TAGS-Skyblue

Álláspályázatok 2021.09.03.

     

Veszélyhelyzet

Polgármesteri határozatok
JOGPONT információ

Tájékoztatók

Nyilvános értékelő felület
Partnerségi egyeztetés

Földhivatali kifüggesztések

Kunhegyes Városi Bölcsődei intézmény felújítása és férőhely bővítése” című, TOP-1.4.1-19-JN1-2019-00002 azonosító számú projekt indításáról

Ingyenes jogsegély pszichitráiai jogsértések esetén

HVB Határozatok 2020

Helyi Építési Szabályzat

Költségvetések


Integrált Településfejlesztési koncepció

Közbeszerzési tervek


TOP-1.1.1-16-JN1-2017-00007 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése


VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 jelű, Külterületi helyi közutak fejlesztése

TOP-5.1.2-15-JN1 Humánerőforrás bővítése a Kunhegyesi Foglalkoztatási Paktum keretében

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-ér rekonstrukciója I.

KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonosító számú „KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA”

TOP-2.1.2-15 jelű, Zöld város kialakítása


Tűzvédelmi tájékoztató

Integrált Településfejlesztési stratégia
Digitális Településrendezési Terv

Térfigyelő rendszer

2009. évi CXXII. törvényben előírt közzétételi kötelezettség
Szabályzat a nemdohányzók védelméről
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi munkájáról

Rendőrségi felhívások
Kereskedelmi nyilvántartások

Ügyintézés

Polgármesteri Hivatal


Építési hivatal
Letölthető nyomtatványok

Kormányablak

Vendégváró

Bemutatkozás
Megközelíthetőség
Strandfürdő

Képgalériák
Tornaterem alapkőletétel
Városunk történelme
Városunk címere
Testvértelepülések
Arcképcsarnok
Évfordulók 2021.
Térképek
Településünk képekben
Kunsági Kiállítóház
Kun Kézmű Szociális Szövetkezet

Érdekességek:
A Kunhalmokról
A Kunhímzésről
Csárdák, betyárok
A Kunok nyelvéről
A Kunbabák

Önkormányzat

Önkormányzat
Jegyzőkönyvek
Önkormányzati rendeletek
Megyei Önkormányzat
Közbeszerzések
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010-2014)
Akcióterületi Terv
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Gazdasági program
Közbeszerzési tervek
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Civil szervezetek támogatása

Intézmények (címek)
Családsegítő Központ
Kunhegyes Városért Közalapítvány
Közérdekű információk
Közérdekű adatok

Oktatás:
"Dózsa Iskola"
"Kossuth Iskola"
Református Iskola
Középiskola
Óvodák
PÁTRIA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A település kitüntetettjei
Évfordulók 2021

Szerkesztette: Víg Márta




2021-es kunhegyesei évfordulók

1091-ben támadta meg először a kunok egy csoportja hazánkat bizánci területről, a lebunioni csatából visszafelé tartva Kapolcs vezetésével. (Erdély-Tokaj-Duna-Tisza köze) Szt. László (1077-95) azonban leverte őket.
1241. március 17-én a magyar főurak a Pest alatti táborban megölték Kötönyt, a kunok királyát.

1246-ban IV. Béla újabb támadástól tartva másodszor is behívja, befogadja a kunokat. Az új szövetség megpecsételésére a kun főemberek kettévágott kutyára tett esküje, valamint a trónörökös István herceg (a majdani V. István (1270-72) és Zeyhan (Száján) kán lányának, Erzsébetnek a házassága szolgált. V. István és (Kun) Erzsébet házasságából született a későbbi IV. László, akit Kun Lászlónak is nevezünk a magyar történelemben. E szövetségből alakult ki a magyar királyok közvetlen hatalma a kunok felett, amit a mindenkori nádor közbejöttével gyakoroltak.

1311. november 8-án I. Károly király Vácon kelt oklevele Hegyesegyház néven említi Kunhegyest, mint Fegyvernekkel határos települést. A derzsi nemesek birtoka volt ekkor. Kun szállássá 1399-ben ill. 1401-ben lett, amikor a kolbázszállási kunok megvásárolták és benépesítették.

1401. szeptember 25-én Zsigmond királynak Halason kiadott oklevele hevesujvármegyei Kakat (másképpen Hegyes) községet említ, melynek birtokrészei: Kázmérfoka, Sebesér és Kárászos nevű halastavak.

1521. január 21-én tartottak határjárást Hegyesen, melynek tulajdonosa előbb Anderkó János, az összeíráskor Hegyesy Gáspár volt. Határos faluk: Madaras, Tomaj, Tiszaszalók, Bura, Roff, Kolbáz.

1551-ben a kolbázszéki kunok kérvényben kérték a királytól sérelmeik orvoslását, mivel Fráter György őket elviselhetetlen adóval terhelte.

1591-92-ben Kolbáz faluban 40 család, Hegyes faluban 35 család élt.

1596-ban nagy csaták voltak a Nagykunság környékén a magyar-osztrák csapatok és a törökök között. III. Mohamed szultán pusztító sereggel vonult az egri vár bevételére. Kunhegyes feltehetően ezekben a harcokban pusztult el. Eger elestével a Jászkun Kerületeket a törökök kiűzéséig (1687) Fülek várából adminisztrálták.

1701-ben jöttek haza tömegesen a kunhegyesiek, a törökök kiűzése után 50 gazda „ülte meg” a települést.

1701. VII. 4: a Budai Kamarai Hivatal közölte Sőtér Ferenc jászkun alkapitánnyal, hogy a jászkunok kiváltságait eltörölték, ezután jobbágyként kell adózniuk, mert a Jászkun Kerületet mint háborús szerzeményt (koronabirtokot) eladják a Német Lovagrendnek.

1711-ben a szatmári békekötés után tértek vissza a rácok pusztítása elől elmenekült kunhegyesiek Rákóczi Rakamaz környéki birtokáról.

Az 1711. évi szatmári béke pontjaiba befoglalták az ígéretet a jászok és kunok sérelmeinek orvoslásáról. A kiváltságok visszaállítására vonatkozó ígéret, a robottól mentes szabad paraszti gazdálkodás reménye vonzotta a betelepülőket. A hatalmas szabad területeken fellendült az állattartás, alig volt gazda, aki ne szántott-vetett volna.

1711-ben kunhegyesi kisbíró Elek György. Ekkor 800 fő lakosa volt településünknek.

1721-ben a pesti Comissió előtt eskü alatt vallotta a nyolcvanéves kunhegyesi születésű Koczó István, hogy a községben 1640-ben már református templom volt, mellette prédikátor és mester, vagyis tanító.

1726-28-ig Vitéz János volt a református lelkipásztor Kunhegyesen.

1731-ben a Jászkun Kerületek a Német Lovagrend tulajdonából a Pesti Invalidus Ház tulajdonába kerültek.

