TAGS-Skyblue

Álláspályázatok (2018. szeptember 4.)

     

Tájékoztatók

Közbeszerzési tervek


TOP-3.2.1-15-JN1-2016-00005 Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása és energia felhasználásának racionalizálása

TOP-5.1.2-15-JN1 Humánerőforrás bővítése a Kunhegyesi Foglalkoztatási Paktum keretében

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-ér rekonstrukciója I.

KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonosító számú „KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA”

TOP-2.1.2-15 jelű, Zöld város kialakítása


Tűzvédelmi tájékoztató

Integrált Településfejlesztési Stratégia

Térfigyelő rendszer

2009. évi CXXII. törvényben előírt közzétételi kötelezettség
Szabályzat a nemdohányzók védelméről
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére
Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2017. évi munkájáról

Rendőrségi felhívások
Kereskedelmi nyilvántartások

Választások

A Helyi Választási Bizottság elérhetősége
A Helyi Választási Iroda elérhetősége
A népszavazás eredménye
A népszavazás helyi eredménye

Ügyintézés

Polgármesteri Hivatal


Építési hivatal
Letölthető nyomtatványok

Kormányablak
Kérdések - problémák - vélemények

Vendégváró

Bemutatkozás
Megközelíthetőség
Szálláshelyek
Rendezvénytervezet 2018.
Strandfürdő

Képgalériák
Tornaterem alapkőletétel
Városunk történelme
Városunk címere
Testvértelepülések
Arcképcsarnok
Évfordulók 2018.
Térképek
Településünk képekben
Kunsági Kiállítóház
Kun Kézmű Szociális Szövetkezet

Érdekességek:
A Kunhalmokról
A Kunhímzésről
Csárdák, betyárok
A Kunok nyelvéről
A Kunbabák

Önkormányzat

Önkormányzat
Jegyzőkönyvek
Önkormányzati rendeletek
Megyei Önkormányzat
Közbeszerzések
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010-2014)
Akcióterületi Terv
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Gazdasági program
Közbeszerzési tervek
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Civil szervezetek támogatása

Intézmények (címek)
Családsegítő Központ
Kunhegyes Városért Közalapítvány
Közérdekű információk
Közérdekű adatok

Oktatás:
"Dózsa Iskola"
"Kossuth Iskola"
Református Iskola
Középiskola
Óvodák
PÁTRIA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A település kitüntetettjei
Évfordulók 2018

Szerkesztette: Víg Márta




Évfordulók 2018

1223-ban Szubotaj a Kalka folyó mellett megverte a kunokat támogató orosz szövetségeseikkel együtt. A kunok fejlődésének a mongol támadás vetett véget.

1558-ban az egri püspökség jövedelmi összeírásában Hegyes mint Kolbázszékhez tartozó község van említve, melyet Hegyesy Gáspár bír.

1683-ban Murad Giraj krimi tatár kán Bécs ostromára a Nagykunságon keresztül vonult rabló hadával, s ugyanezen az úton tért vissza pusztává téve az egész tájat. Ekkor pusztult el Kolbászszállás, a Nagykunság székhelye is.

1698-ban Szodai Mihály református prédikátor Derzsről érkezett Kunhegyesre szolgálatot teljesíteni.

1703. október 14-én a jászkunok hadra hívta. Rákóczi mellé álltak, aki kiváltságaikat elismerte, és visszaadásukat ígérte.

1718-ból való Kunhegyes régi pecsétnyomója, melynek körirata: Kun Hegyesi Falu Pecseti. Anno 1718. A címere hármashalmon lépésbe menő lovat ábrázol.

1768-ban 9 cigánycsalád (30 fő) élt Kunhegyesen.

1768-ban Simon Péter lett prédikátora a kunhegyesi református eklézsiának. (Kunhegyesen halt meg 1785. augusztus 18-án 56 éves korában.)

1768-ban a velencei könyvtár katalógusában fedezte fel Leibnitz a Codex Cumanicus (Kun kódex) kéziratát.

1773-ban a kunhegyesi református egyház új harangot öntett, melynek súlya 530 kg volt, magassága 75 cm, szélessége 1 méter. A harang felirata: „A nemes Kunhegyesi reformata szent eklézsia. Ezen harangot maga tulajdon költségén öntette 1773-ik esztendőben.” Ez volt az a harang, mellyel hétköznapi istentiszteletre, hajnalban, délre és estére harangoztak. Az I. világháború idején a hadvezetőség rekviráltatta.

1783-ban az árvíz elborította a kunhegyesi határ harmadát, a legelőket. Ezért a község pusztákat bérelt (Bala, Gyenda, Tomaj, Bánhalma).

1788-ban a Miklós halomnál lévő ugarból kiszakított földön erdőt (nagyerdő) ültettek.

1793-ban a kunhegyesi születésű Mészáros János hadvezér elnyerte a Mária Terézia-rend Lovagkeresztjét.

1803-1846. december 13-án bekövetkezett halálig volt másodálláson Farkas József református lelkipásztor Kunhegyesen.

1813. május 25-én született Kunhegyesen Szépes Sándor Imre, aki az 1848-49-es szabadságharc idején a 14. Lehel huszárezredben teljesített szolgálatot, főszázadosi rangot szerzett. A fegyverletétel után közlegényként visszasorozták régi ezredéhez, a 12. Nádor huszárezredhez.

1813. október 22-én Kunhegyesen született (ilosvai) Varga Imre nagykun kerületi főjegyző majd nagykun kapitány. (+1866)

1823. augusztus 21-én halt meg Gerendai Pál református prédikátor Kunhegyesen 76 éves korában. 1785 decemberétől szolgált Kunhegyesen.

1828. január 26-án született Józsa Imre Kunhegyesen. Az 1848-49-es szabadságharc idején a 14. Lehel huszárezredben szolgált. Rendfokozatai: tizedes, hadnagy, főhadnagy, majd alszázados. (+Kunhegyes, 1903. 02. 23.)

1843. március 6án született id. Kiss (T). Lajos Kunhegyesen. Szülei: Kis Kis Mihály, Tót Susánna. Iskoláinak elvégzése után a tímár mesterséget tanulta ki és önálló iparos lett. 1881-ben Kunhegyesen közmunka tanácsosnak, majd 1887-ben községi közgyámmá és az árvák pénztárnokává választották. 44 évet töltött el a köz szolgálatában. Presbiter volt 30 évig, s a vármegyei törvényhatóságnak 17 évig tagja.

1843. december 12-én született Rácz Miklós református lelkész Hajdúhadházán. Szülei: Rácz Miklós, Kéki Juliánna. Másodálláson volt lelkész Kunhegyesen 1870-1901 között. (+Kunhegyes, 1901. 09. 12.)

