Ācs M√°ria (1888-1975) volt. Gyermekeik: Erzs√©bet (dr. Moln√°r Gyul√°n√©) √©s M√°ria Matu (dr. R√°cz Ferencn√©). 1961-ben halt meg, a kunhegyesi reform√°tus temet√Ķben nyugszik.

1886. okt√≥ber 31-√©n Ipartest√ľlet alakult 71 f√Ķvel Kunhegyesen. Els√Ķ eln√∂ke Kota Imre asztalos lett. 1911-ben 219 tagja volt. (Feloszlott 1949-ben.)

1886-ban ny√≠lt meg az els√Ķ √≥voda Kunhegyesen a Kazinczy u. l. sz. alatt., mely 1954-ig m√Ľk√∂d√∂tt.

1886. szeptember 8-√°n sz√ľletett Kunhegyesen Ny√≠ri J√≥zsef cip√©szmester, t√Ľzolt√≥ szakaszparancsnok, leventeoktat√≥. (Sz√ľlei: Ny. Lajos, Barta Ir√©n)

1886. szeptember 25-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Tar J√≥zsef gazdas√°gi kov√°csmester, ipartest√ľleti el√∂lj√°r√≥, tanoncvizsg√°ztat√≥, m√Ľhelyvizsg√°l√≥. Sz√ľlei: Tar P√°l, Onodi Rebeka.

1886. m√°rcius 28-√°n sz√ľletett Kunhegyesen Kis G√°bor cip√©szmester. √Ėt √©ven √°t volt az ipartest√ľlet eln√∂ke, el√∂lj√°r√≥s√°gi tag, ref. egyh√°zi presbiter, a Hangya √©s a Takar√©kp√©nzt√°r igazgat√≥s√°gi tagja.

1886. december 9-√©n sz√ľletett K√°d√°r Endre √≠r√≥, √ļjs√°g√≠r√≥ Kunhegyesen.
(1944 novemberében Auschwitzban halt meg.)

1886. febru√°r 11-√©n Kunhegyesen sz√ľletett Bolha Imre reform√°tus. (Sz√ľlei: Bolha Imre, J√≥zsa Rebeka.) H√°zass√°got k√∂t√∂tt 1910. j√ļnius 15-√©n Kuczera Roz√°li√°val. - Az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ √°ldozata lett.

1891. február 10-én alakult meg a Kunhegyesi Kisbirtokosok Olvasóköre. (1947-ben oszlott fel.)

1891-ben Kunhegyesen sz√ľletett √Ād√°m J√°nos k√∂zs√©gi k√∂zgy√°m. Iskol√°inak elv√©gz√©se ut√°n a k√∂zs√©gi k√∂z√©lelmez√©si hivataln√°l mint gazda teljes√≠tett szolg√°latot 1917-1923-ig. Ekkor v√°lasztott√°k meg k√∂zs√©gi k√∂zgy√°mnak. Az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ alatt a 68. gyalogezred k√∂tel√©k√©ben teljes√≠tett szolg√°latot egy √©vig mint szolg√°latvezet√Ķ √Ķrmester. A kunhegyesi Kisbirtokosok Olvas√≥k√∂r√©nek k√©t √©vig aleln√∂ke, majd 1909-t√Ķl eln√∂ke, 20 √©vig a reform√°tus egyh√°z presbitere volt.

1891-ben Kunhegyesen sz√ľletett Apostol G√°bor ref. elemi iskolai tan√≠t√≥. Oklevel√©t Debrecenben szerezte, tan√≠tott Tiszan√°n√°n, majd 1926-ban Kis√ļjsz√°ll√°sra ker√ľlt. – Az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ idej√©n a 29. honv√©d gyalogezred. k√∂tel√©k√©ben harcolt a szerb fronton, megsebes√ľlt, SL, sebes√ľl√©si √©rem tulajdonosa. Az Iskol√°nk√≠v√ľli n√©pm√Ľvel√©si bizotts√°g tagja volt. - Feles√©ge: Gy√Ľsz√Ľ Jol√°n, gyermekei: Zsuzsanna √©s G√°bor.

1891. szeptember 14-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Mas√°th J√°nos hentes √©s m√©sz√°ros. Sz√ľlei: Mas√°th Ferenc, K√ļsz R√≥za.

1891-ben sz√ľletett Vad√°szon Bond√°r Mih√°ly n√©metsz√Ľcs. 1910-ben Nagyszalont√°n szabadult fel. 1919-ben lett √∂n√°ll√≥. 1915-17-ig r√©szt vett az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļban. Tanoncoktat√≥. 1931-ben hunyt el. Hal√°la ut√°n feles√©ge, Karmazsin Julianna vezette m√Ľhely√©t egy alkalmazottal.

1896. február 26-án alakult meg a Kunhegyesi Egyetértés Olvasókör. (1949-ben oszlott fel.)

1896. m√°jus 10-√©n nagy √ľnneps√©g keret√©ben √ľnnepelt√©k meg az orsz√°g ezer√©ves fenn√°ll√°s√°t Kunhegyesen.

1896-ban a Kis√ļjsz√°ll√°s √©s Vid√©ke c. √ļjs√°g szept. 26-i sz√°ma a k√∂vetkez√Ķket adta h√≠r√ľl: „A kunhegyesi Iparos Ifj√ļs√°g foly√≥ √©v okt. 6-√°n Glauzius Ign√°c √ļjonnan √©p√ľlt d√≠szterm√©ben j√≥t√©kony c√©l√ļ z√°rtk√∂r√Ľ t√°ncmulats√°got rendez, bel√©pti d√≠j 50 K. A tiszta j√∂vedelem a kunhegyesi Kisded√≥v√≥ jav√°ra ford√≠ttatik.”

1896. december 17-√©n halt meg Simonyi Elek kunhegyesi sz√ľlet√©s√Ľ √°llamvas√ļti fogalmaz√≥. Orvosi gyakorlata mellett h√≠rlapirodalommal foglalkozott, Tiszavid√©k c√≠mmel lapot ind√≠tott. A f√Ķv√°rosba k√∂lt√∂z√©se ut√°n t√∂bb lapnak is munkat√°rsa volt. (Kunhegyesen sz√ľletett 1855. 09. 30-√°n. Sz√ľlei: dr. S. Imre orvos, Elek Julianna.)

1901. m√°jus 31-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Horv√°th Lajos keresked√Ķ, az Eml√©kez√©s a kunhegyesi sz√©lmalmokr√≥l c√≠m√Ľ munka szerz√Ķje.

