TAGS-Skyblue

ŃllŠspŠlyŠzatok 2023.09.11.

     

Veszélyhelyzet

JOGPONT információ

T?j?koztat?k

Test√ľlet√©si √©s bizotts√°gi √ľl√©sek jegyz√Ķk√∂nyvei

Hat√°lyos rendeletek

K√∂z√©rdek√Ľ adatok

Integralt Telepulesfejlesztesii Strategia felulvizsgalat, modositas


Integralt Telepulesfejlesztesii Strategia felulvizsgalat, modositas Zaro Szakmai Velemenyezes


Integr√°lt Telep√ľl√©sfejleszt√©si strat√©gia

Termofolddel kapcsolatos hirdetmenyek

Kunhegyes V√°rosi B√∂lcs√Ķdei int√©zm√©ny fel√ļj√≠t√°sa √©s f√©r√Ķhely b√Ķv√≠t√©se” c√≠m√Ľ, TOP-1.4.1-19-JN1-2019-00002 azonos√≠t√≥ sz√°m√ļ projekt ind√≠t√°s√°r√≥l

Ingyenes jogsegély pszichitráiai jogsértések esetén

Helyi √Čp√≠t√©si Szab√°lyzat

Költségvetések


Közbeszerzési tervek


EFOP 1.4.2-16-2016-00029 ,,Kezdett√Ķl fogva-Kezedet fogva"

TOP-1.1.1-16-JN1-2017-00007 Ipari parkok, iparter√ľletek fejleszt√©se


VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 jel√Ľ, K√ľlter√ľleti helyi k√∂zutak fejleszt√©se

TOP-5.1.2-15-JN1 Hum√°ner√Ķforr√°s b√Ķv√≠t√©se a Kunhegyesi Foglalkoztat√°si Paktum keret√©ben

TOP-2.1.3-15-JN1-2016-00020 „Kunhegyes Kakat-√©r rekonstrukci√≥ja I.

K√ĖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-01183 azonos√≠t√≥ sz√°m√ļ „KUNHEGYES V√ĀROS √ĖNKORM√ĀNYZATA ASP K√ĖZPONTHOZ VAL√ď CSATLAKOZ√ĀSA”

TOP-2.1.2-15 jel√Ľ, Z√∂ld v√°ros kialak√≠t√°sa

T√Ľzv√©delmi t√°j√©koztat√≥


Digit√°lis Telep√ľl√©srendez√©si Terv

T√©rfigyel√Ķ rendszer

2009. √©vi CXXII. t√∂rv√©nyben el√Ķ√≠rt k√∂zz√©t√©teli k√∂telezetts√©g
Szab√°lyzat a nemdoh√°nyz√≥k v√©delm√©r√Ķl
Pályázat piactéri vásárcsarnok helyiségeinek bérbevételére


Rend√Ķrs√©gi felh√≠v√°sok
Kereskedelmi nyilv√°ntart√°sok

Ügyintézés

Polg√°rmesteri Hivatal


Let√∂lthet√Ķ nyomtatv√°nyok

Vendégváró

Bemutatkoz√°s
Megk√∂zel√≠thet√Ķs√©g
Strandf√ľrd√Ķ

Képgalériák
Tornaterem alapk√Ķlet√©tel
Városunk történelme
Városunk címere
Testv√©rtelep√ľl√©sek
Arcképcsarnok
√Čvfordul√≥k 2021.
Térképek
Telep√ľl√©s√ľnk k√©pekben
Kunsági Kiállítóház
Kun K√©zm√Ľ Szoci√°lis Sz√∂vetkezet

√Črdekess√©gek:
A Kunhalmokról
A Kunh√≠mz√©sr√Ķl
Cs√°rd√°k, bety√°rok
A Kunok nyelv√©r√Ķl
A Kunbab√°k

√Ėnkorm√°nyzat

√Ėnkorm√°nyzat
Megyei √Ėnkorm√°nyzat
Közbeszerzések
Gazdas√°gi program
Közbeszerzési tervek
Helyi Es√©lyegyenl√Ķs√©gi Program
Civil szervezetek t√°mogat√°sa

Intézmények (címek)
Csal√°dseg√≠t√Ķ K√∂zpont
Kunhegyes Városért Közalapítvány
K√∂z√©rdek√Ľ inform√°ci√≥k
K√∂z√©rdek√Ľ adatok