1843. január 31-én meghalt néhai tekintetes Vízy János nádori táblabíró úr özvegye tekintetes Laczka Ágnes asszony 53 esztendős korában Kunhegyesen. (Férje és Johanna nevű 11 éves lányuk az 1831-es kunhegyesei kolerajárvány áldozata lett.)

1848. június 21-én Kálmán Sándor nagykunsági alkapitány felhívta a kunhegyesi nemzetőröket, hogy a haza védelmére 87 fő álljon ki önkéntesen, s felfegyverkezve várják a további parancsot. Az önkéntes lovascsapat főhadnagya Komáromi Pál, az önkéntes gyalogcsapat kapitánya Polgár János, hadnagyai: Bödök István és Polgár István lettek. Augusztusban már a verbászi táborban voltak, s részt vettek a szenttamási csatában.

1848. július 25-én halt meg Tar Imre kunhegyesi nemzetőr a verbászi táborban.

1848. november 26-án tartották az első istentiszteletet új református templomunkban.

1848. december 6-án (ilosvai) Varga Imre nagykun kerületi főjegyző gyűlést hívott össze, amelyen megválasztották a helybeli nemzetőrök kihágásai felett bíráskodó választmányt. A választmány tagjai lettek, Kónya Sándor városi jegyző, Csávás János, Geszti József, Csávás Gergely, Péntek Mihály, Mészáros István, Lukács Bálint.

1853. október 1-jén Kunhegyesen „Ádám Móricz izraelita társai nevében is temető helyet kér. Miután az e városban lakó izraeliták többnyire csak commoránsok, (átutazók) és e városban sem papjok, sem templomjok nincs, kérelmüktől elmozdittatnak.”

1858-ban született Lukácsi Dániel kocsigyártó Kenderesen. Horthy Miklós kormányzó édesapjának dolgozott, mindenfajta famunkához értett, így a fejfafaragáshoz is. 1931-ben halt meg Kunhegyesen, a református temetőben nyugszik.

1863. február 10-én született Kolosy Iréne Elvira költőnő Kunhegyesen. (1887. november 18-án halt meg Budapesten.)

1863-ban nagy szárazság pusztított és okozott éhínséget. A kunhegyesi közbirtokosság a geszterédi pusztán és Álmosdon 700 köböl rozst foglalt le településünk lakói részére.

1868. február 13-án halt meg Kulifay Zsigmond református lelkész Kunhegyesen. 1825-1866-ig szolgált a településen. (Verőcén született 1796. április 13-án.)

1868-ban Nagy Péter iskolaigazgató kétosztályú gimnáziumot létesített, mely 1884-ig működött településünkön.

1868. július 30-án halt meg Hanván (ma Szlovákia) Tompa Mihály költő, református lelkész, aki Népdalok X. című versében megénekelte Kunhegyest is. Gömör megyei aratók rendszeresen jártak a Kunságba aratni, csépelni, ahol dologidőben munkaerőhiány volt a 19. század közepén. (1817. szept. 28-án Rimaszombatban született.)

1868. jan. 3-án Füzesgyarmaton született Csánki Benjámin református lelkész, egyetemi tanár. Szülővárosában – ahol apja ref. lelkész volt – kezdte iskoláit, majd a debreceni ref. kollégiumban tanult, a gimnáziumot 1886-ban, a teológiát 1890-ben végezte el. Segédlelkész volt Kunhegyesen, lelkipásztor Tiszafüreden (1896–1905) és Szeghalmon (1905–14). 1914 augusztusában a debreceni tudományegyetem hittudományi kara vallástörténeti tanszékére kapott tanári kinevezést. 1918-tól a keresztény erkölcstani tanszékvezetője lett. Az 1919–20. tanévben a kar dékánja, 1929-30-ban az egyetem rektora volt. 1938-ban vonult nyugalomba.

1868. szeptember 5-én Péntek Imre református Kunhegyesen született. Szülei: Péntek István, Tóth Zsuzsanna. – Az első világháború áldozata lett.

1873. január 17-én Sipos Gábor református, végrehajtó Kunhegyesen született. Szülei: Sipos Gábor, Juhász Rozália. – Az első világháború áldozata lett.

1873. január 23-án született Törökszentmiklóson Grünbaum Géza pékmester (Kunhegyes, Rákóczi út 13.) 1889-ben szabadult fel. Segédként Nagyvárad, Karcag, Szolnok, Budapest és Arad nagyobb üzemeiben dolgozott. 1900-ban lett önálló. Két magyar kemencével épített, modern, higiénikus üzeme volt. Mindkét fiát is az iparra nevelte. Volt tanoncvizsgáztató. Az első vh.-ban a 29. gyalogezredben szolgált. Feleségével, Ackermann Helénnel, Margit lányával, Adolf fiával, Imre fia feleségével és annak kislányával a holokauszt áldozata lett 1944. augusztus 15-én Auschwitzban.

1873. április 7-én halt meg Támár Imre katolikus plébános Nagykállóban. (1822. március 22-én született Törökszentmiklóson.) 1845-ben szentelték pappá. 1848-ban az egri székesegyháznál volt hitszónok. A szabadságharc mozgalmai magukkal ragadták és 1849-ben tábori káplánságot vállalt, melyért a szabadságharc bukása után öt hónapig fogságot szenvedett. Visszatért egyházmegyéjébe, s egy ideig mint kunhegyesi helyettes lelkész működött, 1850-59-ig rendes lelkész lett. Cikkei: a Religióban, a Tanodai Lapokban, a Magyar Sionban, az Idők Tanújában és a Katholikus Lelkipásztorban jelentek meg.

1873. április 26-án született Kunhegyesen Józsa István földbirtokos, a kunhegyesi Takarékpénztár Rt. igazgatója. Szülei: Józsa Sándor földbirtokos, Szabó Terézia. A középiskoláinak elvégzése után Debrecenben tett érettségit, majd a jogtudományi egyetemet Debrecenben és Budapesten végezte. Pályáját a kunhegyesi Takarékpénztár Rt.-nél kezdte 1907-ben, mint pénztárnok. 1913-ban a bank igazgatójává választották. A vármegye törvényhatóságának és a község képviselőtestületének tagja volt, valamint a református egyház főgondnoka. A Függetlenségi Kör tiszteletbeli elnöke, a Polgári Kör alelnöke, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke, a III. Földmívelő Kör és Munkás Kör díszelnöke. (Felesége Alexander Margit volt.)

1873. július 31-én halt meg Polgár János ev. református lelkész, községi bíró, iskolaigazgató kolerában. (1812. január 12-én született Kunhegyesen.

1873. október 20-án Pápán született Zábrák János ref. tanító.

1873. november 9-én született Bényei György Kunhegyesen. A református egyház gondnoka volt és takarékpénztári pénztáros. (+Kunhegyes, 1944. január 16.)

1873. november 10-én Oláh Lajos református Kunhegyesen született. Anyja Oláh Klára. – Az első világháború áldozata lett.