Az 1901-ben kiadott Schematismus a k√∂vetkez√Ķket √≠rja katolikus iskol√°nkr√≥l: „A tisz√°nt√ļli tanker√ľletben tanfel√ľgyel√Ķ: G√Ķcze Alad√°r alesperes, tan√≠t√≥, ab√°dszal√≥ki pl√©b√°nos. Kunhegyes: Kecsk√©s J√≥zsef tan√≠t√≥, 91 mindennapi tanul√≥, 26 ism√©tl√Ķ tanul√≥.”

1901. szeptember 12-√©n halt meg R√°cz Mikl√≥s reform√°tus lelk√©sz, aki 1870-1901-ig teljes√≠tett szolg√°latot Kunhegyesen. (1843-ban Hajd√ļhadh√°zon sz√ľletett.)

1901 jelent√Ķs d√°tum a kunhegyesi Ipartest√ľlet √©let√©ben, mert ett√Ķl az √©vt√Ķl kezdve b√ľszk√©lkedhettek test√ľleti z√°szl√≥val. Z√°szl√≥any√°nak Madar√°sz Imr√©n√© (karcagi, orsz. gy√Ľl√©si reform√°tus lelk√©sz k√©pvisel√Ķ feles√©ge) √Ķnagys√°g√°t k√©rt√©k fel.

1901. november 18-√°n sz√ľletett Kunhegyesen N√©meth Gyula a Nagykuns√°gi Villamoss√°gi Sz√∂vetkezet k√∂nyvel√Ķje.

1901. december 11-√©n v√°lasztotta meg a kunhegyesi reform√°tus gy√ľlekezet lelk√©sz√©nek T√∂r√∂k Imr√©t, aki 1904-ig teljes√≠tett itt szolg√°latot √©s sokoldal√ļ irodalmi munk√°ss√°got fejtett ki, legels√Ķ kalend√°riumunk szerkeszt√Ķje volt. (1867-1952 k√∂z√∂tt √©lt.)

1901-ben Hajd√ļszoboszl√≥n sz√ľletett Kiss Albert ref. tan√≠t√≥. A debreceni tan√≠t√≥k√©pz√Ķt 1920-ban v√©gezte el, ezut√°n 1923-ig katonai szolg√°latot teljes√≠tett. 1924-ben Kunhegyes tan√≠t√≥i √°ll√°sra v√°lasztotta meg. Az els√Ķ vil√°gh√°bor√ļ alatt a m. kir. honv√©ds√©gn√©l mint egy√©ves √∂nk√©ntes teljes√≠tett katonai szolg√°latot. Tagja volt a K√∂zs√©gi Iskolasz√©knek, a MOVE Sportegyes√ľletnek, az Ipartest√ľletnek jegyz√Ķje, a Polg√°ri Kaszin√≥nak p√©nzt√°rnoka, a Levente egyes√ľlet f√Ķoktat√≥ja, gazdas√°gi iskola igazgat√≥ja, a k√∂zs√©gi ipariskola tan√≠t√≥ja. 1955-ben a D√≥zsa Gy√∂rgy √ļti Iskola igazgat√≥ja. 1957-ben letart√≥ztatt√°k a forradalmi esem√©nyekben val√≥ r√©szv√©tele miatt. 1982-ben halt meg. - Feles√©ge T√∂m√∂ry Ilona tan√°rn√Ķ (1904-1996) volt.

1901-ben 9504 f√Ķ √©lt Kunhegyesen (7981 f√Ķ reform√°tus, 1154 f√Ķ r√≥mai katolikus, 312 f√Ķ izraelita, 57 f√Ķ egy√©b vall√°s√ļ).

1901. okt√≥ber 1-j√©n sz√ľletett Neveletlenben (Ugocsa m.) P√©nzes Istv√°n r√≥mai katolikus tan√≠t√≥. Feles√©ge √Ābrah√°m Erzs√©bet volt. Tan√≠t√≥i, k√°ntortan√≠t√≥i k√©pes√≠t√©s√©t az egri √©rseki tan√≠t√≥k√©pz√Ķben szerezte. 1925. nov. 15-t√Ķl tiszaroffi r√≥mai kat. elemi n√©piskolai tan√≠t√≥. Tan√≠t a gazdas√°gi ism√©tl√Ķ iskol√°ban is. 1936-ban ker√ľlhetett Kunhegyesre.
Az 1937/38-as tan√©vben a III-IV. oszt√°ly 63 mindennapi tanul√≥j√°t tan√≠totta, olvas√≥k√∂rt vezetett √©s r√©szt vett a tan√≠t√≥i egyes√ľleti √©let vezet√©s√©ben.

1906. febru√°r 14-√©n sz√ľletett Karcagon dr. M√©sz√°ros Elek t√ľd√Ķgy√≥gy√°sz. (1998. m√°rcius 20-√°n halt meg.)

1906. m√°jus 12-√©n Kunhegyesen sz√ľletett Kun Ilona tan√≠t√≥n√Ķ. Sz√ľlei: Kun Elek reform√°tus tan√≠t√≥, Folkush√°zy R√≥zsa gyermekmenh√°z vezet√Ķ, √≥v√≥n√Ķ. Testv√©re: Elek szint√©n tan√≠t√≥ lett. 1928. szeptember 3-t√≥l 33 √©ven √°t tan√≠tott a kunhegyesi reform√°tus, majd Kossuth √ļti √Āltal√°nos Iskol√°ban. Nyugd√≠jask√©nt a nagyk√∂zs√©gi k√∂nyvt√°rban dolgozott 13 √©vig. Megkapta a Szocialista kult√ļr√°√©rt kit√ľntet√©st 1984-ben. Hatalmas kertj√©ben csod√°latos n√∂v√©nyek, vir√°gritkas√°gok pomp√°ztak. 1986. november 6-√°n halt meg Kunhegyesen baleset k√∂vetkezt√©ben.

1906-ban Schwarcz J√≥zsef kunhegyesi lakos a Kakaton t√ļl kislak√°sokb√≥l √°ll√≥ telepet l√©tes√≠tett. (√öjv√°ros)

1906-ban írta meg Zsigmond Ferenc Lévay József életét és költészetét bemutató munkáját.

1906-ban az addig k√ľl√∂n egyes√ľletk√©nt m√Ľk√∂d√Ķ Ipartest√ľleti Olvas√≥k√∂r (1877-ben j√∂tt l√©tre) beleolvadt az Ipartest√ľletbe.

1906-ban sz√ľletett Kunhegyesen Szab√≥ Lajos magyar sz√Ľcs, aki atyj√°n√°l, Szab√≥ Elekn√©l szabadult fel 1923-ban.