Oktat√°s:
"Dózsa Iskola"
Reform√°tus Iskola
Középiskola
√ďvod√°k

A telep√ľl√©s kit√ľntetettjei
Városunk történelme

Szerkesztette: Víg Márta




Kunhegyes 8800 f√Ķs telep√ľl√©s J√°sz-Nagykun-Szolnok megye √©szaki r√©sz√©n, a Nagykuns√°g perem√©n helyezkedik el a Tisz√°t√≥l 12-15 km-re. T√°vol van a nagyv√°rosok √©s forgalmas f√Ķk√∂zleked√©si utak zaj√°t√≥l. Magyarorsz√°g egyre ink√°bb fejl√Ķd√Ķ turisztikai t√©rs√©g√©nek, a Tisza-t√≥nak d√©li kapuj√°ban Ab√°dszal√≥kt√≥l 8 km-re tal√°lhat√≥.
B√°r nem nagyv√°ros, de a k√∂rnyez√Ķ kisebb telep√ľl√©sek sz√°m√°ra funkcion√°lisan a v√°rost jelenti, s k√∂zleked√©si szempontb√≥l is csom√≥pont.
Megk√∂zel√≠thet√Ķ a Keleti- √©s a Nyugati p√°lyaudvarr√≥l indul√≥ vonatok √°ltal √°tsz√°ll√°ssal a K√°l-K√°polna-Kis√ļjsz√°ll√°s k√∂z√∂tt k√∂zleked√Ķ vas√ļtvonalon, ill. a 4. sz. f√Ķ√ļtvonalr√≥l a fegyverneki le√°gaz√°sn√°l ill. Kenderesen √°t a 34-es sz√°m√ļ √ļton, valamint az M3-as √ļton f√ľzesabonyi le√°gaz√°s√°n√°l a Tiszaf√ľred-Kunhegyes √ļtvonalon.
2006-ban √°tadott modern, √∂t√°ll√°sos aut√≥busz p√°lyaudvarunkr√≥l k√∂zvetlen √∂sszek√∂ttet√©se van nagyv√°rosokkal: Szolnokkal, Egerrel, Gy√∂ngy√∂ssel, B√©k√©scsab√°val, Miskolccal, Szegeddel, Debrecennel, J√°szber√©nnyel, Tiszaf√ľreddel.
A Tisza holt √°ga a telep√ľl√©s k√∂zpontj√°n egykor kereszt√ľl folyt Kakat nev√Ľ √©r, melynek sz√©ps√©g√©re m√©g eml√©keznek az id√Ķsebb lakosok, √©l√Ķv√© t√©tel√©n, gondoz√°s√°n f√°radozik az √Ėnkorm√°nyzat.
A 18. sz√°zadban, de m√©g a 19. sz√°zad elej√©n is nagy ter√ľleteket foglaltak el itt a vadvizek, melyek a ter√ľlethasznos√≠t√°s jelleg√©t is meghat√°rozt√°k. A telep√ľl√©s keleti hat√°r√°ban fekv√Ķ Bige-fert√Ķ az egykori Kakat-√©ren levonul√≥ √°rvizek eml√©k√©t √Ķrz√Ķ mocs√°rmaradv√°ny. Kunhegyest√Ķl keletre 11 km t√°vols√°gra fekszik ez a 75 hekt√°ros, sziki legel√Ķkkel szeg√©lyezett mocs√°rmaradv√°ny.
A sz√°nt√≥f√∂ldi termel√©s a 19. sz√°zad k√∂zep√©n is csup√°n a hat√°r 34 %-√°ra terjedt ki, az itt √©l√Ķk f√Ķk√©nt szarvasmarha-teny√©szt√©ssel foglalkoztak. A Mirh√≥-g√°t meg√©p√≠t√©se (1785-1787) √©s a k√©s√Ķbbi tiszai √°rv√≠zmentes√≠t√©s jelent√Ķsen megv√°ltoztatta a t√°j arculat√°t, az itt √©l√Ķk √©let√©t. Ma az Alf√∂ld egyik legsz√°razabb ter√ľlet√©n fekszik a helys√©g.
A kunhegyesiek a Nagykuns√°gban val√≥ l√©t√ľkre f√∂ldrajzi √©s t√∂rt√©nelmi √©rtelemben is haszn√°lj√°k a „nagykuns√°gi” megjel√∂l√©st, ugyanis Kunhegyes r√©sze volt a t√∂r√∂kkor v√©g√©re kialakult k√∂zigazgat√°silag funkcion√°l√≥ Nagykuns√°gnak, a „hatkuns√°g”-nak, melyet Karcag, Kis√ļjsz√°ll√°s, Kunmadaras, T√ļrkeve √©s Kunszentm√°rton telep√ľl√©sekkel alkotott.
Az idel√°togat√≥ vend√©geket 1994 √≥ta a Falusi Turizmus√©rt Egyes√ľlet tagjai √°ltal bar√°ts√°gos, vend√©gszeret√Ķ, sz√≠nvonalas csal√°dias vend√©gh√°zakban fogadja, valamint az 1998-ban √°tadott „4 Sport Hotel” h√°rom csillagos sz√°lloda, mely egy r√©gi malomb√≥l lett kialak√≠tva, l√©gkondicion√°lt szob√°iban √©s a 2003-ban √°tadott Sz√©lkakas vend√©gfogad√≥ban.
A telep√ľl√©s f√Ķutc√°j√°n l√©v√Ķ Bety√°r cs√°rda hagyom√°nyos kuns√°gi √©teleket is k√≠n√°l vend√©gei sz√°m√°ra. 1750-t√Ķl kezdve t√∂bb cs√°rda m√Ľk√∂d√∂tt telep√ľl√©s√ľnk√∂n bel√ľl √©s annak hat√°r√°ban: Aranyosi, Morg√≥, Malomk√∂zi, Barak, P√©ntek, K√Ķhalmi, B√ļszerz√Ķ, Rongyos, Putri, Tibuci, Cserepes. 1849 janu√°rj√°ban a Kunhegyes hat√°r√°ban l√©v√Ķ Aranyosi cs√°rd√°n√°l k√∂sz√∂nt√∂tte a v√°ros vezet√Ķs√©ge a Debrecenbe tart√≥ Kossuth Lajos.
2008-t√≥l teljesen fel√ļj√≠tott term√°lvizes strandunkon, 72000 m2-es ter√ľleten v√°rjuk a gy√≥gyul√°sra, kikapcsol√≥d√°sra v√°gy√≥ ide√©rkez√Ķket. Az 1961-t√Ķl n√©h√°ny √©v kihagy√°s√°val m√Ľk√∂d√Ķ f√ľrd√Ķben 1000 m m√©lyr√Ķl felt√∂r√Ķ 60 C fok k√∂r√ľli vize kiv√°l√≥an alkalmas reum√°s, iz√ľleti, n√Ķgy√≥gy√°szati betegs√©gek gy√≥gy√≠t√°s√°ra, m√Ľt√©tek ut√°ni rehabilit√°ci√≥ra.