1741-1751-ig Pálffy János Magyarország nádora volt a Jászkunság főbírája.

1751-1765-ig Batthyány Lajos Magyarország nádora és a Jászkunság főbírája.

1751. évi XXV. törvénycikk az 1745. május 6-án Mária Terézia által a jászkunoknak adott kiváltságlevelet (redemptiós) becikkelyezte. A Jászkun Kerületek teljesítették az abban vállalt kötelezettségeiket.
Ugyanezen törvénycikk a hármas kerületet (jász, nagykun és kiskun) önálló törvényhatósággá nyilvánította, szabad kerületnek nevezték.

1756-ban báró Orczy Lőrinc jász, kun és hajdú legényekből saját költségén lovas ezredet állított ki.

1766-ban a kunhegyesiek szép nagy református templomot építettek. Ekkor 2000 fő volt településünk lélekszáma: 369 család.

1776-77-ben következett be a század egyik legnagyobb áradása a Tiszán, mely a Nagykunságban is tetemes károkat okozott.

1786-ban II. József császár parancsára Heppe építészeti mérnök terve szerint a Mirhó gátat kezdték építeni, melynek fele a szalóki, fele a taskonyi határba esett. (A Mirhó által borított árvizes területet Gyolcsnak nevezték.)

1786-ban a feketicsi kiköltözés után 3025 főre csökkent Kunhegyes lakossága. (Bácska)

1791-ben a szentimrei útnál a tanács határozata alapján, a Nagyszék felé új szőlőskertet létesítettek. (Újkert)

1791-ben a Jászkun Kerület országgyűlési követküldési jogot nyert.

1796. március 20-án született a Nógrád megyei Verőcén Kulifay Zsigmond református lelkész, aki 1825-1866 között teljesített szolgálatot Kunhegyesen. Sokoldalú irodalmi munkásságot is kifejtett.

1801-ben halt meg Csomaközben báró Mészáros János. (1737-ben született Kunhegyesen és a napóleoni háborúkban tűnt ki vitézségével.)

1801-ben 3911 fő református élt Kunhegyesen.
1806-ban 4311 fő csak református vallású ember élt településünkön.
1806-ban született Gulácson Szigeti Vass Pál. Iskoláit Debrecenben végezte el, majd 1825-ben Kunhegyesen volt praeceptor, azt követően Bene Ferenc pesti kertészetében dolgozott. Segédként megfordult Bécsben és Erfurtban. Hazatérte után Tiszaroffon kertépítő. Innen hívta el Kerekes Ferenc a debreceni botanikus kert megalapításához. Később a kert gondozása mellett a Református Kollégiumban oktatott kertészeti ismereteket. Ösztönzésére indult meg Debrecen város utcáinak fásítása, s az Ő műve a Csokonai-emlékkert. 1888-ban hunyt el Debrecenben.
1811-ben királyi rendelet Kunhegyest a szabad mezővárosok közé sorozta és kiváltságlevelénél fogva részére országos vásártartást engedélyezett. Az első vásárt 1811. június 10-11-én tartották.

1811. február 11-én született Pesten gróf Teleki László, a kunhegyesi születésű báró Mészáros János unokája. Édesanyja, Mészáros Johanna bárónő (1784-1844) nagyhatású karitatív tevékenységet fejtett ki az általa alapított Pesti Jótékonysági Nőegylet élén. 1810-ben a megözvegyült Teleki László (III.) gróf (1764-1821) második felesége lett és árván maradt gyermekei nevelésében (Ádám, József, Sámuel) hű segéde. Két közös gyermekük született: a tragikus sorsú Teleki László (Pest, 1811. febr. 11.-Pest, 1861. május 8.) politikus, író és Teleki Auguszta (1813-1876).

1816. június 7-én született Kunhegyesen Nagy László pedagógus, gimnáziumi majd nagykőrösi tanítóképzői igazgató, királyi tanácsos és tanfelügyelő, tankönyvíró. 1875-ben halt meg Budapesten.

1821-ben a Kakat túlsó partján portákat osztottak. Ekkor keletkezett az Újsornak (Arany János u.) és a Kazinczy utcának a keleti oldala.

1826-1842-ig volt református tanító Kunhegyesen Fitos János (nagykőrösi)

1831 nyarán kolerajárvány pusztított Kunhegyesen, melynek következtében 346 fő halt meg, ebből 326 fő a település lakosa volt.

1831. június 3-án királyi rendelet Kunhegyes mezővárosnak minden hét szerdai napján heti piac tartására adott engedélyt.

1831. augusztus 14-én meghalt tanító Nagy András kolerában 45 éves korában.

1831. szeptember 29-én a kolerajárvány idején Józsa Mihály főbíró intézkedett, hogy Pesten vegyenek részt kunhegyesi lakosok a megelőzés megtanulásában.

1831-ben épült katolikus templomunkat Pyrker László egri érsek szentelte fel a Szentháromság tiszteletére.

1836-ban nagy szárazság uralkodott Kunhegyesen és környékén. Az állattartó település szénaszükségletét Tiszafüred környékéről szerezték be.

1841. augusztus 23-án született Karcagon Rácz Miklós földbirtokos nemes Rácz Demeter és Eötvös Mária fia. A gimnáziumot 1861-ben Nagykőrösön, a jogot 1864-ben Pesten végezte. 1867-ben Kunhegyes választotta meg jegyzőjének. Ezt az állást 17 évig töltötte be. 1884-ben takarékpénztári igazgató lett. Ezt az újabb tisztségét 13 évig viselte, s azután nyugalomba vonult, gazdálkodott. Irodalmi munkásságot is kifejtett. - 1901. december 7-én halt meg Kunhegyesen.

1846-ban Német István vezérőrnagy, aki a napóleoni háborúkban is részt vett, s akit családi kapcsolatok fűztek Kunhegyeshez, 300 ezüst forintot hagyományozott a kunhegyesi kórház javára végrendeletileg. (Testvére, Német Benjamin orvos volt Kunhegyesen.)

1846. március 13-án Földvárott (Tolna m.) született Boldizsár József
katolikus plébános közbirtokos szülőktől. A gimnázium nyolc osztályát a pesti kegyesrendieknél végezte. 1866-ban az egri papnövendékek közé lépett. 1870. aug. 1-jén áldozó pappá szentelték; ezután mint káplán Tardon és Kápolnán működött; 1873. okt. 10-én hasonló minőségben Gyöngyöspatára küldték; 1882. júl. elején mint helyettes lelkészt az alsó-miskolci parókia vezetésével bízták meg. 1886. júl. 10-én önálló lelkész lett Kunhegyesen.

1846. április 7-én született Kunhegyesen Kótai (Kota) Lajos tanár, 1884-től szatmári ipariskolai igazgató. Írt költeményeket, hírlapi cikkeket és humoros tárcákat, iskolai tankönyveket. 1884-1896 között szerkesztette a Szamos című hetilapot.