1873. november 18-án Szél Mihály református Kunhegyesen született. Szülei: Szél Gábor, Szentpéteri Erzsébet. – Az első világháború áldozata lett.

1873-1919-ig tanított Balogh Dániel református elemi iskolai tanító Kunhegyesen. Oklevelét 1873-ban Debrecenben szerezte. Presbiter, ipartestületi jegyző és községi közgyám is volt. (1854-ben született Debrecenben. Élt 83 évet.)

1873-ban született Gy. Molnár Miklós földbirtokos Kunhegyesen. Az I. vh. idején az I-ső huszár ezrednél teljesített szolgálatot. 1928-ban a helyi Kereskedelmi és Iparbank aligazgatójának választották. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a község képviselőtestületének. Református egyházi presbiter, a járási mezőgazdasági bizottság alelnöke, a 48-as Olvasókörnek 21 évig alelnöke és elnöke.

1873-ban kolerajárvány pusztított településünkön. 172 fő helyi lakos esett áldozatául.

1873-ban hunyt el Kunhegyesen Waltner Josef a kunhegyesi izraelita hitközség megalapítója, aki Tiszabőről érkezett településünkre.

1878-1884-ig Csávás Sándor volt Kunhegyes polgármestere.

1878-ban a régi városháza helyett (könyvtárunk épülete) építették városházánk épületét. Tervezője Pum József királyi mérnök volt.

1878. január 19-én Fegyverneken született Lading Pál. Kunhegyesen községi földadó nyilvántartó, birtoknyilvántartó, főjegyző volt.

1878. július 14-én Kalicz János katolikus Kunhegyesen született. Szülei: Kalicz Gábor, Ambrus Terézia. Felesége: Bencze Mária. - Meghalt ismeretlen helyen 1917. december 31 előtt. Az első világháború áldozata lett.

1878. augusztus 31-én . Szentpéteri János református Kunhegyesen született Szülei: Szentpéteri János, Ádám Terézia. – Az első világháború áldozata lett.

1878. szeptember 30-án Józsa András református Kunhegyesen született. Szülei: Józsa Lajos, Kocsis Eszter. Felesége V. Kovács Julianna. – Az első világháború áldozata lett.

1878. október 5-én Dávid Imre református Kunhegyesen született. Szülei: Dávid Imre, Balog Erzsébet. – Az első világháború áldozata lett.

1878. november 14-én Kovács Lajos római katolikus Kunhegyesen született Szülei: Kovács Pál, Gönczi Anna. - Az első világháború áldozata lett.

1883. január 18-án Sári György református Kunhegyesen született. Szülei: Sári Sándor, Borsodi Eszter. Felesége Borbély Terézia. – Az első világháború áldozata lett.

1883. február 17-én Püspökladányban született Bojtor Sámuel asztalosmester, temetkezési vállalkozó.

1883. március 6-án született Kunhegyesen dr. Zsigmond Ferenc irodalomtörténész, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Mezőtúron, az egyetemet Kolozsváron végezte. (+Kunhegyes, 1949. július 20.)

1883. március 19-én született Oswald (Ozsvárd) Mihály római katolikus csizmadia segéd. Szülei: Ozsvárd Albert, Kurunczi Borbála. Felesége Fehér Julianna. - Az első világháború áldozata lett.

1883. április 14-én Váradi Lajos református, Kunhegyesen született Szülei: Váradi Lajos, Sánta Zsuzsanna. – Az első világháború áldozata lett.

1883. december 30-án született Kunhegyesen Alexander Imre JNSZ megyei alispán. (+Budapest, 1969. február 20. Szolnokon lett eltemetve.)

1883. június 8-án halt meg Kovács Imre ref. gimnáziumigazgató, tanár, lelkész Karcagon. - 1832. november 17-én született Kunhegyesen. Szülei: Kovács Mihály, Sajtos Julianna. Evangélikus ref. gimnáziumi igazgató-tanár volt. Lelkészségre volt képesítve. 1859-től mint rendes tanár, később mint igazgató működött Karcagon haláláig. Programértekezései a karcagi ev. Ref. Reálgimnázium Értesítőjében jelentek meg (1879 A példák vonzó hatása mint legfőbb eszköze a nevelésnek, 1882. Mythosokat vagy történeteket jobb-e tanítani az algymnasiumokban.)

1883-ban született Folkusházy Rózsa (Kun Elek ref. isk. tanító felesége) Makón. A gyermekmenházat vezette 1921-től Kunhegyesen, oklevelét Budapesten szerezte. Tagja volt a Stefánia Egyletnek és a Női Szeretet Szövetségnek. Gyermeki: Kun Elek tanító és Kun Ilona tanítónő.

1883. július 16-án halt meg Budapesten Gyárfás István bíró, jogtörténeti író. Munkásságát elsősorban a jászkunok történetének feldolgozására szentelte, műveiben sok adatot, gazdag oklevélanyagot gyűjtött össze, de a régebbi századokat illetően romantikus elképzelések kíséretében. Művei: A jászkunok története I-IV. Kecskemét, 1870-85; A parasztvármegye (Bp., 1882.); A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése (Bp., 1883.) (Dömsödön született 1822. július 21-én.)

1883. augusztus 19-én Kóta Károly református Kunhegyesen született. Szülei: Kota Imre, Major Sára. Felesége Gorzás Regina. – Az első világháború áldozata lett.

1883. szeptember 15-én Ty. Szabó Imre református Kunhegyesen született. Szülei: Ty. Szabó Imre, Nemes Terézia. Felesége V. Kovács Zsuzsanna volt. – Az első világháború áldozata lett.

1883. október 9-én Teleki Sándor református Kunhegyesen született. Szülei: Teleki Sándor, Fekete Eszter. Felesége Dézsi Eszter volt. – Az első világháború áldozata lett.

1883. március 3-án született Fridrich (Fridrik) Endre (András) Kunhegyesen. Szülei: Fridrik Albert, Szalontai Julianna. Géplakatosnak képezte ki magát, 1908-ban lett önálló iparos Kunhegyesen. 1929-ben a kunhegyesi Ipartestület elnökévé választották. Tagja volt a vármegye törvényhatóságának és a Függetlenségi Olvasókörnek.

1883. október 1-jén született Kunhegyesen Nagy Lajos magyarszűcs mester (Kiskakat köz, saját ház). Szülei: Nagy Imre, Karmazsin Ágnes. 1900-ban szabadult fel édesapjánál. Családja több mint száz éven át a szakmában dolgozott. 1908-ban lett önálló. Egyszerű és díszes bundákat is készített, s a lengyel bundák speciális készítője volt. Többnyire főúri családok részére dolgozott. Volt az Ipartestületnek: számvizsgálója, elöljárósági tagja, alelnöke, ellenőre, valamint a református egyháznak presbitere, a Tűzoltó Egyletnek pénztárosa. Az első világháború idején a szerb fronton megsebesült. Neje Rátkay Mária volt.