Kunhegyes neve Hegyesegyh√°za n√©ven 1311-ben bukkan fel az oklevelekben. Az elnevez√©s arra utal, hogy a kunok beteleped√©se (1239, 1246) el√Ķtt magyarok √°ltal lakott helys√©g volt.
1382-ben egy egyh√°zi √∂ssze√≠r√°s mint igen n√©pes kereszt√©ny j√°sz telepr√Ķl eml√©kezik meg a kemeji f√Ķesperess√©ghez tartoz√≥ Kunhegyesr√Ķl.
IV. B√©la enged√©lyezte a kunok beteleped√©s√©t. A mai Nagykuns√°g ter√ľlet√©re az Olas nemzets√©g telep√ľlt, s Kunhegyes hat√°r√°ban alakult ki egykori nemzets√©gf√Ķj√ľkr√Ķl, Kolbaz vez√©rr√Ķl elnevezett k√∂zpontjuk, Kolbazsz√°ll√°s. A fokozatosan meggazdagod√≥ kunok 1407-ben a derzsi nemesekt√Ķl megv√°s√°rolt√°k Hegyes k√∂zs√©get, amely ekkor Heves megy√©hez tartozott. K√©s√Ķbb Kakath, m√°s n√©ven Hegyesegyh√°za; Hegyes, m√°sk√©pp Kakathegyes elnevez√©sekkel is tal√°lkozunk. Az 1521-es hat√°rj√°r√°skor Hegyes n√©ven eml√≠tik. A XVI. sz√°zad v√©g√©n v√°lik v√©glegess√© a Kun Hegyes elnevez√©s.
1552-ben m√©g Kunhegyes nem volt t√∂r√∂k uralom alatt, az egri v√°rnak 12 kapu ut√°n fizetett ad√≥t. A t√∂r√∂k√∂k 1566-ban Gyula v√°r√°nak eleste ut√°n d√ļlt√°k fel a Tisz√°nt√ļlnak ezt a r√©sz√©t, t√∂bb falut fel√©gettek, s ezent√ļl a t√∂r√∂k√∂k r√©sz√©re is kellett ad√≥t fizetni√ľk az itt √©l√Ķknek.
1557-b√Ķl val√≥ a legr√©gebbi √∂ssze√≠r√°s, amely a nagykuns√°gi falvakr√≥l fennmaradt. E szerint a k√∂vetkez√Ķ telep√ľl√©sek (falvak √©s telepek) tartoztak a Nagykuns√°ghoz: Kolbaz, Hegyes, Karcag√ļjsz√°ll√°s, Bolcsa, Magyarsz√°ll√°s, Asszonysz√°ll√°s, Orgondaszentmikl√≥s, K√∂dsz√°ll√°s, Kis√ļjsz√°ll√°s,Turgony, T√≥turgony, M√°rialaka, T√ļrkevi, M√≥ric, P√≥hamara, Kaba, Szentm√°rton, Mestersz√°ll√°s, Madaras, K√°poln√°s, F√°bi√°nsebesty√©n, Csorba, Torm√°s, B√°bocka, Ecsed, Kab√°d.
1558-ban az egri p√ľsp√∂ks√©g j√∂vedelmi √∂ssze√≠r√°s√°ban Hegyes mint Kolb√°zsz√©khez tartoz√≥ k√∂zs√©g van eml√≠tve, melyet Hegyesy G√°sp√°r b√≠r.

1629-ben lakatlann√° v√°lt a telep√ľl√©s, de 1640-ben – r√©gi √≠r√°sokb√≥l tudjuk – Kunhegyesen m√°r reform√°tus templom, pr√©dik√°tor √©s oskolamester is volt.
1634-ig a szolnoki vár tartozéka, oda adózott, majd 1636-tól a balaszentmiklósi várhoz és nahijéhoz csatolták.
1669-ben a t√∂r√∂k√∂k el√Ķl elmenek√ľlt a lakoss√°g, s ism√©t lakatlann√° v√°lt a helys√©g.
1678-ban az itt táborozó Thököly-sereg a lakosságot nagy nyomorba döntötte.
1683-ban Mur√°d Giraj krimi tat√°r B√©cs ostrom√°t seg√≠teni menv√©n oda- √©s visszamenet is a Nagykuns√°gon kereszt√ľl vonult rabl√≥ had√°val, s puszt√°v√° tette ter√ľlet√©t, lakosai sz√©tsz√©ledtek, sz√©khely√©t, Kolb√°zsz√°ll√°st elpuszt√≠tott√°k, mely ezut√°n nem telep√ľlt √ļjra.
1683-ban Mercy serege 2 napig itt id√Ķz√∂tt √©s innen indult Balaszentmikl√≥s elfoglal√°s√°ra.
A kunhegyesiek 1698-ban kezdtek hazasz√°lling√≥zni, t√∂megesen azonban csak 1701-t√Ķl j√∂ttek vissza.
1702-ben azonban √ļjabb csap√°s √©rte a j√°szkunokat. I. Lip√≥t, mint fegyverjogon megszerzett ter√ľletet eladta √Ķket a N√©met Lovagrendnek, s √Ķket jobb√°gysorba s√ľllyesztette ez√°ltal. Szabads√°gjogaik visszaszerz√©s√©nek rem√©ny√©ben 1703-ban a nagykunok is R√°k√≥czi mell√© √°lltak, s a r√°cok √°ltal t√∂rt√©nt 1707-es feld√ļl√°suk ut√°n a fejedelem Rakamaz k√∂rny√©ki birtok√°ra k√∂lt√∂ztek. Innen 1711-ben t√©rtek vissza, s a Kakat-√©r partj√°n √©szak-d√©li ir√°nyban h√ļz√≥d√≥ d√Ľnegerincre √©p√≠tkeztek. Ett√Ķl kezdve folyamatos vir√°gz√°snak indult a telep√ľl√©s.
1718-ben Kunhegyes k√∂zs√©g pecs√©tnyom√≥j√°n a c√≠mer h√°rmashalmon men√Ķ lovat √°br√°zolt. Kunhegyes jelenlegi c√≠mere a kor√°bban a kolb√°szsz√°ll√°si kunok √°ltal haszn√°lt kecsk√©s pecs√©tnyom√≥n √°br√°zolt c√≠mer lett.
1745-ben a t√∂bbi j√°szkun telep√ľl√©shez hasonl√≥an Kunhegyes is visszav√°s√°rolta az I. Lip√≥t √°ltal 1702-ben 500.000 rajnai forint√©rt eladott ter√ľlet√©t, mely 18.700 Rft r√°es√Ķ r√©szt jelentett. Azokat, akik a megv√°lt√°s √∂sszeg√©hez hozz√°j√°rultak redemptusoknak nevezt√©k.
1768-ban 9 cig√°nycsal√°d (30 f√Ķ) √©lt Kunhegyesen.