1846. december 13-án 74 éves korában halt meg Kunhegyesen Farkas József református lelkipásztor, aki 1803-tól másodálláson teljesített a településen szolgálatot. (Szikszón született.)

1851-ben Fényes Elek közlése szerint 6401 lakosa volt Kunhegyesnek.

1851. szeptember 6-án született Kunhegyesen Faragó Bálint középiskolai tanár, mezőtúri középiskolai igazgató. Szülei: Faragó Gábor, Faragó Mária. - 1935-ben halt meg Budapesten.

1851. február 17-én Kunhegyesen született Kolosy Antal (Szülei: Kolosy Lajos, Kulifay Judit) ügyvéd, aki Kunhegyes polgármestere volt 1884-1890 között. 1924-ben halt meg Kunhegyesen. A katolikus temetőben nyugszik családjával együtt.

1856-ban alakult Kunhegyes legrégebbi társadalmi egyesülete: a Polgári Olvasókör Nagy Péter iskolaigazgató kezdeményezésére.

1861-ben nagykun kapitányi állással tisztelték meg a kunhegyesi születésű Varga Imrét, nagykunsági kerületi főjegyzőt, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt a Kossuth-kormány Nagykun Kerületi kormánybiztosa volt. A szabadságharc bukása után Jozefstaban és Kufsteinben is raboskodott. 1861-66 közötti időszakban több alkalommal volt nagykun kapitány. 1866. november 4-én halt meg.

1866-ban jelent meg Kulifay Zsigmond kunhegyesi református lelkész A nyelvek eredete című munkája.

1866. április 16-án meghalt Józsa Imréné Pápai Susánna 36 éves korában. (Lévay József költő múzsája volt.)

1866. augusztus 15-én meghalt Miklósi Gábor lánytanító 44 éves korában.

1866. december 2-án Székely Károly református lelkészt választották Kulifay Zsigmond utódjául.

1866-ban postahivatal létesült Kunhegyesen a mai Kálvin utcában.

1866. november 4-én halt meg Varga Imre nagykun kerületi főjegyző majd nagykun kapitány. - 1813. október 22-én Kunhegyesen született.

1871. augusztus 26-án született Kunhegyesen Rohoska József református teológus, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. 1900-tól a sárospataki református teológián tanított és szerkesztette a Sárospataki Lapokat 1905-től. 1920-ban elvesztette állását. 1926-1938. január 26-án bekövetkezett haláláig Budapesten élt. (Szülei: Rohoska József, Szanna Zsuzsanna.)

1871. október 22-én alakult meg hivatalosan Kunhegyesen az orthodox izraelita hitközség.

1871. május 21-én született Kunhegyesen Józsa János földbirtokos. Szülei (Józsa Péter, B. Szabó Eszter) birtokán sajátította el a gazdaság vezetésének és szakszerű művelésének ismereteit. 1894-től önálló gazdaságot vezetett birtokán. 20 éven át volt a kunhegyesi Kölcsönös Segélyző Egylet pénztárosa, majd 1927-től igazgatója lett. A vármegye törvényhatóságának s a község képviselőtestületének virilis jogon tagja, ref. egyházi presbiter, s a kunhegyesi Takarékpénztár Rt. választmányi tagja volt.

1871. május 2-án Kunhegyesen született Juhász Pál jegyző. Szülei: Juhász Pál népiskolai tanító, Tóth Ida. - 1907-ben alapította a kunhegyesi Gazdasági Egyesületet, melynek ügyvezető igazgatója lett. B. Nagy Julianna községi óvónőt 1901. január 21-én vett feleségül. (Mezőtúron született 1862. június 14-én. Szülei: B. Nagy Mihály földbirtokos, Czebe Sára. Meghalt 1954. január 8-án Kunhegyesen. – Lánya, Ida Mária 1902. szeptember 29-én született.) - Meghalt Kunhegyesen 1955. április 5-én.

1876. május 24-én született Hejőpapiban Makláry Károly református lelkész, aki 1904-1934 között teljesített szolgálatot Kunhegyesen. Később református püspökké választották. 1938-ban halt meg Debrecenben.

1876-ban a XXXIII. törvénycikk megszüntette a Jászkun Kerületek önállóságát. A Jászságból, a Nagykunságból és Külső-Szolnok vármegyéből alakította ki Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét.

1876-ban a Tisza kiöntött Taskonynál, s elárasztotta Kunhegyes Kakaton túl lévő részét. 60-70 ház romba dőlt.

1876. március 15-én alakult meg Kunhegyesen a Függetlenségi Olvasókör. Első elnöke Biszterszky Róbert orvos volt. (1947-ben oszlott fel.)

1876-ban Munkácson született Bíró Lajos rőfös, divatáru kereskedő. Előkészítő iskoláit Tiszaföldváron végezte. Tanult Szolnokon és öt évig Budapesten működött különböző cégeknél. 1900-ban lett önálló. A kunhegyesi Izraelita hitközség és a Kereskedelmi Egyesülés elnöke volt, a Szentegylet választott tagja. 1917-ben a 29. honvéd gyalogezredhez vonult be katonai szolgálatra, de betegsége miatt szabadságolták. Tanoncoktató. Felesége Klein Irma volt. Gyermekei: Miklós (tisztviselő), László (ügyvetető apjánál), György, Róza. A holokauszt áldozata lett 1944-ben.

1876-1877 között szerkesztette a Lehel Kürt című lapot Jászberényben Kolosy Lajos (volt kunhegyesei főjegyző, nagykunsági tiszti ügyész, nagykun kapitány, jászberényi királyi törvényszéki bíró, Kolosy Elvira költőnő édesapja).

1876. szeptember 6-án született Kunhegyesen Trenka Sándor hentes és mészáros, ipartestületi megbízott, elöljárósági tag. Szülei: Trenka János, Tóth Susanna.

1876-ban alapították a Neufeld-testvérek malmukat Kunhegyesen, mely 1917-ben Luxenberg József tulajdona lett. A gőzmalom 10-11 embert foglalkoztatott.

1881. szeptember 29-én alakult meg a Kunhegyesi I. Temetkezési Egylet. (1941-ben szűnt meg.)

1881. március 21-én született Mezőtúron Csató Gábor református kántor, a kunhegyesi Református Dalegylet megszervezője és karvezetője 1920-1937-ig, haláláig. (Szülei: Csató Gyula, Nagy Mária.)

1881. február 17-én Püspökladányban született Bojtor Sámuel asztalosmester, temetkezési vállalkozó. 1899-ben szabadult fel, segéd volt: Budapesten, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Orosházán, Csongrádon, Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban. 1912-ben lett önálló. Az első világháború idején Debrecenbe vonult be, s a 3. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt az orosz fronton, ahol 1914. aug. 29. megsebesült. 1915. januárban az olasz harctérre vezényelték, ott 1916. július 19. hadifogságba jutott. 1921-ben került haza. Felesége Kalla Julianna volt. Tanoncoktató. Műhelyét 1931-től fia, Lajos vezette. Ipartestületi tag. 1949-ben halt meg Kunhegyesen.