1888-tól távírda működött településünkön.

1888. január 2-án Tóth Péter református Kunhegyesen született Születi: Tóth Péter, Ádám Zsuzsanna. Felesége D. Nagy Emília volt. – Meghalt 1914. október 15 előtt a Drina menti csatákban. Az első világháború áldozata lett.

1888. február 7-én Karsai Miklós református Kunhegyesen született. Szülei: Karsai Sándor, Kis Julianna. – Az első világháború áldozata lett.

1888. február 9-én Jutróczki Dezső római katolikus Kunhegyesen született – Szülei: Jutrovszki István, Pásztor Julianna. Felesége Czeróczki Erzsébet. – 29 éves korában halt meg ismeretlen helyen 1917. december 31. előtt. Az első világháború áldozata lett.

1888. március 21-én Németh Sándor római katolikus Kunhegyesen született Anyja Németh Julianna. – Az első világháború áldozata lett.

1888. április 17-én született Apostol Lukács református cipész Kunhegyesen. - Az első világháború áldozata lett.

1888. június 10-én Fábián Sándor református Kunhegyesen született. Szülei: Fábián Sándor, Borbély Rebeka. – Az első világháború áldozata lett.

1888. július 1-jén halt meg Nagy Péter (jegyző, majd református iskolaigazgató) Kunhegyesen. Közel negyven éven át volt az iskola szellemi irányítója. 1868-1884 között algimnáziumot szervezett településünkön. Cikke jelent meg Fördős Papi dolgozatok gyászesetekre című gyűjteményében 1867-ben Ilosvai Varga Imre emlékére címmel. Nagy-Kunság 1888. 28. sz.) (1824. július 7-én született.)

1888. július 9-én Czupp Sándor református Kunhegyesen született. – Szülei: Czupp Sándor, Szőke Julianna. – Az első világháború áldozata lett.

1888. szeptember 26-án K. Szabó János református Kunhegyesen született. Szülei: K. Szabó János, Csete Julianna. – Felesége S. Szabó Rozina volt. – Az első világháború áldozata lett.

1888. október 28-án Vona Pál római katolikus Kunhegyesen született. Szülei: Vona Pál, Egyed Rozália. – Az első világháború áldozata lett.

1888. november 1-jén Kovács Lajos református Kunhegyesen született. Szülei: Kovács Lajos, Németi Klára. – Az első világháború áldozata lett.

1888. október 29-én Szabina Mihály református Kunhegyesen született. Szülei: Szabina Mihály, Balázs Eszter. – Az első világháború áldozata lett.

1888. november 19-én Göblyös Lukács református Kunhegyesen született. Szülei: Göblyös Imre, Juhász Erzsébet. – Az első világháború áldozata lett.

1893-ban Kunhegyes mezőváros nagyközséggé alakult, s a tiszai felső járásba osztották be. E járás székhelyét Kenderesről Kunhegyesre helyezték át, így Kunhegyes főszolgabírói székhely lett.

1893-1918-ig volt dr. Beleznay Andor főszolgabíró Kunhegyesen. Ezután kormányfőtanácsos lett.

1893. január 12-én Kunhegyesen született Ágoston Imre református, csizmadia. (Szülei: Ágoston Imre, Szabó Erzsébet.) Az első világháború áldozata lett.

1893. február 16-án Hanuszka Menyhért római katolikus Kunhegyesen született. Szülei: Hanuszka Gáspár, Pálinkás Erzsébet. – Az első világháború áldozata lett.

1893. február 17-én született Becskán dr. mándi Mándy István járási tisztiorvos. 1922-ben került Kunhegyesre községi másodorvosnak. 1929-től községi tisztiorvos, a kunhegyesi Stefánia Egylet vezető orvosa, református egyházi presbiter, iskolaszéki tag.

1893. március 29-én Kunhegyesen született Steinberger Pál fa- és építésianyag-kereskedő.

1893. április 17-én Kunhegyesen született Reiner Adolf rőfös, textil- és divatáru kereskedő.

1893. május 13-án halt meg Danielisz Sámuel postamester 32 éves korában Kunhegyesen. (Felesége Waldmüller Angyalka volt.)

1893. június 24-én Varga Miklós református Kunhegyesen született Szülei: Varga Imre, Szabó Erzsébet. – Az első világháború áldozata lett.

1893. július 22-én Baráth Lajos református Kunhegyesen született. Szülei: Baráth Lukács, Mártha Eszter. – Az első világháború áldozata lett.

1893. október 28-án Apostol János Kunhegyesen született. Szülei: Apostol János, Makai Mária. - Az első világháború áldozata lett.

1893-ban született Reiner Aladár rőfös, divatáru kereskedő Kunhegyesen. Kisújszálláson érettségizett. Szaktudását Budapesten és Bécsben szerezte. Az I. világháborúban 1915-18-ig a 68-as gyalogezredben szolgált. Üzletük és lakásuk a Kossuth út 53. szám alatt volt. Részt vállalt a kereskedő tanoncok képzésében. Felesége Bíró Róza volt, aki gyermekszülésben meghalt, ezután Hertz Rózát vettel feleségül. Első és második házasságából is egy-egy lánya született: Teréz és Katalin. A vészkorszak idején koncentrációs táborba Mauthausenbe került, beteg lett, kiütéses tífuszt kapott. Két héttel élte túl a tábor 1945. május 4-i felszabadítását. Lambachban egy tömegsírban temették el. (dr. Reiner Bertalan orvos testvére volt.)

1893-ban született dr. Tóth Mór orvos Kunhegyesen. A vészkorszak idején a hatházi gettóból Szolnokra kerültek. 1944-ben a bécsi Admirál Stadionban feleségével együtt bombatámadás áldozatai lettek.

1893-ban Kunhegyesen született Hubai Pál mészáros és hentes mester. 1914-ben szabadult fel. Kunhegyesen, Kisújszálláson és Szolnokon dolgozott segédként. 1918-ban lett önálló. Higiénikus, fővárosi nívójú üzletében elsőrendű friss árut tartott. Az első világháborúban a szerb fronton harcolt, megsebesült. Neje Mészáros Mária volt.

1898. augusztus 14-én született Komlósi Gábor református lelkész Kunhegyesen. A mezőtúri Református Főgimnáziumban érettségizett 1908-ban. A teológiát Debrecenben végezte 1908-1912 között, s ott tette le első (1912) és második (1914) lelkészképesítő vizsgáját is. Debrecenben szentelték lelkésszé 1921. november 22-én. Házasságot kötött Szentmiklósy Lenkével. Rendes lelkész Tiszasason 1916. június 2-től, majd Mezőtúron 1933. október 1-től nyugalomba vonulásáig, 1953. december 1-ig. A Nagykunsági Egyházmegyében volt: iskolalátogató, számvevő, tanácsbíró, missziói előadó (1936-1946). (+Tiszasas, 1973. július 8.)