1776-ban sz√©p nagy templomot emeltek a kunhegyesi reform√°tusok, mely a jelenlegi reform√°tus templom √©s a lelk√©szlak k√∂z√∂tt √©p√ľlt s mellette volt a cinterem.
Az 1780-as cig√°ny√∂ssze√≠r√°s szerint a Nagykuns√°gban 57 cig√°nycsal√°d √©lt, ebb√Ķl 12 csal√°d Kunhegyesen: t√©glavet√Ķk (5) √©s k√©zm√Ľvesek (8).
1781-ben a gabon√°t 8 sz√°razmalomban √Ķr√∂lt√©k Kunhegyesen. 1785-ben f√∂ldje, a telep√ľl√©s hat√°ra m√°r nem tudott t√∂bb embert eltartani, ez√©rt 220 kunhegyesi csal√°d a B√°csk√°ba lakatlan kir√°lyi birtokra k√∂lt√∂z√∂tt.
1782. m√°jus 10-√©n szentelte fel Csete Mih√°ly ab√°dszl√≥ki reform√°tus pr√©dik√°tor a kunhegyesi keleti- vagy kolera-, ill. cig√°nytemet√Ķt a Nagy V√∂lgy partj√°n a Karcagra men√Ķ √ļt mellett.
1783-ban az √°rv√≠z elbor√≠totta a kunhegyesi hat√°r harmad√°t, a legel√Ķket. Ez√©rt a k√∂zs√©g puszt√°kat b√©relt (Bala, Gyenda, Tomaj, B√°nhalma). A kib√©relt puszt√°kon a pusztab√≠r√≥ √ľgyelt.

1787 tavasz√°n fejez√Ķd√∂tt be a Mirh√≥-g√°t √©p√≠t√©se, a Nagykuns√°g √°rv√≠zmentes√≠t√©si munk√°lata. Kunhegyes 1789 gyalog- √©s 1607 szekeres napsz√°mmal vett r√©szt az √©p√≠t√©s√©ben.
1788-ban a Mikl√≥shalomn√°l l√©v√Ķ ugarb√≥l kiszak√≠tott f√∂ld√∂n erd√Ķt √ľltettek.

1791-ben h√°rom kocsm√°t, egy m√©sz√°rsz√©ket √©s k√©t boltot b√©reltek √©s m√Ľk√∂dtettek a g√∂r√∂g√∂k a telep√ľl√©sen.
1811-ben mez√Ķv√°rosi rangot kapott orsz√°gos v√°s√°rtart√°si joggal a telep√ľl√©s. A v√°ros √ļj c√≠mere: k√©k katonai pajzsban z√∂ld halmon √°gaskod√≥ feh√©r sz√≠n√Ľ kecske. A pajzs felett √∂t√°g√ļ arany kir√°lyi korona van, melyb√Ķl a c√≠merpajzshoz hasonl√≥ kecske √°gaskodik ki. Foszlad√©k jobbr√≥l k√©k-arany, balr√≥l v√∂r√∂s-ez√ľst. √öj pecs√©tj√©nek k√∂rirata: „Sigill. Opp. Kunhegyes 1811.
1812-ben Kunhegyes mez√Ķv√°rost 4 tizedre osztott√°k (el√Ķtte: als√≥-, k√∂z√©p- √©s fels√Ķ tized; innen az Als√≥v√©g, Fels√Ķv√©g elnevez√©s), f√Ľzf√°kat √ľltettek a Kakaton, hogy a „communitas” id√Ķvel haszn√°t vehesse.
A kisipar 1818-t√≥l c√©hes keretben m√Ľk√∂d√∂tt, ekkor h√°rom c√©h alakult: csizmadia, cserz√Ķ varga, szijj√°rt√≥ mestereknek az egyik; ker√©kj√°rt√≥, kov√°cs, lakatos, asztalos √©s moln√°r mestereknek a m√°sik; szab√≥k, sz√Ľcs√∂k, tak√°csok sz√°m√°ra a harmadik. A c√©hes ipar els√Ķsorban a mez√Ķv√°rosi agr√°rtermel√©s √©s a lakoss√°g sz√ľks√©gleteinek kiel√©g√≠t√©s√©t biztos√≠totta.
1827. j√ļlius 1-j√©n jel√∂lt√©k ki a reform√°tus templom hely√©t zsin√≥rral √©s megkezdt√©k a fundamentum √°s√°s√°t. A munk√°lat 1831-ben a koleraj√°rv√°ny, 1832-ben pedig az √©p√≠t√Ķanyag- √©s p√©nzhi√°ny miatt sz√ľnetelt. 1848. november 26-√°n tartott√°k az els√Ķ istentiszteletet benne.
1827-ben gyógyszertár nyílt (Szondy-patika) Kunhegyesen.
1827-ben a Kakaton h√°rom k√Ķhidat √©p√≠ttettek a kunhegyesiek Zug√°ny J√°nos t√ļri k√Ķm√Ľvessel.