1881. március 19-én született Kunhegyesen Csávás János földbirtokos. Szülei: Csávás István (1850-1927) és Apostol Zsuzsánna (1857-1919). Iskoláit Kunhegyesen végezte, a gazdálkodást szülei birtokán tanulta. A község képviselőtestületének virilis jogú tagja, a Legeltetési Társulat elnöke, ref. egyházi presbiter, a Függetlenségi Olvasókör alelnöke, a kunhegyesi Vadász Társulat pénztárnoka, a kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank Rt.-nek 10 éven keresztül pénztárosa. Felesége D. Ács Mária (1888-1975) volt. Gyermekeik: Erzsébet (dr. Molnár Gyuláné) és Mária Matu (dr. Rácz Ferencné). 1961-ben halt meg, a kunhegyesi református temetőben nyugszik.

1886. október 31-én Ipartestület alakult 71 fővel Kunhegyesen. Első elnöke Kota Imre asztalos lett. 1911-ben 219 tagja volt. (Feloszlott 1949-ben.)

1886-ban nyílt meg az első óvoda Kunhegyesen a Kazinczy u. l. sz. alatt., mely 1954-ig működött.

1886. szeptember 8-án született Kunhegyesen Nyíri József cipészmester, tűzoltó szakaszparancsnok, leventeoktató. (Szülei: Ny. Lajos, Barta Irén)

1886. szeptember 25-én született Kunhegyesen Tar József gazdasági kovácsmester, ipartestületi elöljáró, tanoncvizsgáztató, műhelyvizsgáló. Szülei: Tar Pál, Onodi Rebeka.

1886. március 28-án született Kunhegyesen Kis Gábor cipészmester. Öt éven át volt az ipartestület elnöke, elöljárósági tag, ref. egyházi presbiter, a Hangya és a Takarékpénztár igazgatósági tagja.

1886. december 9-én született Kádár Endre író, újságíró Kunhegyesen.
(1944 novemberében Auschwitzban halt meg.)

1886. február 11-én Kunhegyesen született Bolha Imre református. (Szülei: Bolha Imre, Józsa Rebeka.) Házasságot kötött 1910. június 15-én Kuczera Rozáliával. - Az első világháború áldozata lett.

1891. február 10-én alakult meg a Kunhegyesi Kisbirtokosok Olvasóköre. (1947-ben oszlott fel.)

1891-ben Kunhegyesen született Ádám János községi közgyám. Iskoláinak elvégzése után a községi közélelmezési hivatalnál mint gazda teljesített szolgálatot 1917-1923-ig. Ekkor választották meg községi közgyámnak. Az első világháború alatt a 68. gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot egy évig mint szolgálatvezető őrmester. A kunhegyesi Kisbirtokosok Olvasókörének két évig alelnöke, majd 1909-től elnöke, 20 évig a református egyház presbitere volt.

1891-ben Kunhegyesen született Apostol Gábor ref. elemi iskolai tanító. Oklevelét Debrecenben szerezte, tanított Tiszanánán, majd 1926-ban Kisújszállásra került. – Az első világháború idején a 29. honvéd gyalogezred. kötelékében harcolt a szerb fronton, megsebesült, SL, sebesülési érem tulajdonosa. Az Iskolánkívüli népművelési bizottság tagja volt. - Felesége: Gyűszű Jolán, gyermekei: Zsuzsanna és Gábor.

1891. szeptember 14-én született Kunhegyesen Masáth János hentes és mészáros. Szülei: Masáth Ferenc, Kúsz Róza.

1891-ben született Vadászon Bondár Mihály németszűcs. 1910-ben Nagyszalontán szabadult fel. 1919-ben lett önálló. 1915-17-ig részt vett az első világháborúban. Tanoncoktató. 1931-ben hunyt el. Halála után felesége, Karmazsin Julianna vezette műhelyét egy alkalmazottal.

1896. február 26-án alakult meg a Kunhegyesi Egyetértés Olvasókör. (1949-ben oszlott fel.)

1896. május 10-én nagy ünnepség keretében ünnepelték meg az ország ezeréves fennállását Kunhegyesen.

1896-ban a Kisújszállás és Vidéke c. újság szept. 26-i száma a következőket adta hírül: „A kunhegyesi Iparos Ifjúság folyó év okt. 6-án Glauzius Ignác újonnan épült dísztermében jótékony célú zártkörű táncmulatságot rendez, belépti díj 50 K. A tiszta jövedelem a kunhegyesi Kisdedóvó javára fordíttatik.”

1896. december 17-én halt meg Simonyi Elek kunhegyesi születésű államvasúti fogalmazó. Orvosi gyakorlata mellett hírlapirodalommal foglalkozott, Tiszavidék címmel lapot indított. A fővárosba költözése után több lapnak is munkatársa volt. (Kunhegyesen született 1855. 09. 30-án. Szülei: dr. S. Imre orvos, Elek Julianna.)

1901. május 31-én született Kunhegyesen Horváth Lajos kereskedő, az Emlékezés a kunhegyesi szélmalmokról című munka szerzője.

Az 1901-ben kiadott Schematismus a következőket írja katolikus iskolánkról: „A tiszántúli tankerületben tanfelügyelő: Gőcze Aladár alesperes, tanító, abádszalóki plébános. Kunhegyes: Kecskés József tanító, 91 mindennapi tanuló, 26 ismétlő tanuló.”

1901. szeptember 12-én halt meg Rácz Miklós református lelkész, aki 1870-1901-ig teljesített szolgálatot Kunhegyesen. (1843-ban Hajdúhadházon született.)

1901 jelentős dátum a kunhegyesi Ipartestület életében, mert ettől az évtől kezdve büszkélkedhettek testületi zászlóval. Zászlóanyának Madarász Imréné (karcagi, orsz. gyűlési református lelkész képviselő felesége) őnagyságát kérték fel.

1901. november 18-án született Kunhegyesen Németh Gyula a Nagykunsági Villamossági Szövetkezet könyvelője.

1901. december 11-én választotta meg a kunhegyesi református gyülekezet lelkészének Török Imrét, aki 1904-ig teljesített itt szolgálatot és sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki, legelső kalendáriumunk szerkesztője volt. (1867-1952 között élt.)