1898. szeptember 7-én Kolosy Antal ügyvéd kezdeményezésére alakult meg a Kunhegyesi Kölcsönös Segélyző Egylet, mint szövetkezet, különösen a kis tőkék elhelyezésére.

1898. szeptember 30-án született Kunhegyesen Bori László Mihály. (Szülei: Bori Lajos tanító és Mészáros Julianna.) Tanítói oklevelét Nagykőrösön szerezte. A kunhegyesi „Kossuth”-ban tanított matematikát és fizikát. Egy ideig oktatott az Ipariskolában is. Felesége Kövesdy Emilia volt. (+Kunhegyes, 1968. augusztus 9.)

1898-ban született Jeskó Sándor tanár, galambász, a kunhegyesi Postagalamb Egyesület alapítója. (1988-ban halt meg.)

1898 decemberében dr. Matavovszky Zsigmondot Kunhegyesen községi orvossá választották. Képesített tiszti orvos volt. Pályáját Budapesten mint alorvos kezdte az Erzsébet szegénykórházban. Az első világháború ideje alatt segédorvosként a 3. honvéd ezred kórházánál teljesített szolgálatot. Kiváló orvosi működésének elismeréséül 1925-ben egészségügyi tanácsos címmel tüntették ki. 1928-ban a vármegye főispánja tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. A kunhegyesi katolikus egyházközség világi elnöke volt. A Vöröskeresztben és a Stefánia Egyletben tiszteletre méltó társadalmi munkát fejtett ki. (1869. január 10-én született Berettyóújfaluban.

1898-ban született Szabéden Csécs Mihály cipész mester (Kelet út, saját ház) 1914-ben Kolozsváron szabadult fel. Brassóban, Marosvásárhelyen dolgozott mint segéd. 1923-ban lett önálló. Mérték utáni rendelésre dolgozott, szabászatot is tanult. 1923-ben tette le a mestervizsgát Debrecenben. Segéd korában kitüntetést kapott. Az első világháborúban a román és az albán fronton harcolt. 1920-1922-ig a csendőrségnél szolgált. Neje Nagy Julianna volt.

1898-ban kunhegyesi Ipartestület tanonciskolát nyitott, mellyel biztosítani kívánta a folyamatos szakmai utánpótlást. Az oktatást végző intézmény neve az évek során a következőképpen változott:
1922-1945-ig Kunhegyesi Községi Iparostanonc Iskola
1946-1950-ig Állami Ipari Tanuló Iskola
1950-1972-ig 631.sz. Helyi Ipari Tanulóiskola, mely a szolnoki 605.sz. Intézet kihelyezett iskolája volt. Az iskola megbízott igazgatói voltak: Kiss Endre ált.isk. ig., Csete Miklós tanár, Fekete László műsz. tanár.
1973-1978-ig a kisújszállási 625. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett iskolája lett. Vezetője 1973-ban Vásárhelyi János mérnöktanár, 1974-1978-ig Virosztek Ferenc gépészmérnök volt.
Az 1978/79-es tanévben az ipari iskola összevonásra került a mezőgazdasági szakmunkásképzővel: Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző néven. Az összevont iskola igazgatója az addigi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatója, Szudi Antal lett.

1903. május 23-án született Farkas László református vallásoktató lelkész Karcagon. Szülei: Farkas Sándor kisbirtokos, Soós Julianna. 1928-tól volt a lelkészi pályán. Kunhegyesen segédlelkész 1933-36 között. Szerkesztője volt a kunhegyesi ref. egyház folyóiratának, az Ébredés-nek. 1936-tól vallásoktató lelkész lett Nyíregyházán. Irodalmi munkásságot is kifejtett. Regényei: A pók, Forgószél, Úrnak szolgái stb. és színdarabjai is jelentek meg.

1903. január 28-án Kunhegyesen született Sajtos Tamás Pál. (Szülei: Sajtos Tamás, Szabó Juliánna. Felesége: Kocsis Juliánna.) A II. világháború áldozata lett 1945. március 15-én.

1903. február 21-22-én volt ősbemutatója Török Imre református lelkész Kun-magyarok című ifjúsági színművének Kunhegyesen, melyet a kunhegyesi református népiskola fiú- és lánynövendékei mutattak be. (92 fő) A mű jeleneteiből 7 képet Pósa Lajos közölt Az én újságom c. lapjában. Hétszer került előadásra a darab. Tiszta jövedelme 400 korona lett, melyet az ifjúsági egylet céljaira fordítottak.

1903. július 28-án született dr. Kis Margit középiskolai tanár, irodalomtörténész  Kunhegyesen. (+Nyíregyháza, 1989. január 29.)

1903. június 10-én könyvnyomdát létesített településünkön Balla Sándor nyomdász.

1903-ban a Hármashalomban (Tomaj puszta) Kada Elek ásatásokat végeztetett. A feltárt leletek között I. Endre és I. Béla királyok idejéből származó ezüstérméket is találtak. A feltárt leleteket a kecskeméti múzeumba szállították.

1908. február 14-én Kunhegyesen született Bojtor Lajos András asztalosmester és temetkezési vállalkozó.

1908. szeptember 16-án született F. Tóth Sándor református lelkész Hunyad-Piskitelepen. A mezőtúri református főgimnáziumban érettségizett 1927-ben. A református teológiát Debrecenben, Edingburghban, Halle-Wittenberben végezte. 1936-ban szentelték lelkésszé Debrecenben. 1954-1978-ig, nyugdíjaztatásáig szolgált Kunhegyesen. A Nagykunsági Egyházmegyében több tisztséget is betöltött: volt iskolalátogató, vallásoktatási előadó, tanácsbíró, közalapi előadó, tanügyi bizottsági tag. A második világháború idején Bécsben volt tábori lelkész.

1913. december 10-én halt meg Szabó Sándor református lelkész Túrkevén. (1859. február 1-jén született Kunhegyesen. Szülei: Szabó Sándor, Bota Julianna. Felesége Végh Sarolta volt.) A debreceni teológia elvégzése után lelkészi működését Kunhegyesen kezdte. 1881-1889 július végéig segédlelkész volt. Kunhegyesről Túrkevére ment, ahol rendes lelkész lett. Visszapillantás címmel megírta a település történetét.

1913-ban alakult meg a Kunhegyesi Vöröskereszt Fiókegylet.

1913. február 9-én született Kunhegyesen Baláti Károly. A II. vh. áldozata lett.

1913. március 24-én született Fabó Zsigmond református lelkész Tiszanánán. (+Kunhegyes, 1993. január 9.)

1913-ban alakult meg a Római katolikus Olvasókör Kunhegyesen. 1943-ban szűnt meg.