1831-ben a mez√Ķv√°ros sz√°m√°ra heti piactart√°s jog√°t enged√©lyezte kir√°lyi rendelet szerdai napon.
1831-ben √©s 1873-ban koleraj√°rv√°ny puszt√≠tott a telep√ľl√©sen.
1829-1831 k√∂z√∂tt √©p√ľlt fel a klasszicista st√≠lus√ļ r√≥mai katolikus templom Hom√°lyossy J√°nos √©p√≠t√©sz k√∂zrem√Ľk√∂d√©s√©vel. A templomot, mely √©p√≠t√©s√©nek k√∂lts√©geit Fischer Istv√°n egri √©rsek v√©grendelet√©ben mag√°ra v√°llalta, a Szenth√°roms√°g tisztelet√©re szentelt√©k fel. A 19. sz√°zad utols√≥ negyed√©ig nem volt sz√°mottev√Ķ a katolikusok sz√°ma a telep√ľl√©sen. Alkalmi iskol√°juk 1818-t√≥l, √∂n√°ll√≥ pl√©b√°ni√°juk 1820-t√≥l volt Kunhegyesen.
1847-ben k√©sz√ľltek el a reform√°tus templom √ļj harangjai. √Ėsszesen n√©gy harangot helyeztek el a toronyban: k√©t r√©git √©s k√©t √ļjat. Az √ļj kisharangon l√©v√Ķ felirat: „a Szabad Nagykun kunhegyesi egyh√°z h√≠vei √∂nk√∂lts√©g√ľk√∂n √∂nt√∂tt√©k Pesti polg√°ri harang√∂nt√Ķ Schandt Andr√°s √°ltal 1847. √©vi m√°rc. h√≥nap 4-ik napj√°n.” Az √ļj nagyharangon l√©v√Ķ felirat: „a Szabad Nagykun kunhegyesi egyh√°z h√≠vei √∂nk√∂lts√©g√ľk√∂n, melyhez Tyukodi Szab√≥ Gy√∂rgy 800 Ft-nyi hagyom√°nnyal j√°rult – √∂nt√∂tt√©k pesti polg√°ri harang√∂nt√Ķ Schandt Andr√°s √°ltal 1847. √©vi m√°rc. h√≥nap 4-ik napj√°n.”
1848. november 26-√°n tartott√°k az els√Ķ istentiszteletet reform√°tus templomunkban.
1863-ban nagy sz√°razs√°g puszt√≠tott √©s okozott √©h√≠ns√©get. A kunhegyesi k√∂zbirtokoss√°g a geszter√©di puszt√°n √©s √Ālmosdon 700 k√∂b√∂l rozst foglalt le telep√ľl√©s√ľnk lak√≥i r√©sz√©re.

1848-49-ben a kunhegyesiek is lelkesen r√©szt vettek a szabads√°gharcban. A t√∂rv√©ny szerint √∂ssze√≠rtak 560 gyalogost √©s 49 lovast. 1849-ben a dics√Ķs√©ges tavaszi hadj√°ratban 250 nemzet√Ķr√ľnk √©s 33 lovaskaton√°nk vett r√©szt. A v√°ros sz√©l√©n l√©v√Ķ Cserepes cs√°rd√°t ideiglenes k√≥rh√°z c√©lj√°ra haszn√°lt√°k. Itt √°polt√°k a k√°polnai csata sebes√ľltjeit, akik k√∂z√ľl az orsz√°g k√ľl√∂nb√∂z√Ķ r√©szeir√Ķl sz√°rmaz√≥k harmincan itt hunytak el, s katolikus temet√Ķnkben pihennek. B√°tors√°g√°val h√≠rnevet szerzett ebben az id√Ķszakban Kom√°romi P√°l, B√∂d√∂k Istv√°n, Sz√©pes S√°ndor, Ilosvai Varga Imre.
1850-ben l√©tes√ľlt a „Ger√Ķ-f√©le” malom Kunhegyesen, mint sz√°razmalom. 1912-ben motoros malomm√° alak√≠tott√°k √°t.
1856-ban alakult Kunhegyes legr√©gebbi t√°rsadalmi egyes√ľlete: a Polg√°ri Olvas√≥k√∂r Nagy P√©ter iskolaigazgat√≥ kezdem√©nyez√©s√©re.
1866-ban postahivatal l√©tes√ľlt Kunhegyesen. A mai K√°lvin utc√°ban volt.
1868-ban Nagy P√©ter iskolaigazgat√≥ k√©toszt√°ly√ļ gimn√°ziumot l√©tes√≠tett, mely 1884-ig m√Ľk√∂d√∂tt telep√ľl√©s√ľnk√∂n..

1876-ban a Tisza ki√∂nt√∂tt Taskonyn√°l, s el√°rasztotta Kunhegyes Kakaton t√ļl l√©v√Ķ r√©sz√©t. 60-70 h√°z romba d√Ķlt.
1876-ban a Jászkunság elveszítette önállóságát, s Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye része lett.
1877. okt√≥ber 5-√©n alakult a Kunhegyesi Iparos Olvas√≥k√∂r. 1906-ban az addig k√ľl√∂n egyes√ľletk√©nt m√Ľk√∂d√Ķ Ipartest√ľleti Olvas√≥k√∂r beleolvadt az Ipartest√ľletbe.

1884-ben megalakult els√Ķ p√©nzint√©zete a Kunhegyesi Takar√©kp√©nzt√°r R√©szv√©nyt√°rsas√°g.
1885-t√Ķl √Ėnk√©ntes T√Ľzolt√≥ egylet kezdte meg m√Ľk√∂d√©s√©t a telep√ľl√©sen.
1886-ban ny√≠lt meg az els√Ķ √≥voda Kunhegyesen a Kazinczy u. l. sz. alatt. (1954-ig m√Ľk√∂d√∂tt.)

1886-ban alakult meg a helyi Ipartest√ľlet. 1911-ben m√°r 219 tagja volt. Orsz√°gos h√≠r√Ľ volt a sz√Ľcsmesters√©g Tyukodi Szab√≥ P√°l (1857-1925) r√©v√©n.

1887-ben alakult Kunhegyesen a F√∂ldmivel√Ķk I-s√Ķ K√∂re. 1950-ig m√Ľk√∂d√∂tt a k√∂r.
1888-t√≥l t√°v√≠rda m√Ľk√∂d√∂tt telep√ľl√©s√ľnk√∂n.
1889-ben meg√©p√ľlt az els√Ķ k√Ķ √ļt telep√ľl√©s√ľnk√∂n a v√°rosh√°z√°t√≥l a vas√ļt√°llom√°sig.
1891. február 10-én alakult meg a Kunhegyesi Kisbirtokosok Olvasóköre. 1947-ben oszlott fel.
1892. √°prilis 29-√©n alakult telep√ľl√©s√ľnk√∂n a Kunhegyesi III. Temetkez√©si Egylet.