1901-ben Hajdúszoboszlón született Kiss Albert ref. tanító. A debreceni tanítóképzőt 1920-ban végezte el, ezután 1923-ig katonai szolgálatot teljesített. 1924-ben Kunhegyes tanítói állásra választotta meg. Az első világháború alatt a m. kir. honvédségnél mint egyéves önkéntes teljesített katonai szolgálatot. Tagja volt a Községi Iskolaszéknek, a MOVE Sportegyesületnek, az Ipartestületnek jegyzője, a Polgári Kaszinónak pénztárnoka, a Levente egyesület főoktatója, gazdasági iskola igazgatója, a községi ipariskola tanítója. 1955-ben a Dózsa György úti Iskola igazgatója. 1957-ben letartóztatták a forradalmi eseményekben való részvétele miatt. 1982-ben halt meg. - Felesége Tömöry Ilona tanárnő (1904-1996) volt.

1901-ben 9504 fő élt Kunhegyesen (7981 fő református, 1154 fő római katolikus, 312 fő izraelita, 57 fő egyéb vallású).

1901. október 1-jén született Neveletlenben (Ugocsa m.) Pénzes István római katolikus tanító. Felesége Ábrahám Erzsébet volt. Tanítói, kántortanítói képesítését az egri érseki tanítóképzőben szerezte. 1925. nov. 15-től tiszaroffi római kat. elemi népiskolai tanító. Tanít a gazdasági ismétlő iskolában is. 1936-ban kerülhetett Kunhegyesre.
Az 1937/38-as tanévben a III-IV. osztály 63 mindennapi tanulóját tanította, olvasókört vezetett és részt vett a tanítói egyesületi élet vezetésében.

1906. február 14-én született Karcagon dr. Mészáros Elek tüdőgyógyász. (1998. március 20-án halt meg.)

1906. május 12-én Kunhegyesen született Kun Ilona tanítónő. Szülei: Kun Elek református tanító, Folkusházy Rózsa gyermekmenház vezető, óvónő. Testvére: Elek szintén tanító lett. 1928. szeptember 3-tól 33 éven át tanított a kunhegyesi református, majd Kossuth úti Általános Iskolában. Nyugdíjasként a nagyközségi könyvtárban dolgozott 13 évig. Megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést 1984-ben. Hatalmas kertjében csodálatos növények, virágritkaságok pompáztak. 1986. november 6-án halt meg Kunhegyesen baleset következtében.

1906-ban Schwarcz József kunhegyesi lakos a Kakaton túl kislakásokból álló telepet létesített. (Újváros)

1906-ban írta meg Zsigmond Ferenc Lévay József életét és költészetét bemutató munkáját.

1906-ban az addig külön egyesületként működő Ipartestületi Olvasókör (1877-ben jött létre) beleolvadt az Ipartestületbe.

1906-ban született Kunhegyesen Szabó Lajos magyar szűcs, aki atyjánál, Szabó Eleknél szabadult fel 1923-ban.

1906. november 7-én született Kunhegyesen Erendits Endre római katolikus okleveles gazdász és bölcsész, aki munkatársa volt a „Debreceni Újságnak”. A kecskeméti állami mezőgazdasági iskola tanáraként szakmai cikkeket is publikált. Írása jelent meg az 1925-ös kalendáriumunkban is. 1945. június 30-án baleset következtében halt meg Budapesten.

1906. december 9-én, fennállásának 50. évében ünnepi közgyűlést tartott a kunhegyesei Polgári Olvasókör II. Rákóczi Ferenc emlékezetére, felelevenítették a 200 évvel azelőtt történt eseményeket. Az ünnepi szónok dr. Wirtzfeld Béla közgyűlési tag volt.

1906. december 19-én született Kunhegyesen Balla Gyula nyomdász. (1989-ben halt meg.)

1911-ben településünk legtöbb utcájában betonjárdát készítettek.

1911-ben a kunhegyesi református iskola két tanítója: Bárány Mihály nagytekintélyű tanító, Balogh Dániel pedig érdemes tanító elismerő címet kapott.

1911-ben született Kunhegyesen Csoma Gábor kádár mester. 1929-ben
bátyjánál, Csoma Jánosnál szabadult fel és 1931-től üzletvezetőként működött özv. Csoma Jánosné üzemében. Az összes szakmába vágó munkát tökéletesen végezte.

1911. április 11-én Budapesten született Gönczi Kató védőnő. A II. világháború után a kunhegyesi Vöröskereszt egyik szervezője volt. 20 éven át volt a szervezet titkára. 1997. február 1-jén halt meg.

1911. március 3-án Inárcson született Béres János katolikus plébános Kunhegyesen (10.) 1939. november elsejétől 1959. aug. 27-ig szolgált itt.

1911. november 18-án Farmososn született Borsányi Benjámin (Béni bácsi). Tanári diplomáját Budapesten szerezte történelem-latin szakon 1940-ben. Kunhegyesen a gimnáziumban 1966. szeptember elsejétől tanított 1971 decemberében bekövetkezett nyugdíjaztatásáig.

1916. szeptember 15-én a hadvezetőség kirendeltsége a református templomunk tornyában lévő négy harang közül a három legnagyobbat elszállíttatta háborús célokra.

1921. augusztus 30-án Budapesten született dr. Fodor Jenő állatorvos. 1945-1968-ig élt Kunhegyesen. 1972. május 6-án halt meg.

1921. június 21-én a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlésen a kunhegyesi születésű Alexander Imrét a vármegye alispánjává választották.

1921. augusztus 23-25-én Kunhegyesen tartotta a reformátusok Péceli Köre konferenciáját, melyen 134 fő: lelkész, tanár, tanító és presbiter vett rész, s elfogadták az ún. Kunhegyesi Memorandumot. Javaslataikat eljuttatták az éppen akkor ülésező zsinathoz.

1921. november 26-án született ifj. Bán István református lelkész Bojton. 1943-ban segédlelkész volt Kunhegyesen édesapja mellett. Felesége Jákó Judit lett. Gyermekük: István Balázs (1951-1968). 2005-ben halt meg, a kunhegyesi református temető szigeti részében nyugszanak.

1926-ban Kunhegyes község elöljáróságának szervezete a következő: főbíró, közigazgatásügyi jegyző, adóügyi jegyző, 2 segédjegyző, törvénybíró, 4 tanácsnok, pénztárnok, ellenőr, közgyám, 2 orvos, 1 állatorvos, 12 irodai alkalmazott, 9 rendőr, 8 éjjeli őr, 3 szülésznő, 4 gazdasági alkalmazott.

1926-ban épült Kunhegyesen a csendőrségi laktanya, megnyitották a második ártézi kutat, elkészült a madarasi-tirszroffi kőút, s bérautó vállalat létesült.

1926-ban alakult meg az Országos Stefánia Szövetség kunhegyesi fiókja.

1926-ban jelent meg dr. Kolosy Lajos: Kunhegyes története című monográfiája, mely a kunhegyesi Balla-Könyvnyomdában nyomattatott.