1906. november 7-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Erendits Endre r√≥mai katolikus okleveles gazd√°sz √©s b√∂lcs√©sz, aki munkat√°rsa volt a „Debreceni √öjs√°gnak”. A kecskem√©ti √°llami mez√Ķgazdas√°gi iskola tan√°rak√©nt szakmai cikkeket is publik√°lt. √ćr√°sa jelent meg az 1925-√∂s kalend√°riumunkban is. 1945. j√ļnius 30-√°n baleset k√∂vetkezt√©ben halt meg Budapesten.

1906. december 9-√©n, fenn√°ll√°s√°nak 50. √©v√©ben √ľnnepi k√∂zgy√Ľl√©st tartott a kunhegyesei Polg√°ri Olvas√≥k√∂r II. R√°k√≥czi Ferenc eml√©kezet√©re, feleleven√≠tett√©k a 200 √©vvel azel√Ķtt t√∂rt√©nt esem√©nyeket. Az √ľnnepi sz√≥nok dr. Wirtzfeld B√©la k√∂zgy√Ľl√©si tag volt.

1906. december 19-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Balla Gyula nyomd√°sz. (1989-ben halt meg.)

1911-ben telep√ľl√©s√ľnk legt√∂bb utc√°j√°ban betonj√°rd√°t k√©sz√≠tettek.

1911-ben a kunhegyesi reform√°tus iskola k√©t tan√≠t√≥ja: B√°r√°ny Mih√°ly nagytekint√©ly√Ľ tan√≠t√≥, Balogh D√°niel pedig √©rdemes tan√≠t√≥ elismer√Ķ c√≠met kapott.

1911-ben sz√ľletett Kunhegyesen Csoma G√°bor k√°d√°r mester. 1929-ben
b√°tyj√°n√°l, Csoma J√°nosn√°l szabadult fel √©s 1931-t√Ķl √ľzletvezet√Ķk√©nt m√Ľk√∂d√∂tt √∂zv. Csoma J√°nosn√© √ľzem√©ben. Az √∂sszes szakm√°ba v√°g√≥ munk√°t t√∂k√©letesen v√©gezte.

1911. √°prilis 11-√©n Budapesten sz√ľletett G√∂nczi Kat√≥ v√©d√Ķn√Ķ. A II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n a kunhegyesi V√∂r√∂skereszt egyik szervez√Ķje volt. 20 √©ven √°t volt a szervezet titk√°ra. 1997. febru√°r 1-j√©n halt meg.

1911. m√°rcius 3-√°n In√°rcson sz√ľletett B√©res J√°nos katolikus pl√©b√°nos Kunhegyesen (10.) 1939. november elsej√©t√Ķl 1959. aug. 27-ig szolg√°lt itt.

1911. november 18-√°n Farmososn sz√ľletett Bors√°nyi Benj√°min (B√©ni b√°csi). Tan√°ri diplom√°j√°t Budapesten szerezte t√∂rt√©nelem-latin szakon 1940-ben. Kunhegyesen a gimn√°ziumban 1966. szeptember elsej√©t√Ķl tan√≠tott 1971 december√©ben bek√∂vetkezett nyugd√≠jaztat√°s√°ig.

1916. szeptember 15-√©n a hadvezet√Ķs√©g kirendelts√©ge a reform√°tus templomunk torny√°ban l√©v√Ķ n√©gy harang k√∂z√ľl a h√°rom legnagyobbat elsz√°ll√≠ttatta h√°bor√ļs c√©lokra.

1921. augusztus 30-√°n Budapesten sz√ľletett dr. Fodor Jen√Ķ √°llatorvos. 1945-1968-ig √©lt Kunhegyesen. 1972. m√°jus 6-√°n halt meg.

1921. j√ļnius 21-√©n a J√°sz-Nagykun-Szolnok v√°rmegyei k√∂zgy√Ľl√©sen a kunhegyesi sz√ľlet√©s√Ľ Alexander Imr√©t a v√°rmegye alisp√°nj√°v√° v√°lasztott√°k.

1921. augusztus 23-25-√©n Kunhegyesen tartotta a reform√°tusok P√©celi K√∂re konferenci√°j√°t, melyen 134 f√Ķ: lelk√©sz, tan√°r, tan√≠t√≥ √©s presbiter vett r√©sz, s elfogadt√°k az √ļn. Kunhegyesi Memorandumot. Javaslataikat eljuttatt√°k az √©ppen akkor √ľl√©sez√Ķ zsinathoz.

1921. november 26-√°n sz√ľletett ifj. B√°n Istv√°n reform√°tus lelk√©sz Bojton. 1943-ban seg√©dlelk√©sz volt Kunhegyesen √©desapja mellett. Feles√©ge J√°k√≥ Judit lett. Gyermek√ľk: Istv√°n Bal√°zs (1951-1968). 2005-ben halt meg, a kunhegyesi reform√°tus temet√Ķ szigeti r√©sz√©ben nyugszanak.

1926-ban Kunhegyes k√∂zs√©g el√∂lj√°r√≥s√°g√°nak szervezete a k√∂vetkez√Ķ: f√Ķb√≠r√≥, k√∂zigazgat√°s√ľgyi jegyz√Ķ, ad√≥√ľgyi jegyz√Ķ, 2 seg√©djegyz√Ķ, t√∂rv√©nyb√≠r√≥, 4 tan√°csnok, p√©nzt√°rnok, ellen√Ķr, k√∂zgy√°m, 2 orvos, 1 √°llatorvos, 12 irodai alkalmazott, 9 rend√Ķr, 8 √©jjeli √Ķr, 3 sz√ľl√©szn√Ķ, 4 gazdas√°gi alkalmazott.

1926-ban √©p√ľlt Kunhegyesen a csend√Ķrs√©gi laktanya, megnyitott√°k a m√°sodik √°rt√©zi kutat, elk√©sz√ľlt a madarasi-tirszroffi k√Ķ√ļt, s b√©raut√≥ v√°llalat l√©tes√ľlt.

1926-ban alakult meg az Országos Stefánia Szövetség kunhegyesi fiókja.

1926-ban jelent meg dr. Kolosy Lajos: Kunhegyes t√∂rt√©nete c√≠m√Ľ monogr√°fi√°ja, mely a kunhegyesi Balla-K√∂nyvnyomd√°ban nyomattatott.