1913. október 26-án adták át ünnepélyes keretek között a kunhegyesi református iskola új épületét. A tantestület tagjai voltak ekkor: Asztalos Gyula igazgató, Bárány Mihály, Balogh Dániel, Bori Lajos, Kun Elek, Lantai Ferenc, Mester Albert, Molnár Pál, Szilágyi Imre és Zábrák János református tanítók.

1918-tól Bach Andor lett a kunhegyesi járás főszolgabírója.

1918. augusztus 18-án született dr. Türmer István mérnöktanár, naívfestő. (+Kunhegyes, 2001. december 1.)

1918. szeptember 27-én halt meg Gerendai József gyógyszerész Kunhegyesen 46 éves korában. (Kunhegyesen született 1872. április 4-én.)

1918 novemberében Kunhegyesen megalakították a Nemzeti Tanácsot, a Nemzetőrséget és a Földmunkások Országos Szövetségét.

1923-ban jelent meg Zsigmond Ferenc: Mikszáth írói egyénisége mint kortörténeti dokumentum című munkája Debrecenben.

1923-ban alakult meg az Iparos és Kereskedő Ifjak Önképzőköre Kunhegyesen. 1949-ben szűnt meg.

1923-ban született Berta Gyuláné Szathmáry Ilona óvónő Kunhegyesen. (+1996)

1923. június 19-én született Komáromi Dániel férfifodrász Kunhegyesen. (+Kunhegyes, 1997)

1923-ban községi polgári fiú- és lányiskola létesült Kunhegyesen. Az iskola igazgatója gombosfalvi Gombos István polgári iskolai tanár lett.

1923-ban került Kunhegyesre gyakorló orvosnak dr. Reiner Bertalan. Kisújszálláson érettségizett. A budapesti Pázmány Péter és Erzsébet Tudomány Egyetemen szerzett orvosi oklevelet. (1895-ben született Kunhegyesen.)

1923. december 9-én született Kunhegyesen Oláh József szabó, MADISZ-, majd tanácselnök 1962-64 között, községi párttitkár, kultúrház-igazgató 1957-1973 nyugdíjaztatásáig. (+1982)

1928-ban jelent meg Zsigmond Ferenc: Az Ady-kérdés története című munkája Mezőtúron, Herczeg Ferencről készített munkája pedig Debrecenben.

1928-ban jelent meg Kunhegyesen dr. Kolosy Lajos: A nagykunsági brigadéros című munkája, melyben a kunhegyesi születésű báró Mészáros János (1737-1801) életét, katonai pályafutását ismerteti.

1928-ban alakult meg a Kunhegyesi Czéllövő Egylet (1944-ben szűnt meg) és a
Polgári Lövész Egylet.

1928-ban építette fel Király Jenő malomtulajdonos az Erzsébet malmot.

1928-ban a Kunhegyesi Gazdasági Egyesület nagysikerű gyümölcsészeti tanfolyamot tartott, melynek eredménye 24 kat. hold zár gyümölcsös kialakítása lett.

1928-ban halt meg Alexander Zoltán Kunhegyesen. - Jászladányban született 1855-ben. - Az egyetem elvégzése után jegyzői oklevelet szerzett. Négy évtizedig állt Kunhegyes község szolgálatában mint jegyző, majd főjegyző. A kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank Rt. és Takarékpénztár Rt. felügyelő bizottságának huzamosabb ideig volt tagja.

1928. március 8-án Kunhegyesen született dr. Fehér Elek r. orvos alezredes.

1928. május 3-án kigyulladtak Kunhegyesen a villamos izzólámpák.

1928. augusztus 14-én Kunhegyesen született Rácz Ferenc tanácselnök. Általános iskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte. Fiatalon, napszámosként kezdett dolgozni a kunhegyesi gőzmalomban és a Lenin Tsz-ben. A karcagi Mezőgazdasági Technikumban érettségizett. Általános államigazgatási szakvizsgát tett 1959-ben. A Tanácsakadémiát 1961-ben végezte. 1957 szeptemberétől a Járási Tanács elnökhelyettese volt, majd 1965. április 1-jétől nyugdíjaztatásáig (1988) a Kunhegyesi Nagyközségi Tanács elnöke. (+2008. február 14.)

1928. november 24-én tartott rendkívüli közgyűlésén a Kunhegyesen megalakult Nagykunsági Villamos Szövetkezetet meglátogatta Horthy Miklós kormányzó. Ennek a látogatásnak az emlékére nevezték el a községházát magába foglaló piacteret Horthy Miklós térnek.

1928. december 20-án alakult meg a Kunhegyesi Kereskedelmi Egyesülés. Első elnöke, majd igazgatósági tagja Luxemberg József gőzmalom-tulajdonos volt,

1933-ban alakult meg a Kunhegyesi Református Dalegylet (karnagy Csató Gábor ref. kántor) és a Kunhegyesi Iparos Dalkör (1948-ban szűnt meg).

1933-ban jelent meg Cipruslombok címmel Kolosy Elvira hátrahagyott verseiből egy kötet. A kunhegyesi Balla Sándor nyomdája nyomtatta. A kiadványt unokaöccse, dr. Kolosy Lajos jelentette meg.

1933. február 3-án született Kunhegyesen Gy. Molnár István festő- és grafikusművész. Ilosvai Varga István-díjas. (+2014)

1933. április 24-én halt meg Masáth Ferenc református lelkész. Mezőtúron végezte a főgimnáziumot, a református teológiát pedig Debrecenben. 1917-től teljesített szolgálatot szülőhelyén. Kiváló egyházi szónok volt, s a református iskolaszék elnöke. 1920-ban életre hívta a helyi Hangya Szövetkezetet, 1929-ben pedig a Református Leányegyletet. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, s a község képviselőtestületének, elnöke a Polgári Kaszinónak. (1889. február 12-én született Kunhegyesen.)

1933-ban jelent meg dr. Kolosy Lajos: Kunhegyes története című átdolgozott munkája (előző kiadás 1926).

1938-ban alakult meg a HONSZ Kunhegyesi Csoportja.

1938-ban halt meg ifj. Kulifay Pál bankigazgató, a református egyház főgondnoka, községi képviselő Kunhegyesen. (1898-ban született Kunhegyesen. Felesége Varga Márta volt. Leánya: Kulifay Elvira Márta (1927-2005-ben. A kunhegyesi református temetőben nyugszanak.)

1938-ban halt meg Makláry Károly református püspök Debrecenben. A teológiai akadémiát Budapesten végezte. (Kunhegyesen 1904-1934 között szolgált. 1936-ban választották püspökké. (1876-ban született Hejőpapiban.)

1938. január 26-án halt meg Rohoska József teológiai tanár, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. (1871. augusztus 18-án született Kunhegyesen. Édesapja postamester volt településünkön. Anyja Szanna Zsuzsánna.)