1926. január 22-én halt meg id. ilosvai Varga István, aki Kunhegyes polgármestere volt 1890-93 között. 1864. 06. 04-én született Kunhegyesen apja, Varga Mihály I. házasságából. Anyja Nagy Rozália volt. Testvérei: Lajos (1869. 05. 18); Rozália (1866. 07. 18.) (Féltestvére volt apja II. házasságából ilosvai Varga Ilona.)
Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi tanulmányait Debrecenben és Kolozsvárott. Egész fiatal korában előbb rendőrkapitánnyá, alig 25 éves korában polgármesterré választották. 1894-ben a közigazgatáshoz került, mint szolgabíró Kenderesre, majd 1895-ben Kunhegyesen töltötte be hivatását. Jászberényben főszolgabíró volt 15 évig. 1921-ben a közigazgatás szolgálatában eltöltött hivatás után nyugdíjaztatását kérte. Őfelsége a háború alatt teljesített érdemeiért a II. oszt. polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki. Felesége Takátsy Ida volt. Fiuk, István (1895-1978) festőművész lett. Református egyházmegyei tanácsbíró volt.

1926. január 23-án született Mezőcsáton Lengyel Andor tanár, népművész. Sárospatakon járt tanítóképzőbe. 1946-ban szerzett tanítói oklevelet. 1948-tól élt Kunhegyesen, református tanítói, tanári beosztásban dolgozott a Kossuth úti Általános Iskolában. 1955-1965-ig a kunhegyesi Járási Tanács Művelődési Osztályának tanulmányi felügyelője lett. 1964-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1965/66-ban megyei szakfelügyelő lett, csökkentett óraszámban tanított, majd 1969-ben visszatért teljes óraszámban tanítani.
Az 1960-as évektől kezdett főként szaru- és fafaragással, valamint bőrdomborítással foglalkozni. A Népi Iparművészeti Tanács Bíráló bizottsága mintegy 40 db munkáját zsűri számmal látta el. Országos faragótáborokba járt. A kunhegyesi művelődési központban 10 éven át faragó szakkört vezetett. 1977. szeptember 1-jén vonult nyugalomba. 1980 áprilisában a televízió bemutatta szaruból készített munkáit. Bőrből és szaruból alkotott tárgyaival főleg tiszántúli múzeumokban találkozhatunk. Beregi, Felső-, Közép-Tiszavidéki motívumokat újított fel munkáin. - 1995. augusztus 15-én hunyt el.

1926. február 6-án Mezőcsáton született Bodon Béla tanár, isk. igazgató. Sárospatakon a Tanítóképzőben szerzett diplomát. Pedagógusi pályafutását 1947. június 1-jén Kunhegyesen református tanítóként kezdte. 1952-ben Tiszaroffon lett általános iskolai igazgató 34 éven keresztül. 2008-ban halt meg.

1926. szeptember 23-án született Kunhegyesen Lévai Imre (Boni) férfifodrász, fiatal éveiben tehetséges labdarugója helyi csapatunknak. 1998. május 26-án halt meg.

1926-ban ünnepelte fennállásának 40 éves jubileumát a kunhegyesi Ipartestület és ugyan ez évben szentelte fel nagy ünnepségek között zászlaját.

1931. március 23-án született Dicsőszentmártonban Bényi Árpád festőművész, aki az 1950-es években négy évig élt településünkön és tanított a Kossuth úti Általános Iskolában. (2006. december 24-én halt meg.)

1931. szeptember 21-én született Kunhegyesen Bari Ferenc cigányprímás. A köztiszteletben álló zenész 2003. február 14-én hunyt el.

1931-ben alakult meg a kunhegyesi Legeltetési Társulat.

1931-1936-ig Mester Albert volt a kunhegyesi Református Elemi Iskola igazgatója.

1931-ben lett Kunhegyesen községi szülésznő Kalmár Sándorné Kun Szabó Julianna. Oklevelét 1914-ben Szegeden szerezte. Magánszülésznő volt Aradon egy évig, Budapesten a Bakács-téri klinikán tizenhárom és fél évig. (1889-ben Borossebesen született.)

1931. november 8-án szentelte fel az új, három tantermes katolikus iskolát Szentgyörgyi József tanfelügyelő. Az épületet a Szeplőtelenül fogantatott Magyarok Nagyasszonyának, Boldogságos Szűz Máriának és Szűz Szent Imre hercegnek, a katolikus ifjúság védőszentjének oltalma alá helyezték. Az építkezés 1929 őszén kezdődött. A kivitelezéssel Lipták János törökszentmiklósi és Pál János kunhegyesi építészt bízták meg. Az alapkőletételnél 1929. október 13-án jelen volt: gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki 40 ezer pengő iskolaépítési segélyt juttatott az egyházközségnek, valamint Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, Almásy Sándor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, Herczeg Béla országgyűlési képviselő, Back Andor főszolgabíró. A tanítás 1930. szeptember 1-jén kezdődött meg az iskolában, melynek építési költsége (és az iskolai padokkal együtt) 55 ezer pengő volt.

1831. május 19-én meghalt Kunhegyesen senator nemes Mészáros Mihály 75 éves korában.

1936. október 11-én ünnepélyes keretek között tartotta 50 éves fennállásáról rendezvényét a kunhegyesi Ipartestület, s felavatta az I. világháborúban elesett bajtársaik emlékére készített emléktáblát is. Ezt az emléktáblát 1968-ban emlékművé alakították és a református temetőben állították fel.

1936. május 17-én nyílt Kunhegyesen Árvaház a református egyház gondnoksága alatt az Országos Református Szövetség által.

1936-ban egészségházat nyitottak Kunhegyesen.

1941-ben 10.767 fő élt Kunhegyesen.

1941 őszén találkoztak Feketicsen, majd Kunhegyesen az 1785-ben kitelepült kunhegyesiek leszármazottaival az elbocsátó település lakosai.

 1946. június 6.-án Karcagon született Körmendi Lajos író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője. Sokoldalú irodalmár volt: írt publicisztikát, esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, készített fordításokat, vizuális költeményeket. Gyermekkorából néhány évet Kunhegyesen töltött, itt kezdte általános iskolai tanulmányait. (+Karcag, 2005. január 1.)

1946. június 26-án jött létre a helyi Nemzeti Bizottság, hogy segítse az új élet kezdetét.

1946. október 20-án alakult meg 15 taggal a Kunhegyesi Földművesszövetkezet, a Közép-Tiszavidéki ÁFÉSZ jogelődje.

1946-ban megszervezték Kunhegyesen a Paraszt Dolgozók Gimnáziumát.

1946-ban halt meg Kunhegyesen Zábrák János református elemi iskolai tanító. Pápán született 1873. október 20-án. Szülei: Zábrák János, Kovács Zsuzsanna. Oklevelét 1894-ben szerezte Nagykőrösön. Decsen, Magyarittebén tanított, 1898-tól pedig Kunhegyesen. Felesége Cziriák Erzsébet volt.

1951-ben alapították Kunhegyes községben az első művelődési otthont.

1951-1959-ig Bak György volt a Petőfi Tszcs I-es elnöke.