1926. janu√°r 22-√©n halt meg id. ilosvai Varga Istv√°n, aki Kunhegyes polg√°rmestere volt 1890-93 k√∂z√∂tt. 1864. 06. 04-√©n sz√ľletett Kunhegyesen apja, Varga Mih√°ly I. h√°zass√°g√°b√≥l. Anyja Nagy Roz√°lia volt. Testv√©rei: Lajos (1869. 05. 18); Roz√°lia (1866. 07. 18.) (F√©ltestv√©re volt apja II. h√°zass√°g√°b√≥l ilosvai Varga Ilona.)
K√∂z√©piskol√°it Debrecenben v√©gezte, egyetemi tanulm√°nyait Debrecenben √©s Kolozsv√°rott. Eg√©sz fiatal kor√°ban el√Ķbb rend√Ķrkapit√°nny√°, alig 25 √©ves kor√°ban polg√°rmesterr√© v√°lasztott√°k. 1894-ben a k√∂zigazgat√°shoz ker√ľlt, mint szolgab√≠r√≥ Kenderesre, majd 1895-ben Kunhegyesen t√∂lt√∂tte be hivat√°s√°t. J√°szber√©nyben f√Ķszolgab√≠r√≥ volt 15 √©vig. 1921-ben a k√∂zigazgat√°s szolg√°lat√°ban elt√∂lt√∂tt hivat√°s ut√°n nyugd√≠jaztat√°s√°t k√©rte. √ēfels√©ge a h√°bor√ļ alatt teljes√≠tett √©rdemei√©rt a II. oszt. polg√°ri hadi√©rdemkereszttel t√ľntette ki. Feles√©ge Tak√°tsy Ida volt. Fiuk, Istv√°n (1895-1978) fest√Ķm√Ľv√©sz lett. Reform√°tus egyh√°zmegyei tan√°csb√≠r√≥ volt.

1926. janu√°r 23-√°n sz√ľletett Mez√Ķcs√°ton Lengyel Andor tan√°r, n√©pm√Ľv√©sz. S√°rospatakon j√°rt tan√≠t√≥k√©pz√Ķbe. 1946-ban szerzett tan√≠t√≥i oklevelet. 1948-t√≥l √©lt Kunhegyesen, reform√°tus tan√≠t√≥i, tan√°ri beoszt√°sban dolgozott a Kossuth √ļti √Āltal√°nos Iskol√°ban. 1955-1965-ig a kunhegyesi J√°r√°si Tan√°cs M√Ľvel√Ķd√©si Oszt√°ly√°nak tanulm√°nyi fel√ľgyel√Ķje lett. 1964-ben √°ltal√°nos iskolai tan√°ri oklevelet szerzett. 1965/66-ban megyei szakfel√ľgyel√Ķ lett, cs√∂kkentett √≥rasz√°mban tan√≠tott, majd 1969-ben visszat√©rt teljes √≥rasz√°mban tan√≠tani.
Az 1960-as √©vekt√Ķl kezdett f√Ķk√©nt szaru- √©s fafarag√°ssal, valamint b√Ķrdombor√≠t√°ssal foglalkozni. A N√©pi Iparm√Ľv√©szeti Tan√°cs B√≠r√°l√≥ bizotts√°ga mintegy 40 db munk√°j√°t zs√Ľri sz√°mmal l√°tta el. Orsz√°gos farag√≥t√°borokba j√°rt. A kunhegyesi m√Ľvel√Ķd√©si k√∂zpontban 10 √©ven √°t farag√≥ szakk√∂rt vezetett. 1977. szeptember 1-j√©n vonult nyugalomba. 1980 √°prilis√°ban a telev√≠zi√≥ bemutatta szarub√≥l k√©sz√≠tett munk√°it. B√Ķrb√Ķl √©s szarub√≥l alkotott t√°rgyaival f√Ķleg tisz√°nt√ļli m√ļzeumokban tal√°lkozhatunk. Beregi, Fels√Ķ-, K√∂z√©p-Tiszavid√©ki mot√≠vumokat √ļj√≠tott fel munk√°in. - 1995. augusztus 15-√©n hunyt el.

1926. febru√°r 6-√°n Mez√Ķcs√°ton sz√ľletett Bodon B√©la tan√°r, isk. igazgat√≥. S√°rospatakon a Tan√≠t√≥k√©pz√Ķben szerzett diplom√°t. Pedag√≥gusi p√°lyafut√°s√°t 1947. j√ļnius 1-j√©n Kunhegyesen reform√°tus tan√≠t√≥k√©nt kezdte. 1952-ben Tiszaroffon lett √°ltal√°nos iskolai igazgat√≥ 34 √©ven kereszt√ľl. 2008-ban halt meg.

1926. szeptember 23-√°n sz√ľletett Kunhegyesen L√©vai Imre (Boni) f√©rfifodr√°sz, fiatal √©veiben tehets√©ges labdarug√≥ja helyi csapatunknak. 1998. m√°jus 26-√°n halt meg.

1926-ban √ľnnepelte fenn√°ll√°s√°nak 40 √©ves jubileum√°t a kunhegyesi Ipartest√ľlet √©s ugyan ez √©vben szentelte fel nagy √ľnneps√©gek k√∂z√∂tt z√°szlaj√°t.

1931. m√°rcius 23-√°n sz√ľletett Dics√Ķszentm√°rtonban B√©nyi √Ārp√°d fest√Ķm√Ľv√©sz, aki az 1950-es √©vekben n√©gy √©vig √©lt telep√ľl√©s√ľnk√∂n √©s tan√≠tott a Kossuth √ļti √Āltal√°nos Iskol√°ban. (2006. december 24-√©n halt meg.)

1931. szeptember 21-√©n sz√ľletett Kunhegyesen Bari Ferenc cig√°nypr√≠m√°s. A k√∂ztiszteletben √°ll√≥ zen√©sz 2003. febru√°r 14-√©n hunyt el.

1931-ben alakult meg a kunhegyesi Legeltetési Társulat.

1931-1936-ig Mester Albert volt a kunhegyesi Református Elemi Iskola igazgatója.

1931-ben lett Kunhegyesen k√∂zs√©gi sz√ľl√©szn√Ķ Kalm√°r S√°ndorn√© Kun Szab√≥ Julianna. Oklevel√©t 1914-ben Szegeden szerezte. Mag√°nsz√ľl√©szn√Ķ volt Aradon egy √©vig, Budapesten a Bak√°cs-t√©ri klinik√°n tizenh√°rom √©s f√©l √©vig. (1889-ben Borossebesen sz√ľletett.)