1938. február 16-án lépett hivatalába Bán István (Debrecenben született 1884-ben) református lelkipásztor Kunhegyesen, s 1954-ig szolgált itt. (+Kunhegyes, 1967)

1938. augusztus 7-14 között tartották Karcagon a Nagykun Sportviadalt, melyen 7 település 438 sportolója mérte össze erejét. Kunhegyest 9 fő képviselte. A kunhegyesi Győző Károly I. helyezést szerzett távolugrásban (590 cm) és súlylökésben is (12,47 m).

1938. augusztus 30-án született dr. Szabó Lajos középiskolai tanár, gimn. igazgató, országgyűlési képviselő Kunhegyesen. (+Kisújszállás, 2004. május 22.)

1943. szeptember 29-én született dr. Stanczik Ilona régész Kunhegyesen. (+Olaszország, Velence, 1991. február 27.)

1943. november 16-án 70 éves korában halt meg Elek Imre bankár Kunhegyesen. Bankját 1913-ban nyitotta meg a településen. (Kunhegyesen született 1873. október 11-én.)

1943. jan. 3-án Blazsek Gyöngyvér (Deák Lászlóné) belsőépítész, építész Debrecenben született. A kunhegyesi városi könyvtár belsőépítésze volt. (1980) Ferenczi Noémi-díjas (1994) Budapesten halt meg 2001-ben.

1943. júl. 5-én halt meg Debrecenben Csánki Benjámin: református lelkész, egyetemi tanár. Segédlelkész volt Kunhegyesen. (1868. jan. 3-án Füzesgyarmaton született.)

1948-ban megalakult a KIOSZ helyi szervezete Kunhegyesen.

1948-ban 15 fő végzett a kunhegyesi Parasztdolgozók Gimnáziumában, mely a kisújszállási gimnázium kihelyezett tagozata volt.

1948-ban alakult meg a 767. számú Dózsa György Úttörőcsapat Kunhegyesen, s 1990-ig töltött be meghatározó szerepet az iskola életében. Alapítója Szabó János tanár volt.

1948. május 4-én született Kunhegyesen Dr. Bozsó Péter megyei főjegyző. Általános Iskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte, 1966-ban érettségizett a Debreceni Dohányipari Technikumban. Majd a Pécsi Tudományegvetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. 1972-ben jogász végzettséget. Ezt követően a Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályán kezdett dolgozni főelőadóként, majd két év múlva jogi csoportvezető lett. 1982-ben a jogi szakvizsgát is letette. 1985. július 1-től a Megyei Tanács vb-titkára lett, a Megyei Közgyűlés 1991. március 8. napjától megyei főjegyzővé nevezte ki. Több mint huszonkét évig vezette a megyei hivatali apparátust. (+2008. február 19.)

1948. november 18-án alakult Kunhegyesen a Dózsa Népe téeszcsé - Túriné-féle csoport - huszonhét taggal (Botos Gábor és felesége, Incze József, Oláh József és felesége, Borbély Lajos, Jákó Gábor és felesége, Kaszás János, Tóth Istvánné, Túri Sándor és felesége, Trenka József és felesége, Faragó Márton és felesége, Kovács János, Bárány István és felesége, Faggyas István és felesége, Magyar József és felesége). Hármas típusú volt: együtt vetettek, arattak, a költségeket közösen állták, s mindenki hazavitte, amit a föld adott. Jogutódja a Vörös Október Tsz lett, melynél 1953 végén 209 család dolgozott 367 taggal.

1953-59-ig Ács Imre volt a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz vezetője

1953-ban alakult meg a Kunhegyesi Sütőipari Vállalat.

1958. október 16-án halt meg Bari Sándor híres kunhegyesi cigányprímás. (1895. február 4-én született.)

1958-ban készült az első játszótér Kunhegyesen.

1958-ban (október 26.) harangavatásra került sor a református templomban. Az I. világháborús hősök emlékére készíttetett, 1924-ben felavatott, 2293 kg súlyú harang megrepedt, s helyette anyagából két harangot önttettek, melyek ma is működnek: az 1800 kg-os D-hangú és a 400 kg-os H-hangú.

1958-ig tűzfigyelő szolgálat működött a református templom tornyaiban.

1963-1973-ig volt Kiss Endréné a Dózsa György Úti Általános Iskola igazgatója.

1963-1975-ig volt Boldog Albert a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz elnöke

Az 1963/64-es tanévben indult meg településünkön a gimnáziumi oktatás három tanulócsoporttal (110 fővel) a Kossuth úti Általános Iskola épületében. (A gimnázium létrejöttének előzménye a dolgozók gimnáziumának megindulása 1962-ben a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium kihelyezett osztályaként.)
Az iskola igazgatója Kiss Endre volt 1963-1975 között. (A tantestület tagjai: Lovász Gábor, Csalog Judit, Göblyös Sándorné, Csete Miklós, Lévai Károly, Hidvégi Ilona, Kovács Gusztáv, Csiszér Miklós, Lovász Gáborné, Mile Endre, Saághy Hedvig Smányi Györgyné, Sipos Ferenc, Sipos Ferencné, Tihanyi Lajos.) Őt dr. Ács Miklósné, majd megbízottként az 1987-88-as tanévben Farkas Ferencné Szabó Mária követte. 1988-ban a tantestület a felsőbb szervek jóváhagyásával dr. Szabó Lajos kisújszállási középiskolai kollégiumi igazgatót választotta meg az intézet igazgatójának. Bizonyos pezsgés kezdődött el az iskolában. 1993-ban Hajnal István lett az iskola vezetője. A 2002-2003-as tanévben őt megbízottként Dósa Lajos követte. 2003-2009 között Kun Istvánné lett az iskola igazgatója, majd a fenntartó megyei önkormányzat Metzinger Ferencet nevezte ki az intézmény élére.

1968. március 24-én halt meg Lengyel Lajos magyar-latin szakos középiskolai tanár, szótárszerkesztő, filozófiai író Budapesten. (Kunhegyesen született 1900. szeptember 24-én.)

1968. július 1-jén alakult meg az Androméda együttes Sigma néven. Alapító tagjai: Nagy János dobos, Mándoki László szaxofonos, Parázsó Imre gitáros.

1968. november 24-én halt meg Molnár Pál irodalomtörténész Debrecenben. Művei: Berczik Árpád a drámaíró, 1932; Debrecen a magyar irodalom történetében, Debrecen, 1941; Debrecen a régi magyar irodalomban, szöveggyűjtemény, szerk., Debrecen, 1942. (Molnár Pál kunhegyesi tanító fia 1907. január 9-én született Kunhegyesen.)

1968-ban szűnt meg az Ikvay-tanyai iskola a kolbászi határrészen. Utolsó tanítója Karikó József, aki Abádszalókon tanított tovább. Ugyaneddig működött szintén a kolbászi határrészen a Csete-tanyai iskola. Utolsó tanítója Bódi Ferenc, aki Mezőtúron tanított tovább.

1973-ig működött a Félix-majori tanyai iskola alsó tagozata.