1951. április 3-án alakult a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Javító Kisipari Termelőszövetkezet és a Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet.

1956 októberében a pesti forradalmi eseményekben halt meg Gajdán Imre (sorkatona), november 4-én Szél Miklós (vájártanuló) kunhegyesi lakos.

1961. január 2-án halt meg dr. Kolosy Lajos ny. törvényszéki bíró, Kunhegyes monográfiájának (1926. új kiad. 1933) szerzője.

1961. március 23-án alakult a Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat Kunhegyesen. (Rákóczi út 20.)

1961-1973-ig Nagy István volt a kunhegyesi Vörös Október Tsz elnöke.

Az 1961-62-es tanévben jött létre Kunhegyesen a Mezőgazdasági Technikum. Első igazgatója 1965-ig Hajdú Béla volt. 1968-ban szűnt meg a technikusi képzés.

1966. szeptember 10-én avatták fel ünnepélyes tanévnyitó keretében a helyi új 12 tantermes gimnázium épületét a Kossuth út 30-32. sz. alatt.

1966-ban jelent meg Szolnokon dr. Szabó Lajos: A kunhegyesi szegények és redemptusok ellentéte a XVIII-XIX. század fordulóján című munkája. (Szolnok megyei múzeumi adattár 4.)

1966-1978-ig Nagy Zoltán volt a kunhegyesi Kossuth úti Általános Iskola Igazgatója.

1966-1984-ig Veréb Jánosné Zilahi Ilona óvónő volt a kunhegyesi Hajnal úti Óvoda vezetője.

1971. évi munkaerő mérleg alapján Kunhegyes nagyközségben az aktív keresőknek 26,5 %-a dolgozott a mezőgazdaságban.

1976. július 1-én lett a kunhegyesi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet új neve: Közép-Tiszavidéki ÁFÉSZ.

1976. július 14-én avatták fel az ipari szakmunkásképző iskola új épületét a Kossuth út 17. szám alatt.

1976-ban indult be Kunhegyesen az általános iskolai diákotthonban a Labdarugó Kollégium.

1976. november 7-én került sor a kunhegyesi Alföldi Szilikátipari Vállalat új, 10x54 m2 műanyagcsarnokának átadására.

1976. november 16-án Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes vegyesipari szövetkezete egyesült. Az egyesített szövetkezet központja Kunhegyes lett, vezetőjének Kiss Imrét választották.

1976. november 26-án került sor a nagyközségi ravatalozó átadására a református temetőben.

1981. május 22-én került sor az 5 millió forintért felújított, 389 négyzetméteres községi könyvtár ünnepélyes átadására. Avatóbeszédet mondott Villangó István. Egy tudományos munkából megtudhatjuk az épület eredeti rendeltetését is: „…éppen a karcagújszállási városháza építésével egyidejűen (1737) épült fel Kunhegyesen, a község főterén a községháza is, amely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke.” (Kiss József: A pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága 1731-1745. Bp. Akad. K., 1992. 99. old.)

1981. május 24-én a Dózsa úti Diák Sportcentrum adott otthont a labdarugó utánpótlás tehetségkutató rendezvénynek, melyet a Magyar Labdarugó Szövetség, a Magyar Rádió és a Képes Sport közösen szervezett és bonyolított le a Dózsa Úti Általános Iskolával.

1986-ban a Kunság Népe Tsz kezdeményezésére elkezdődött a Konok Kunok Kupája hagyományteremtő sportnapként, melynek célja a hajdani kunsági népi játékok felelevenítése volt.

1986. október 1-9. között ünnepelte nagyszabású rendezvénysorozattal településünk fennállásának 700. évfordulóját. Erre az alkalomra jelent meg Szabó András szerkesztésében a Kunhegyesi krónika c. kötet.

1986. október 6-án Némedi Lajos egyetemi tanár avatta fel dr. Zsigmond Ferenc irodalomtörténész bronzból készült mellszobrát a könyvtár előtti téren. (Papi Lajos szobrászművész alkotása)

1991. május 2-4. között a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola rendezte a Nagykun Diák Sportviadalt.

1991. február 27-én halt meg olaszországi munkája közben dr. Stanczik Ilona régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. (1943. szeptember 29-én Kunhegyesen született.)

1991-ben nyílt meg településünkön a Zöldkeresztes Patika.

1991-ben halt meg dr. Horváth Lajosné Tatár Julianna gyógyszerész. Abádszalókon született 1948. július 16-án. Általános iskolát Abádszalókon, középiskolát Kisújszálláson végzett. Gyógyszerészi diplomáját 1971-ben szerezte a szegedi orvostudományi egyetemen. Még ebben az évben beosztott gyógyszerész lett a kunhegyesi 15/31-es gyógyszertárban. 1972-ben kötött házasságot dr. Horváth Lajos állatorvossal. 1976-ban megbízták a gyógyszertár vezetésével. Két gyermekük született: Lajos (ügyvéd) és Judit (pedagógus).

1991-ben a Városi Önkormányzat megalapította a Pro Urbe Kunhegyes díjat. Eddigi Pro Urbe díjasaink:

  • Bollók Emil (1991) esperes-kanonok
  • Borsos Imre (1991) háziorvos
  • Csúvár Jánosné (1992) pedagógus, ig. h.
  • Fabó Zsigmondné (1992) pedagógus
  • dr. Máthé Júlia (1992) pulmonológus
  • Bús Károlyné (1994) pedagógus
  • Juhász Lászlóné (1994) pedagógus, isk. ig.
  • Füleki Sándor (1995) pedagógus
  • Füleki Sándorné (1995) pedagógus
  • Párdi Mihály (1995) magángyűjtő
  • Ferenczné Kocsis Erzsébet (1996) tanügyi-igazgatási főtanácsos
  • Oláh Lajos (1998) magángyűjtő
  • dr. Prágerné dr. Kádár Magdolna (2000) háziorvos
  • Gorzás Lukács (2002) vállalkozó, KESE volt vezetője
  • dr. Erdélyi Iván (2002) ny. állatorvos
  • dr. Varjú Éva (2007) gyermekorvos
  • dr. Jakab Zoltán (2007) háziorvos
  • dr. Szabó Lajos (2007) posztumusz ny. gimn. ig., orsz. gy. képviselő (Kisújszállási lakos)
  • Szelekovszky István (2009) polgármester, fafaragó
  • Bakonyi István (2010) néptánc pedagógus, koreográfus (Tiszafüredi lakos)
  • Czupp Pál (2011) fafaragó népi iparművész
  • D. Szabó Miklós (2012) újságíró (Szolnoki lakos)
  • Geszti Sándorné (2013) ny. köztisztviselő
  • Kovács Gábor (2014) vállalkozó
  • dr. Horváth Lajos (2015) ny. állatorvos
  • Szegedi Sándor (2016) Nagykun-Hús Kft. ügyvezető igazgató
  • id. K. Tóth András (2017) vállalkozó
  • Smányi Györgyné pedagógus (2018)
  • Molnár Zoltán tűzoltó paranacsnok (2019)
  • Major Anikó óvodavezető (2020)

1991 végén jelent meg a Kunhegyesi nagykun kalendárium 1992 első kötete dr. Szabó Lajos szerkesztésében.