1892. j√ļnius 22-√©n kezdt√©k el a kunhegyesi izraelita templom √©p√≠t√©s√©t. A hitk√∂zs√©g k√©pvisel√Ķi, a templom√©p√≠t√Ķ bizotts√°g tagjai voltak: Hartmann Adolf, Steinberger M√≥r, Atlasz Ign√°cz, Feuer Jakab, Spitzer S√°muel, Schwarcz D√°vid, Weisz Jakab, Weisz Ign√°tz, Neuberger Simon, Hartmann Ferencz, Hilf F√ľl√∂p, Glausiusz Ign√°cz, Gr√ľnwald M√≥r, Klein G√©za, Ackerman Jakab.
Az √©p√ľlet 2002-ben lebont√°sra ker√ľlt.
1892. j√ļlius 15-√©n alakult meg az Izraelita Szentegylet Kunhegyesen.

1872-t√Ķl 1893-ig Kunhegyes rendezett tan√°cs√ļ v√°ros. Ekkor lemondott v√°rosi rangj√°r√≥l.
1896. február 26-án alakult meg a Kunhegyesi Egyetértés Olvasókör. 1949-ben oszlott fel.
1903-ban Balla S√°ndor k√∂nyvnyomd√°t nyitott Kunhegyesen, mely 1944-ig m√Ľk√∂d√∂tt.

1903. febru√°r 21-22-√©n volt √Ķsbemutat√≥ja T√∂r√∂k Imre reform√°tus lelk√©sz Kun-magyarok c√≠m√Ľ ifj√ļs√°gi sz√≠nm√Ľv√©nek Kunhegyesen, melyet a kunhegyesi reform√°tus n√©piskola fi√ļ- √©s l√°nyn√∂vend√©kei mutattak be. (92 f√Ķ) A m√Ľ jeleneteib√Ķl 7 k√©pet P√≥sa Lajos bemutatott Az √©n √ļjs√°gom c. lapj√°ban. H√©tszer mutatt√°k be a darabot, melynek tiszta j√∂vedelme 400 korona lett, s az ifj√ļs√°gi egylet c√©ljaira k√≠v√°nt√°k ford√≠tani.

1904-ben jelent meg els√Ķ kalend√°riumunk T√∂r√∂k Imre reform√°tus lelk√©sz szerkeszt√©s√©ben.
1907-ben alakult meg a kunhegyesi Kereskedelmi √©s Iparbank R√©szv√©nyt√°rsas√°g 200.000 korona alapt√Ķk√©vel Ehrlich Endre (1872-1927) kezdem√©nyez√©s√©re, aki elhunyt√°ig vez√©rigazgat√≥ja volt.
1907-ben Juh√°sz P√°l k√∂zs√©gi jegyz√Ķ 300 birtokos taggal Gazdas√°gi Egyes√ľletet l√©tes√≠tett Kunhegyesen.

1911-ben telep√ľl√©s√ľnk legt√∂bb utc√°j√°ban beton j√°rd√°t l√©tes√≠tettek.
1913-ban alakult meg a Kunhegyesi Vöröskereszt Fiókegylet.
1913-ban alakult meg a R√≥mai katolikus Olvas√≥k√∂r Kunhegyesen.(1943-ban sz√Ľnt meg.)

1913-ban fel√©p√ľlt az √ļj reform√°tus fi√ļ- √©s le√°nyiskola √©p√ľlete.
1913. okt√≥ber 26-√°n adt√°k √°t √ľnnep√©lyes keretek k√∂z√∂tt a kunhegyesi reform√°tus iskola √ļj √©p√ľlet√©t. A tantest√ľlet tagjai voltak ekkor: Asztalos Gyula igazgat√≥, B√°r√°ny Mih√°ly, Balogh D√°niel, Bori Lajos, Kun Elek, Lantai Ferenc, Mester Albert, Moln√°r P√°l, Szil√°gyi Imre √©s Z√°br√°k J√°nos reform√°tus tan√≠t√≥k.

1914-18 k√∂z√∂tt 2581 kunhegyesi ember ment el a haza v√©delm√©re, akik k√∂z√ľl 373 esett el, 676 pedig hadifogs√°gba jutott. A reform√°tus templom 4 harangj√°b√≥l a h√°rom legnagyobb is a h√°bor√ļ √°ldozat√°ul esett, a hadvezet√Ķs√©g elsz√°ll√≠ttatta.

1918 november√©ben Kunhegyesen megalak√≠tott√°k a Nemzeti Tan√°csot, a Nemzet√Ķrs√©get √©s a F√∂ldmunk√°sok Orsz√°gos Sz√∂vets√©g√©t.

1919. április 30-1920. február 18 között a román sereg megszállva tartotta Kunhegyest.

1923-ban alakult meg az Iparos √©s Keresked√Ķ Ifjak √Ėnk√©pz√Ķk√∂re Kunhegyesen.(1949-ben sz√Ľnt meg.)
1923-ben k√∂zs√©gi polg√°ri fi√ļ- √©s l√°nyiskola l√©tes√ľlt Kunhegyesen. Az iskola igazgat√≥ja gombosfalvi Gombos Istv√°n lett.
1924-ben alakult meg a Levente Egyes√ľlet, melynek jelent√Ķs√©ge a fiatalok fegyelemre, √∂sszetart√°sra nevel√©s√©ben √©s a sporttev√©kenys√©gek el√Ķmozd√≠t√°s√°ban volt.
1925-ben m√°r t√©gla- √©s cser√©pgy√°r m√Ľk√∂d√∂tt Kunhegyesen, s 1928-ban megalakult a Nagykuns√°gi Villamoss√°gi Sz√∂vetkezet. A nagyipart 2 g√Ķzmalom √©s a t√©glagy√°r k√©pviselte.
1925-ben h√°rom felekezeti iskola (reform√°tus, katolikus, izraelita) elemi iskola, egy √°llami polg√°ri iskola, egy iparostanonc iskola √©s egy gazdas√°gi ism√©tl√Ķiskola m√Ľk√∂d√∂tt a telep√ľl√©sen.