1931. november 8-√°n szentelte fel az √ļj, h√°rom tantermes katolikus iskol√°t Szentgy√∂rgyi J√≥zsef tanfel√ľgyel√Ķ. Az √©p√ľletet a Szepl√Ķtelen√ľl fogantatott Magyarok Nagyasszony√°nak, Boldogs√°gos Sz√Ľz M√°ri√°nak √©s Sz√Ľz Szent Imre hercegnek, a katolikus ifj√ļs√°g v√©d√Ķszentj√©nek oltalma al√° helyezt√©k. Az √©p√≠tkez√©s 1929 √Ķsz√©n kezd√Ķd√∂tt. A kivitelez√©ssel Lipt√°k J√°nos t√∂r√∂kszentmikl√≥si √©s P√°l J√°nos kunhegyesi √©p√≠t√©szt b√≠zt√°k meg. Az alapk√Ķlet√©teln√©l 1929. okt√≥ber 13-√°n jelen volt: gr√≥f Klebelsberg Kun√≥ kultuszminiszter, aki 40 ezer peng√Ķ iskola√©p√≠t√©si seg√©lyt juttatott az egyh√°zk√∂zs√©gnek, valamint G√∂mb√∂s Gyula honv√©delmi miniszter, Alm√°sy S√°ndor J√°sz-Nagykun-Szolnok v√°rmegye f√Ķisp√°nja, Herczeg B√©la orsz√°ggy√Ľl√©si k√©pvisel√Ķ, Back Andor f√Ķszolgab√≠r√≥. A tan√≠t√°s 1930. szeptember 1-j√©n kezd√Ķd√∂tt meg az iskol√°ban, melynek √©p√≠t√©si k√∂lts√©ge (√©s az iskolai padokkal egy√ľtt) 55 ezer peng√Ķ volt.

1831. május 19-én meghalt Kunhegyesen senator nemes Mészáros Mihály 75 éves korában.

1936. okt√≥ber 11-√©n √ľnnep√©lyes keretek k√∂z√∂tt tartotta 50 √©ves fenn√°ll√°s√°r√≥l rendezv√©ny√©t a kunhegyesi Ipartest√ľlet, s felavatta az I. vil√°gh√°bor√ļban elesett bajt√°rsaik eml√©k√©re k√©sz√≠tett eml√©kt√°bl√°t is. Ezt az eml√©kt√°bl√°t 1968-ban eml√©km√Ľv√© alak√≠tott√°k √©s a reform√°tus temet√Ķben √°ll√≠tott√°k fel.

1936. m√°jus 17-√©n ny√≠lt Kunhegyesen √Ārvah√°z a reform√°tus egyh√°z gondnoks√°ga alatt az Orsz√°gos Reform√°tus Sz√∂vets√©g √°ltal.

1936-ban egészségházat nyitottak Kunhegyesen.

1941-ben 10.767 f√Ķ √©lt Kunhegyesen.

1941 √Ķsz√©n tal√°lkoztak Feketicsen, majd Kunhegyesen az 1785-ben kitelep√ľlt kunhegyesiek lesz√°rmazottaival az elbocs√°t√≥ telep√ľl√©s lakosai.

¬†1946. j√ļnius 6.-√°n Karcagon sz√ľletett K√∂rmendi Lajos √≠r√≥, k√∂lt√Ķ, szerkeszt√Ķ, a Nagykuns√°g irodalmi √©let√©nek kiv√°l√≥ szervez√Ķje. Sokoldal√ļ irodalm√°r volt: √≠rt publicisztik√°t, essz√©t, hangj√°t√©kot, kritik√°t, tanulm√°nyt, k√©sz√≠tett ford√≠t√°sokat, vizu√°lis k√∂ltem√©nyeket. Gyermekkor√°b√≥l n√©h√°ny √©vet Kunhegyesen t√∂lt√∂tt, itt kezdte √°ltal√°nos iskolai tanulm√°nyait. (+Karcag, 2005. janu√°r 1.)

1946. j√ļnius 26-√°n j√∂tt l√©tre a helyi Nemzeti Bizotts√°g, hogy seg√≠tse az √ļj √©let kezdet√©t.

1946. okt√≥ber 20-√°n alakult meg 15 taggal a Kunhegyesi F√∂ldm√Ľvessz√∂vetkezet, a K√∂z√©p-Tiszavid√©ki √ĀF√ČSZ jogel√Ķdje.

1946-ban megszervezték Kunhegyesen a Paraszt Dolgozók Gimnáziumát.

1946-ban halt meg Kunhegyesen Z√°br√°k J√°nos reform√°tus elemi iskolai tan√≠t√≥. P√°p√°n sz√ľletett 1873. okt√≥ber 20-√°n. Sz√ľlei: Z√°br√°k J√°nos, Kov√°cs Zsuzsanna. Oklevel√©t 1894-ben szerezte Nagyk√Ķr√∂s√∂n. Decsen, Magyaritteb√©n tan√≠tott, 1898-t√≥l pedig Kunhegyesen. Feles√©ge Cziri√°k Erzs√©bet volt.

1951-ben alap√≠tott√°k Kunhegyes k√∂zs√©gben az els√Ķ m√Ľvel√Ķd√©si otthont.

1951-1959-ig Bak Gy√∂rgy volt a Pet√Ķfi Tszcs I-es eln√∂ke.

1951. √°prilis 3-√°n alakult a Mez√Ķgazdas√°gi Felszerel√©seket Gy√°rt√≥ √©s Jav√≠t√≥ Kisipari Termel√Ķsz√∂vetkezet √©s a Szolg√°ltat√≥ Kisipari Termel√Ķsz√∂vetkezet.

1956 októberében a pesti forradalmi eseményekben halt meg Gajdán Imre (sorkatona), november 4-én Szél Miklós (vájártanuló) kunhegyesi lakos.

1961. janu√°r 2-√°n halt meg dr. Kolosy Lajos ny. t√∂rv√©nysz√©ki b√≠r√≥, Kunhegyes monogr√°fi√°j√°nak (1926. √ļj kiad. 1933) szerz√Ķje.

1961. m√°rcius 23-√°n alakult a Mirh√≥-Kisfoki V√≠zgazd√°lkod√°si T√°rsulat Kunhegyesen. (R√°k√≥czi √ļt 20.)

1961-1973-ig Nagy István volt a kunhegyesi Vörös Október Tsz elnöke.

Az 1961-62-es tan√©vben j√∂tt l√©tre Kunhegyesen a Mez√Ķgazdas√°gi Technikum. Els√Ķ igazgat√≥ja 1965-ig Hajd√ļ B√©la volt. 1968-ban sz√Ľnt meg a technikusi k√©pz√©s.

1966. szeptember 10-√©n avatt√°k fel √ľnnep√©lyes tan√©vnyit√≥ keret√©ben a helyi √ļj 12 tantermes gimn√°zium √©p√ľlet√©t a Kossuth √ļt 30-32. sz. alatt.

1966-ban jelent meg Szolnokon dr. Szab√≥ Lajos: A kunhegyesi szeg√©nyek √©s redemptusok ellent√©te a XVIII-XIX. sz√°zad fordul√≥j√°n c√≠m√Ľ munk√°ja. (Szolnok megyei m√ļzeumi adatt√°r 4.)