1973-1978-ig Lovász Gábor volt a Dózsa György Úti Általános Iskola igazgatója.

1973-1978-ig a kunhegyesi ipari szakiskola a kisújszállási 625. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett iskolája volt. Igazgatója 1973-ban Vásárhelyi János mérnöktanár, 1974-1978-ig Virosztek Ferenc gépészmérnök.

l978-ban szakközépiskolai képzés indult a kunhegyesi középiskolában, híradástechnikai ágon vezetékes távközléstechnikai műszerész szakmában.

1978. december 18-án halt meg Ilosvai Varga István festőművész. (1895. augusztus 31-én született Kunhegyesen.)

1978-2006-ig, nyugdíjaztatásáig volt Szabó András a Dózsa György Úti Általános Iskola igazgatója.

Az 1978/79-es tanévtől kezdve a Kossuth út 15. szám alatt működő mezőgazdasági, és a Kossuth út 17. szám alatt működő ipari szakmunkásképző közös intézmény lett Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézet néven. Igazgatója Szudi Antal lett.

1983. március 4-én dr. Zsigmond Ferenc irodalomtörténész születésének 100. évfordulóján tudományos emléküléssel és házának falánál emléktábla avatásával emlékezett településünk.

1988. május 1-jén avatták fel a városháza előtti parkban a Kun emlékművet, Győrfi Lajos szobrászművész alkotását.

1993. február 17-én 69 éves korában halt meg Kiss Endre ny. középiskolai tanár, igazgató Kiskunfélegyházán.

1993. októbert 10-én iktatták be hivatalába ifj. Nagy Kálmán református lelkészt településünkön.

1993. június 27-én halt meg Tari Kálmán pedagógus, a Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója volt nyugdíjaztatása előtt. (Kunhegyesen született 1928. október 13-án.)

1993. augusztus 28-án Für Lajos honvédelmi miniszter avatta fel a református templom díszkertjében a XX. század helyi áldozatai (658 fő) emlékére kőből állított szoborkompozíciót, Győrfi Lajos szobrászművész alkotását. Az avatóünnepség katonai díszpompával zajlott le.

1993. szeptember 18-án került sor Kossuth Lajos domborművének avatására a Kossuth Lajos Általános Iskola Szabadság tér felőli falán. Alkotója: Győrfi Lajos szobrászművész. Anyaga: bronz. Az iskola ekkor vette fel Kossuth Lajos nevét.

1993-ban jelent meg Mándoky Kongur István: A kun nyelv magyarországi emlékei c. könyv Karcagon, melynek előszavát a kunhegyesi születésű Ágoston Gábor turkológus írta.

1993-ban hozták létre a Kun FC-t, mely már a következő évben a megyei másodosztályban szerepelt.

1998-ban megszűnt a TITÁSZ kunhegyesi kirendeltsége.

1998-ban halt meg dr. Kocsis József középiskolai tanár Kunhegyesen. (1930-ban született Kunhegyesen.)

1998-ban halt meg Simon János „Csoncsi” az Androméda zenekar egykori gitáros tagja. 48 évet élt.

1998-ban jelent meg Botka János: Kunhegyes város címere című munkája.

1998 októberében adták át a régi tsz-központ helyén az új MOL benzinkutat Kunhegyesen.

1998 októberében hunyt el dr. Csoma János mérnök.

2003. február 14-én 74 éves korában halt meg Bari Ferenc cigányprímás, akinek tizenkét éves korában már sírt a hegedű a kezében. A kunhegyesi étteremben több évig varázsolta el a vendégeket játékával. Többször szerepelt a rádióban és a televízióban is. Versenyeken többször volt első díjas zenekarával.

2003-ban Arany-katedra díjat kapott D. Kovács Ilona óvónő.

2003. február 11-én megkezdte működését a Sarepta Idősek Otthona, a kunhegyesi református egyház szociális otthona.

A 2002/2003-as idényben, a háromfordulós alapszakaszú Keleti csoportban második helyen végzet a kunhegyesi férfi röplabda NB II-es csapat. Az abszolút sorrend eldöntéséért, valamint az NB I-ben való indulás jogáért a Nyugati régió ezüstérmesével, a Győrrel kellett osztályozót vívniuk. Magabiztos, kiforrott csapatmunkával 3:0-ra diadalmaskodtak a kunhegyesiek: Antal Zsolt, Dancsik András, Hajdu Zoltán, Kocsis Gábor, Kupai András, Novák Péter, Pető Barnabás, Rózsa József, Szabó Miklós, Tamasi István, Tóth Gábor.

2003 májusában megjelent a Kunhegyesi helytörténeti füzetek 2. száma: A Kakat hagyatéka… címmel (szerk. Víg Márta).

2003. június 30-án Kunhegyes Város Képviselőtestülete a fenntartásában működő Nagy László Gimnázium, Híradástechnikai Szakközépiskola és Kollégium valamint a Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézetet megszüntette és egyidejűleg létrehozott egy többcélú intézményt Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium néven.

2003 augusztusában kapta meg működési engedélyét a kunhegyesi Református Általános Iskola.

2003. szeptember 12-én baleset következtében halt meg Kunhegyesen Bencsik Jánosné Pánti Zsófia tanítónő.

2003-ban halt meg 68 éves korában Kiss András (Zacski) minden idők legjobb kunhegyesi labdarúgó-kapusa. 1951-től 23 éven keresztül védte a Kunhegyesi SE kapuját, s nyolc évig Szolnok megye ifjúsági és felnőtt válogatottja volt.

2008. február 19-én halt meg dr. Bozsó Péter megyei főjegyző. (1948. május 4-én született Kunhegyesen.)

2008 tavaszán elkészült a városi strandfürdő vízforgató rendszere és két új medence 41 milliós pályázati pénzből. Új öltöző és elsősegélynyújtó hely is létesült, valamint strandröplabda és strandfoci pálya.

2008 augusztusában Kunsági kiállítóház nyílt Kunhegyesen. (Arany J. u. 69.)

2013. január elsejével a Tisza-tó térségében Kunhegyes központtal járás alakult. (Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabő, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tomajmonostora települések alkotják.)

2013 februárjában a település önkormányzata 9 utcanév megváltoztatásáról döntött.

2013 júliusában a kunhegyesi önkormányzat döntött a települési értéktár létrehozásáról.

2013. augusztus 7-én 7 alapító taggal Szociális Szövetkezet alakult Kunhegyesen. Céljuk piacképes termékek készítése nagykunsági népművészeti hagyományok alapján és ezek értékesítése, hátrányos helyzetű emberek képzése.

2013. október 14-én elhunyt K. Nagy János az Androméda együttes alapító tagja.

2013. december 27-én 81 éves korában Budapesten elhunyt Csete Miklós középiskolai tanár.









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-08-15 (16173 olvasás)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generálás: 0.006 másodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net