1996-ban halt meg:
Bariné Pádár Éva tanárnő (1945-ben született Kunhegyesen.)
Bertha Gyuláné Szathmáry Ilona óvónő. (1923-ban született.)

1996. március 18-án jött létre az általános iskolai Dózsa Alapítvány.

1996. május 12-én a református templomban a világ negyven országának magyar reformátusai találkoztak.

1996. június 25-én rendezett gálamérkőzés keretében ünnepelte a Dózsa Iskola Labdarugó Kollégiuma 20 éves fennállását.

1996. július 12-18. között Kunhegyesen rendezték meg az V. Országos Kossuth-tábort.

1996. július 26-28-ig első alkalommal rendeztek motoros találkozót Kunhegyesen a Speed Rider’s Motoros Klub szervezésében.

1996. július 27-én dr. Kovács Endre egri püspök felszentelte a katolikus temetőben közadakozásból épített új kápolnát.

1996. augusztus 19-én országzászló avatására került sor a központi parkban. A recski kőbányából származó követ Györfi Lajos szobrászművész által készített ország-címer díszíti.

1996-ban a Dózsa Úti Általános iskola megalapította az iskola diákoknak és tanároknak adható kitüntetését, a Dózsa Arany Medál-t.

1996. október 24-én a tűzoltók védőszentjének tiszteletére készített Flórián szobrot avatták fel a Tűzoltó laktanya Ady úti épületénél és új tűzoltóautó átadására került sor.

1996. október 26-án második alkalommal adták át az Ilosvai-díjat Kunhegyesen. Ez alkalommal Németh Miklós festőművész vette át az elismerést.

2001. április 26-28 között tartották meg Kunhegyesen a XII. Nagykun Diák Sportviadalt a Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola szervezésében.

2001. június 9-én a Kunhegyesiek Baráti Köre kerti partit rendezett, melynek bevételét a városi múzeum létrehozására ajánlották fel.

2001. június 25-július 4 között tartották a X. Legénybot Alkotótábort a kunhegyesi Ilosvai Varga István Művelődési Központ szervezésében. A tábor harangláb-avatással zárult a katolikus templom kertjében. Készítői: Szelekovszky István, Szelekovszky László, Czupp Pál, Kövesdi József, Sárándi István.

2001. június 28-án tartottak először aratónapot és -versenyt hagyományteremtő céllal az Ilosvai Varga István Művelődési Központ szervezésében.

2001. október 30-án megalakult a Kunhegyesi Polgári Kör.

2001-ben alakult meg: a Kunhegyes Kultúrájáért Alapítvány, a Kunhegyes és Térsége Ikergyermekekért Alapítvány és a Közép-Tiszai Vidékfejlesztő Alapítvány.

2001. december 1-jén hunyt el dr. Türmer István mérnök-tanár, naívfestő. Tomajpusztán (Abádszalók) született 1918. augusztus 20-án. 1967-ben lett mezőgazdaság-tudományi doktor. - Tanári pályáját a kenderesi szakmunkásképzőben kezdte 1968-ban. 1969-1979-ig, nyugdíjaztatásáig a kunhegyesi Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben dolgozott mérnöktanárként.
2006. január 19-én döntött Kunhegyes Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az általa működtetett két helyi általános iskola összevonásáról. A leendő új iskola igazgatói kinevezését a közgyűlés döntése alapján július 22-én Nagy József Attiláné kapta.

2006. február 21-én adták át ünnepélyes keretek között a kunhegyesi autóbusz pályaudvart. Az első járat március 7-én indult innen.

2006. március 26-án halt meg Halas Istvánné katolikus kántor. Kőtelken született 1919. április 19-én. Budapesten a Hitoktatónőképző Főiskolát végezte el. Kőtelken kezdett el kántorkodni. 1956-ban férjhez ment a kunhegyesi Halas Istvánhoz, ezt követően itt folytatta kántori munkáját, hitoktatói tevékenységét.

2006. szeptember 23-án került sor a Kunkapitány-ház (Tomaji u. 9. sz.), a Városi Múzeum (Kossuth u. 39.) és a Tancukrászda (Kossuth u. 58.) avatására.

2006. december 24-én elhunyt Debrecenben Bényi Árpád grafikus, festőművész (kétszeres Csokonai-díjas, Medgyessy Ferenc-, Holló László-, Debrecen Kultúrájáért-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, ötszörös Káplár Miklós-díjas). - Egy évet rajztanárként tanított Kunhegyesen. 1956 decemberében „Szabad Magyarországot!” felirattal fametszetet készített, melyből 200 példányban plakátot nyomtattak és kiragasztották a falakra. A népbíróság négy év börtönre ítélte, melynek több mint felét letöltötte.

2011. október 6-án elhunyt Fabó Zsigmondné Masáth Zsuzsanna Kunhegyes Díszpolgára, gránitdiplomás pedagógus 96 éves korában.

2011. november 2-án megalakult a Kunhegyesi Református Nőszövetség.

2011-ben elhunyt:
Dr. Deme Pál a mezőgazdasági tudományok doktora, Nagy Sándorné D. Ács Erzsébet, S. Tóth Gyula, akikről megemlékeztünk kalendáriumunkban.

2011. december 13-án meghalt dr. Borsos Imre körzeti orvos, főorvos. Dombegyházán született 1930. október 20-án.  Az orvostudományi egyetemet Szegeden végzete 1956-ban az általános orvosi karon. Három évig Gádoroson dolgozott körzeti orvosként. 1963-tól nyugdíjaztatásáig és azután is Kunhegyesen praktizált feleségével körzeti orvosként. Pro Urbe-díjas (1991). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Díj (2005) Kunhegyes Város Díszpolgára (2010)

2016. július 15-én adták át az eredeti állapotába visszaállított 1889-ben készített Zádor utcai makadám utat (bazalt kockákból kirakott).

2016. július 26-án elhunyt Karcagon 66 éves korában Simai János emeritus nagykunkapitány, hagyományőrző.

2016. július 26-án elhunyt Sipos Imréné Hatházi Eszter tanárnő, ny. isk. igazgató, aki 42 éven át tanította a kunhegyesi gyerekeket.

2016. szeptember 18-án halt meg Ulicsni Árpádné Pónus Julianna óvónő, csuhészobrász Kunhegyesen.
2016. szeptember 25-én került sor a Siloam Gyógyászati és Konferencia Központ ünnepélyes átadására.

 

                                                     Víg Márta
ny. középiskolai könyvtáros-tanár









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-08-15 (19182 olvasás)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generálás: 0.017 másodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net