1966-1978-ig Nagy Zolt√°n volt a kunhegyesi Kossuth √ļti √Āltal√°nos Iskola Igazgat√≥ja.

1966-1984-ig Ver√©b J√°nosn√© Zilahi Ilona √≥v√≥n√Ķ volt a kunhegyesi Hajnal √ļti √ďvoda vezet√Ķje.

1971. √©vi munkaer√Ķ m√©rleg alapj√°n Kunhegyes nagyk√∂zs√©gben az akt√≠v keres√Ķknek 26,5 %-a dolgozott a mez√Ķgazdas√°gban.

1976. j√ļlius 1-√©n lett a kunhegyesi √Āltal√°nos Fogyaszt√°si √©s √Črt√©kes√≠t√Ķ Sz√∂vetkezet √ļj neve: K√∂z√©p-Tiszavid√©ki √ĀF√ČSZ.

1976. j√ļlius 14-√©n avatt√°k fel az ipari szakmunk√°sk√©pz√Ķ iskola √ļj √©p√ľlet√©t a Kossuth √ļt 17. sz√°m alatt.

1976-ban indult be Kunhegyesen az általános iskolai diákotthonban a Labdarugó Kollégium.

1976. november 7-√©n ker√ľlt sor a kunhegyesi Alf√∂ldi Szilik√°tipari V√°llalat √ļj, 10x54 m2 m√Ľanyagcsarnok√°nak √°tad√°s√°ra.

1976. november 16-√°n Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes vegyesipari sz√∂vetkezete egyes√ľlt. Az egyes√≠tett sz√∂vetkezet k√∂zpontja Kunhegyes lett, vezet√Ķj√©nek Kiss Imr√©t v√°lasztott√°k.

1976. november 26-√°n ker√ľlt sor a nagyk√∂zs√©gi ravataloz√≥ √°tad√°s√°ra a reform√°tus temet√Ķben.

1981. m√°jus 22-√©n ker√ľlt sor az 5 milli√≥ forint√©rt fel√ļj√≠tott, 389 n√©gyzetm√©teres k√∂zs√©gi k√∂nyvt√°r √ľnnep√©lyes √°tad√°s√°ra. Avat√≥besz√©det mondott Villang√≥ Istv√°n. Egy tudom√°nyos munk√°b√≥l megtudhatjuk az √©p√ľlet eredeti rendeltet√©s√©t is: „…√©ppen a karcag√ļjsz√°ll√°si v√°rosh√°za √©p√≠t√©s√©vel egyidej√Ľen (1737) √©p√ľlt fel Kunhegyesen, a k√∂zs√©g f√Ķter√©n a k√∂zs√©gh√°za is, amely „T” alak√ļ fundamentum√°val, bolt√≠ves pincesor√°val, f√∂ldszintes fel√©p√≠tm√©ny√Ľ szob√°ival, bolt√≠ves, √°rk√°dos torn√°c√°val, h√°rom nyeregtet√Ķs homlokfal√°val √©s oromzat√°val a korabeli barokk √©p√≠t√©szet igen sz√©p eml√©ke.” (Kiss J√≥zsef: A pesti Invalidus H√°z j√°szkuns√°gi f√∂ldesuras√°ga 1731-1745. Bp. Akad. K., 1992. 99. old.)

1981. m√°jus 24-√©n a D√≥zsa √ļti Di√°k Sportcentrum adott otthont a labdarug√≥ ut√°np√≥tl√°s tehets√©gkutat√≥ rendezv√©nynek, melyet a Magyar Labdarug√≥ Sz√∂vets√©g, a Magyar R√°di√≥ √©s a K√©pes Sport k√∂z√∂sen szervezett √©s bonyol√≠tott le a D√≥zsa √öti √Āltal√°nos Iskol√°val.

1986-ban a Kuns√°g N√©pe Tsz kezdem√©nyez√©s√©re elkezd√Ķd√∂tt a Konok Kunok Kup√°ja hagyom√°nyteremt√Ķ sportnapk√©nt, melynek c√©lja a hajdani kuns√°gi n√©pi j√°t√©kok feleleven√≠t√©se volt.

1986. okt√≥ber 1-9. k√∂z√∂tt √ľnnepelte nagyszab√°s√ļ rendezv√©nysorozattal telep√ľl√©s√ľnk fenn√°ll√°s√°nak 700. √©vfordul√≥j√°t. Erre az alkalomra jelent meg Szab√≥ Andr√°s szerkeszt√©s√©ben a Kunhegyesi kr√≥nika c. k√∂tet.

1986. okt√≥ber 6-√°n N√©medi Lajos egyetemi tan√°r avatta fel dr. Zsigmond Ferenc irodalomt√∂rt√©n√©sz bronzb√≥l k√©sz√ľlt mellszobr√°t a k√∂nyvt√°r el√Ķtti t√©ren. (Papi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz alkot√°sa)

1991. május 2-4. között a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola rendezte a Nagykun Diák Sportviadalt.

1991. febru√°r 27-√©n halt meg olaszorsz√°gi munk√°ja k√∂zben dr. Stanczik Ilona r√©g√©sz, a Magyar Nemzeti M√ļzeum munkat√°rsa. (1943. szeptember 29-√©n Kunhegyesen sz√ľletett.)

1991-ben ny√≠lt meg telep√ľl√©s√ľnk√∂n a Z√∂ldkeresztes Patika.

1991-ben halt meg dr. Horv√°th Lajosn√© Tat√°r Julianna gy√≥gyszer√©sz. Ab√°dszal√≥kon sz√ľletett 1948. j√ļlius 16-√°n. √Āltal√°nos iskol√°t Ab√°dszal√≥kon, k√∂z√©piskol√°t Kis√ļjsz√°ll√°son v√©gzett. Gy√≥gyszer√©szi diplom√°j√°t 1971-ben szerezte a szegedi orvostudom√°nyi egyetemen. M√©g ebben az √©vben beosztott gy√≥gyszer√©sz lett a kunhegyesi 15/31-es gy√≥gyszert√°rban. 1972-ben k√∂t√∂tt h√°zass√°got dr. Horv√°th Lajos √°llatorvossal. 1976-ban megb√≠zt√°k a gy√≥gyszert√°r vezet√©s√©vel. K√©t gyermek√ľk sz√ľletett: Lajos (√ľgyv√©d) √©s Judit (pedag√≥gus).