1926-ban Kunhegyes k√∂zs√©g el√∂lj√°r√≥s√°g√°nak szervezete a k√∂vetkez√Ķ tagokb√≥l √°llt: f√Ķb√≠r√≥, k√∂zigazgat√°s√ľgyi jegyz√Ķ, ad√≥√ľgyi jegyz√Ķ, 2 seg√©djegyz√Ķ, t√∂rv√©nyb√≠r√≥, 4 tan√°csnok, p√©nzt√°rnok, ellen√Ķr, k√∂zgy√°m, 2 orvos, 1 √°llatorvos, 12 irodai alkalmazott, 9 rend√Ķr, 8 √©jjeli √Ķr, 3 sz√ľl√©szn√Ķ, 4 gazdas√°gi alkalmazott.
1926-ban √©p√ľlt Kunhegyesen a csend√Ķrs√©gi laktanya, megnyitott√°k a m√°sodik √°rt√©zi kutat, elk√©sz√ľlt a madarasi-tirszroffi k√Ķ√ļt, s b√©raut√≥ v√°llalat l√©tes√ľlt.
1926-ban alakult meg az Országos Stefánia Szövetség kunhegyesi fiókja.
1926-ban jelent meg dr. Kolosy Lajos: Kunhegyes t√∂rt√©nete c√≠m√Ľ munk√°ja, a kunhegyesi Balla S√°ndor K√∂nyvnyomd√°j√°ban nyomattatott.
1927-ben alakult meg a Kereskedelmi Egyes√ľl√©s telep√ľl√©s√ľnk√∂n, melynek alap√≠t√≥ja √©s els√Ķ eln√∂ke Luxemberg J√≥zsef malomtulajdonos volt.
1927-ben vitéz Farkas István ingatlanforgalmi irodát nyitott Kunhegyesen.
1928-ban alakult meg a Kunhegyesi Cz√©ll√∂v√Ķ Egylet (1944-ben sz√Ľnt meg) √©s a
Polgári Lövész Egylet.

1931. november 8-√°n szentelte fel az √ļj, h√°rom tantermes katolikus iskol√°t Szentgy√∂rgyi J√≥zsef tanfel√ľgyel√Ķ. Az √©p√ľletet a Szepl√Ķtelen√ľl fogantatott Magyarok Nagyasszony√°nak, Boldogs√°gos Sz√Ľz M√°ri√°nak √©s Sz√Ľz Szent Imre hercegnek, a katolikus ifj√ļs√°g v√©d√Ķszentj√©nek oltalma al√° helyezt√©k. Az √©p√≠tkez√©s 1929 √Ķsz√©n kezd√Ķd√∂tt. A kivitelez√©ssel Lipt√°k J√°nos t√∂r√∂kszentmikl√≥si √©s P√°l J√°nos kunhegyesi √©p√≠t√©szt b√≠zt√°k meg. Az alapk√Ķlet√©teln√©l 1929. okt√≥ber 13-√°n jelen volt: gr√≥f Klebelsberg Kun√≥ kultuszminiszter, aki 40 ezer peng√Ķ iskola√©p√≠t√©si seg√©lyt juttatott az egyh√°zk√∂zs√©gnek, valamint G√∂mb√∂s Gyula honv√©delmi miniszter, Alm√°sy S√°ndor J√°sz-Nagykun-Szolnok v√°rmegye f√Ķisp√°nja, Herczeg B√©la orsz√°ggy√Ľl√©si k√©pvisel√Ķ, Back Andor f√Ķszolgab√≠r√≥. A tan√≠t√°s 1930. szeptember 1-j√©n kezd√Ķd√∂tt meg az iskol√°ban, melynek √©p√≠t√©si k√∂lts√©ge (a padokkal egy√ľtt) 55 ezer peng√Ķ volt.
1932. augusztus 7-14 k√∂z√∂tt Kis√ļjsz√°ll√°son tartott√°k a IV. Nagykun Sportviadalt. Az indul√≥k sz√°ma: 307 f√Ķ volt. Kunhegyesr√Ķl 27 f√Ķ vett r√©szt. A legjobb eredm√©nyt teniszben (f√©rfi egyes) √©rt√ľk el: dr. J√≥zsa Istv√°n els√Ķ lett.

1936. okt√≥ber 11-√©n √ľnnep√©lyes keretek k√∂z√∂tt tartotta 50 √©ves fenn√°ll√°s√°r√≥l rendezv√©ny√©t a kunhegyesi Ipartest√ľlet. Ekkor avatt√°k fel a reform√°tus temet√Ķben az I. vil√°gh√°bor√ļban elesett bajt√°rsaik eml√©k√©re k√©sz√≠tett eml√©km√Ľvet is.
1936. m√°jus 17-√©n ny√≠lt Kunhegyesen √Ārvah√°z a reform√°tus egyh√°z gondnoks√°ga alatt az Orsz√°gos Reform√°tus Sz√∂vets√©g √°ltal.
1936-ban egészségházat nyitottak Kunhegyesen.
1937. november 28-√°n orsz√°gz√°szl√≥t avattak Kunhegyesen. Ekkor monda el Gondolatok a kunhegyesi orsz√°gz√°szl√≥ mellett c√≠m√Ľ k√∂ltem√©ny√©t √Āgoston Andor. A vers meg jelent a Nagykuns√°g, 1937. december 4. sz√°m√°ban (3. old.)

1941 √Ķsz√©n tal√°lkoztak Feketicsen, majd Kunhegyesen az 1785-ben kitelep√ľlt kunhegyesiek lesz√°rmazottaival az elbocs√°t√≥ telep√ľl√©s lakosai.
1942. szeptember 6-8. k√∂z√∂tt tartott√°k a XII. Nagykun sportviadalt Karcagon. Bel√©p√Ķd√≠jas verseny volt, melynek tiszta j√∂vedelm√©t a V√∂r√∂skereszt sz√°m√°ra aj√°nlott√°k fel. Indul√≥k sz√°ma: 472 f√Ķ. Kunhegyesr√Ķl 10 f√Ķ vett r√©szt. Legeredm√©nyesebb versenyz√Ķnk: dr. Mocs√°ri Lajos tenisz f√©rfi egyesben els√Ķ lett. Tenisz f√©rfi p√°rosban m√°sodik helyet szerzett a kunhegyesi Mocs√°ri-K√©ri p√°ros.
1942. november 15-√©n a j√°r√°si mez√Ķgazdas√°gi bizotts√°g √ľl√©s√©n a Kamara eln√∂ke adta √°t V√°rady Mikl√≥s kunhegyesi lakosnak a l√≥teny√©szt√©si v√°ndord√≠jat.
1942-ben a bel√ľgyminiszter Kunhegyes k√∂zs√©gben t√ľd√Ķbeteg-gondoz√≥ int√©zet fel√°ll√≠t√°s√°t enged√©lyezte.