1991-ben a V√°rosi √Ėnkorm√°nyzat megalap√≠totta a Pro Urbe Kunhegyes d√≠jat. Eddigi Pro Urbe d√≠jasaink:

  • Boll√≥k Emil (1991) esperes-kanonok
  • Borsos Imre (1991) h√°ziorvos
  • Cs√ļv√°r J√°nosn√© (1992) pedag√≥gus, ig. h.
  • Fab√≥ Zsigmondn√© (1992) pedag√≥gus
  • dr. M√°th√© J√ļlia (1992) pulmonol√≥gus
  • B√ļs K√°rolyn√© (1994) pedag√≥gus
  • Juh√°sz L√°szl√≥n√© (1994) pedag√≥gus, isk. ig.
  • F√ľleki S√°ndor (1995) pedag√≥gus
  • F√ľleki S√°ndorn√© (1995) pedag√≥gus
  • P√°rdi Mih√°ly (1995) mag√°ngy√Ľjt√Ķ
  • Ferenczn√© Kocsis Erzs√©bet (1996) tan√ľgyi-igazgat√°si f√Ķtan√°csos
  • Ol√°h Lajos (1998) mag√°ngy√Ľjt√Ķ
  • dr. Pr√°gern√© dr. K√°d√°r Magdolna (2000) h√°ziorvos
  • Gorz√°s Luk√°cs (2002) v√°llalkoz√≥, KESE volt vezet√Ķje
  • dr. Erd√©lyi Iv√°n (2002) ny. √°llatorvos
  • dr. Varj√ļ √Čva (2007) gyermekorvos
  • dr. Jakab Zolt√°n (2007) h√°ziorvos
  • dr. Szab√≥ Lajos (2007) posztumusz ny. gimn. ig., orsz. gy. k√©pvisel√Ķ (Kis√ļjsz√°ll√°si lakos)
  • Szelekovszky Istv√°n (2009) polg√°rmester, fafarag√≥
  • Bakonyi Istv√°n (2010) n√©pt√°nc pedag√≥gus, koreogr√°fus (Tiszaf√ľredi lakos)
  • Czupp P√°l (2011) fafarag√≥ n√©pi iparm√Ľv√©sz
  • D. Szab√≥ Mikl√≥s (2012) √ļjs√°g√≠r√≥ (Szolnoki lakos)
  • Geszti S√°ndorn√© (2013) ny. k√∂ztisztvisel√Ķ
  • Kov√°cs G√°bor (2014) v√°llalkoz√≥
  • dr. Horv√°th Lajos (2015) ny. √°llatorvos
  • Szegedi S√°ndor (2016) Nagykun-H√ļs Kft. √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥
  • id. K. T√≥th Andr√°s (2017) v√°llalkoz√≥
  • Sm√°nyi Gy√∂rgyn√© pedag√≥gus (2018)
  • Moln√°r Zolt√°n t√Ľzolt√≥ paranacsnok (2019)
  • Major Anik√≥ √≥vodavezet√Ķ (2020)

1991 v√©g√©n jelent meg a Kunhegyesi nagykun kalend√°rium 1992 els√Ķ k√∂tete dr. Szab√≥ Lajos szerkeszt√©s√©ben.

1996-ban halt meg:
Barin√© P√°d√°r √Čva tan√°rn√Ķ (1945-ben sz√ľletett Kunhegyesen.)
Bertha Gyul√°n√© Szathm√°ry Ilona √≥v√≥n√Ķ. (1923-ban sz√ľletett.)

1996. március 18-án jött létre az általános iskolai Dózsa Alapítvány.

1996. május 12-én a református templomban a világ negyven országának magyar reformátusai találkoztak.

1996. j√ļnius 25-√©n rendezett g√°lam√©rk√Ķz√©s keret√©ben √ľnnepelte a D√≥zsa Iskola Labdarug√≥ Koll√©giuma 20 √©ves fenn√°ll√°s√°t.

1996. j√ļlius 12-18. k√∂z√∂tt Kunhegyesen rendezt√©k meg az V. Orsz√°gos Kossuth-t√°bort.

1996. j√ļlius 26-28-ig els√Ķ alkalommal rendeztek motoros tal√°lkoz√≥t Kunhegyesen a Speed Rider’s Motoros Klub szervez√©s√©ben.

1996. j√ļlius 27-√©n dr. Kov√°cs Endre egri p√ľsp√∂k felszentelte a katolikus temet√Ķben k√∂zadakoz√°sb√≥l √©p√≠tett √ļj k√°poln√°t.

1996. augusztus 19-√©n orsz√°gz√°szl√≥ avat√°s√°ra ker√ľlt sor a k√∂zponti parkban. A recski k√Ķb√°ny√°b√≥l sz√°rmaz√≥ k√∂vet Gy√∂rfi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz √°ltal k√©sz√≠tett orsz√°g-c√≠mer d√≠sz√≠ti.

1996-ban a D√≥zsa √öti √Āltal√°nos iskola megalap√≠totta az iskola di√°koknak √©s tan√°roknak adhat√≥ kit√ľntet√©s√©t, a D√≥zsa Arany Med√°l-t.

1996. okt√≥ber 24-√©n a t√Ľzolt√≥k v√©d√Ķszentj√©nek tisztelet√©re k√©sz√≠tett Fl√≥ri√°n szobrot avatt√°k fel a T√Ľzolt√≥ laktanya Ady √ļti √©p√ľlet√©n√©l √©s √ļj t√Ľzolt√≥aut√≥ √°tad√°s√°ra ker√ľlt sor.

1996. okt√≥ber 26-√°n m√°sodik alkalommal adt√°k √°t az Ilosvai-d√≠jat Kunhegyesen. Ez alkalommal N√©meth Mikl√≥s fest√Ķm√Ľv√©sz vette √°t az elismer√©st.

2001. április 26-28 között tartották meg Kunhegyesen a XII. Nagykun Diák Sportviadalt a Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola szervezésében.

2001. j√ļnius 9-√©n a Kunhegyesiek Bar√°ti K√∂re kerti partit rendezett, melynek bev√©tel√©t a v√°rosi m√ļzeum l√©trehoz√°s√°ra aj√°nlott√°k fel.

2001. j√ļnius 25-j√ļlius 4 k√∂z√∂tt tartott√°k a X. Leg√©nybot Alkot√≥t√°bort a kunhegyesi Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpont szervez√©s√©ben. A t√°bor harangl√°b-avat√°ssal z√°rult a katolikus templom kertj√©ben. K√©sz√≠t√Ķi: Szelekovszky Istv√°n, Szelekovszky L√°szl√≥, Czupp P√°l, K√∂vesdi J√≥zsef, S√°r√°ndi Istv√°n.

2001. j√ļnius 28-√°n tartottak el√Ķsz√∂r arat√≥napot √©s -versenyt hagyom√°nyteremt√Ķ c√©llal az Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpont szervez√©s√©ben.

2001. október 30-án megalakult a Kunhegyesi Polgári Kör.

2001-ben alakult meg: a Kunhegyes Kult√ļr√°j√°√©rt Alap√≠tv√°ny, a Kunhegyes √©s T√©rs√©ge Ikergyermekek√©rt Alap√≠tv√°ny √©s a K√∂z√©p-Tiszai Vid√©kfejleszt√Ķ Alap√≠tv√°ny.

2001. december 1-j√©n hunyt el dr. T√ľrmer Istv√°n m√©rn√∂k-tan√°r, na√≠vfest√Ķ. Tomajpuszt√°n (Ab√°dszal√≥k) sz√ľletett 1918. augusztus 20-√°n. 1967-ben lett mez√Ķgazdas√°g-tudom√°nyi doktor. - Tan√°ri p√°ly√°j√°t a kenderesi szakmunk√°sk√©pz√Ķben kezdte 1968-ban. 1969-1979-ig, nyugd√≠jaztat√°s√°ig a kunhegyesi Mez√Ķgazdas√°gi Szakmunk√°sk√©pz√Ķben dolgozott m√©rn√∂ktan√°rk√©nt.
2006. janu√°r 19-√©n d√∂nt√∂tt Kunhegyes V√°ros √Ėnkorm√°nyzat√°nak K√©pvisel√Ķ Test√ľlete az √°ltala m√Ľk√∂dtetett k√©t helyi √°ltal√°nos iskola √∂sszevon√°s√°r√≥l. A leend√Ķ √ļj iskola igazgat√≥i kinevez√©s√©t a k√∂zgy√Ľl√©s d√∂nt√©se alapj√°n j√ļlius 22-√©n Nagy J√≥zsef Attil√°n√© kapta.

2006. febru√°r 21-√©n adt√°k √°t √ľnnep√©lyes keretek k√∂z√∂tt a kunhegyesi aut√≥busz p√°lyaudvart. Az els√Ķ j√°rat m√°rcius 7-√©n indult innen.

2006. m√°rcius 26-√°n halt meg Halas Istv√°nn√© katolikus k√°ntor. K√Ķtelken sz√ľletett 1919. √°prilis 19-√©n. Budapesten a Hitoktat√≥n√Ķk√©pz√Ķ F√Ķiskol√°t v√©gezte el. K√Ķtelken kezdett el k√°ntorkodni. 1956-ban f√©rjhez ment a kunhegyesi Halas Istv√°nhoz, ezt k√∂vet√Ķen itt folytatta k√°ntori munk√°j√°t, hitoktat√≥i tev√©kenys√©g√©t.

2006. szeptember 23-√°n ker√ľlt sor a Kunkapit√°ny-h√°z (Tomaji u. 9. sz.), a V√°rosi M√ļzeum (Kossuth u. 39.) √©s a Tancukr√°szda (Kossuth u. 58.) avat√°s√°ra.

2006. december 24-√©n elhunyt Debrecenben B√©nyi √Ārp√°d grafikus, fest√Ķm√Ľv√©sz (k√©tszeres Csokonai-d√≠jas, Medgyessy Ferenc-, Holl√≥ L√°szl√≥-, Debrecen Kult√ļr√°j√°√©rt-d√≠jas, a Magyar K√∂zt√°rsas√°gi √Črdemrend kiskeresztje, √∂tsz√∂r√∂s K√°pl√°r Mikl√≥s-d√≠jas). - Egy √©vet rajztan√°rk√©nt tan√≠tott Kunhegyesen. 1956 december√©ben „Szabad Magyarorsz√°got!” felirattal fametszetet k√©sz√≠tett, melyb√Ķl 200 p√©ld√°nyban plak√°tot nyomtattak √©s kiragasztott√°k a falakra. A n√©pb√≠r√≥s√°g n√©gy √©v b√∂rt√∂nre √≠t√©lte, melynek t√∂bb mint fel√©t let√∂lt√∂tte.

2011. október 6-án elhunyt Fabó Zsigmondné Masáth Zsuzsanna Kunhegyes Díszpolgára, gránitdiplomás pedagógus 96 éves korában.

2011. november 2-√°n megalakult a Kunhegyesi Reform√°tus N√Ķsz√∂vets√©g.

2011-ben elhunyt:
Dr. Deme P√°l a mez√Ķgazdas√°gi tudom√°nyok doktora, Nagy S√°ndorn√© D. √Ācs Erzs√©bet, S. T√≥th Gyula, akikr√Ķl megeml√©kezt√ľnk kalend√°riumunkban.

2011. december 13-√°n meghalt dr. Borsos Imre k√∂rzeti orvos, f√Ķorvos. Dombegyh√°z√°n sz√ľletett 1930. okt√≥ber 20-√°n.¬† Az orvostudom√°nyi egyetemet Szegeden v√©gzete 1956-ban az √°ltal√°nos orvosi karon. H√°rom √©vig G√°doroson dolgozott k√∂rzeti orvosk√©nt. 1963-t√≥l nyugd√≠jaztat√°s√°ig √©s azut√°n is Kunhegyesen praktiz√°lt feles√©g√©vel k√∂rzeti orvosk√©nt. Pro Urbe-d√≠jas (1991). J√°sz-Nagykun-Szolnok Megyei Eg√©szs√©g√ľgyi D√≠j (2005) Kunhegyes V√°ros D√≠szpolg√°ra (2010)

2016. j√ļlius 15-√©n adt√°k √°t az eredeti √°llapot√°ba vissza√°ll√≠tott 1889-ben k√©sz√≠tett Z√°dor utcai makad√°m utat (bazalt kock√°kb√≥l kirakott).

2016. j√ļlius 26-√°n elhunyt Karcagon 66 √©ves kor√°ban Simai J√°nos emeritus nagykunkapit√°ny, hagyom√°ny√Ķrz√Ķ.

2016. j√ļlius 26-√°n elhunyt Sipos Imr√©n√© Hath√°zi Eszter tan√°rn√Ķ, ny. isk. igazgat√≥, aki 42 √©ven √°t tan√≠totta a kunhegyesi gyerekeket.

2016. szeptember 18-√°n halt meg Ulicsni √Ārp√°dn√© P√≥nus Julianna √≥v√≥n√Ķ, csuh√©szobr√°sz Kunhegyesen.
2016. szeptember 25-√©n ker√ľlt sor a Siloam Gy√≥gy√°szati √©s Konferencia K√∂zpont √ľnnep√©lyes √°tad√°s√°ra.

 

                                                     Víg Márta
ny. középiskolai könyvtáros-tanár









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

KŲzreadva: 2007-08-15 (20615 olvasŠs)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generŠlŠs: 0.006 mŠsodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net