A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ sok katona √©s civil √°ldozatot (252 f√Ķ) k√∂vetelt a telep√ľl√©s lak√≥i k√∂z√ľl. Rajtuk k√≠v√ľl m√©g 1944-45-ben a v√©szkorszak idej√©n 128 kunhegyesi izraelita lakos vesztette √©let√©t, akik k√∂ztiszteletben √°ll√≥ orvosok, √ľgyv√©dek, keresked√Ķk √©s iparosok voltak.
1944. október 9-11 között orosz katonák foglalták el Kunhegyest.
1867-1951 k√∂z√∂tt t√∂bb mint hatvan egyes√ľlet, olvas√≥k√∂r m√Ľk√∂d√∂tt telep√ľl√©s√ľnk√∂n. A gazdas√°gi √©let fellend√ľl√©se, a mez√Ķgazdas√°g √©s ipar moderniz√°ci√≥ja kedvezett a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kultur√°lis √©s egy√©b tev√©kenys√©get folytat√≥ helyi k√∂z√∂ss√©gek m√Ľk√∂d√©s√©nek. (Polg√°ri Olvas√≥k√∂r, F√ľggetlens√©gi Olvas√≥k√∂r, Kisbirtokosok Olvas√≥k√∂re, Kunhegyesi F√∂ldm√≠vesek 1-3. k√∂re, Legeltet√©si T√°rsulat, Levente Egyes√ľlet, Reform√°tus Le√°nyegylet, Kunhegyesi Dal√°rda, Kunhegyesi Iparos √©s Keresked√Ķ Ifjak √Ėnk√©pz√Ķk√∂re, Orsz√°gos Stef√°nia Sz√∂vets√©g kunhegyesi fi√≥kja, Katolikus Leg√©ny- √©s Le√°nyegylet, V√∂r√∂skereszt Fi√≥kegylet stb.)

1946-ban megszervezték Kunhegyesen a Paraszt Dolgozók Gimnáziumát. A magyar irodalom tanítására dr. Zsigmond Ferencet kérték fel.
1946. okt√≥ber 20-√°n alakult meg 15 taggal a Kunhegyesi F√∂ldm√Ľvessz√∂vetkezet, a K√∂z√©p-Tiszavid√©ki √ĀF√ČSZ jogel√Ķdje, mely 1976-ban j√∂tt l√©tre h√°rom √ĀF√ČSZ-b√Ķl.
1946-ban az eg√©szs√©gh√°zban sz√ľl√Ķotthon l√©tes√≠tettek Kunhegyesen.
1947 december√©ben alakult meg Kunhegyesen a Hazafias N√©pfront. Els√Ķ eln√∂ke Kerekes J√°nos volt 1970-ig.
1947-ben alakult meg Kunhegyesen a sz√∂vetkezeti gazd√°lkod√°s els√Ķ l√©pcs√Ķjek√©nt a rizstermel√Ķ (√ött√∂r√Ķ) szakcsoport 35 kat. hold f√∂ldter√ľlettel az aranyosi laposon.
1947-ben a Kossuth √öti √Āltal√°nos Iskol√°ban k√©t √ļtt√∂r√Ķcsapat kezdte meg a m√Ľk√∂d√©s√©t: a l√°nycsapat Lor√°ntffy Zsuzsanna, a fi√ļcsapat Kossuth Lajos nev√©t vette fel. 1952-ben vett√©k fel hivatalosan az 1131. sz. Kossuth Lajos √ött√∂r√Ķcsapat nevet.

1948-ban alakultak meg els√Ķ mez√Ķgazdas√°gi termel√Ķsz√∂vetkezeteink: a D√≥zsa N√©pe t√©eszcs√©, a V√∂r√∂s Csillag, a V√∂r√∂s Okt√≥ber, 1950-ben pedig a T√°ncsics √©s a Lenin Tsz.
M√°s nagykuns√°gi telep√ľl√©shez hasonl√≥an a lakoss√°g f√Ķ meg√©lhet√©si forr√°sa a mez√Ķgazdas√°g. (A XVI. sz√°zadig visszavezethet√Ķen az √°llatteny√©szt√©s volt h√≠res pl. „gy√≥csi” gulya. A XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben a juhteny√©szt√©s szerepe n√Ķtt meg.)
A kunhegyesi termel√Ķsz√∂vetkezetek 1975-ben egyes√ľltek, s Kuns√°g N√©pe Tsz n√©ven m√Ľk√∂dtek tov√°bb. A mez√Ķgazdas√°gi termel√©s a rendszerv√°ltoz√°s el√Ķtt k√©t nagy√ľzemre √©p√ľlt: a Kuns√°g N√©pe Mgtsz-re √©s a K√∂z√©p-Tiszai √Āllami Gazdas√°gra. A telep√ľl√©s √∂sszes ter√ľlete 14894 ha, amib√Ķl 11472 ha mez√Ķgazdas√°gi ter√ľlet, 990 ha erd√Ķ, 2 ha n√°das, 410 ha halast√≥, 2011 ha kivett ter√ľlet.
1948. november 18-√°n alakult Kunhegyesen a D√≥zsa N√©pe t√©eszcs√© (T√ļrin√©-f√©le csoport) huszonh√©t taggal (Botos G√°bor √©s feles√©ge, Incze J√≥zsef, Ol√°h J√≥zsef √©s feles√©ge, Borb√©ly Lajos, J√°k√≥ G√°bor √©s feles√©ge, Kasz√°s J√°nos, T√≥th Istv√°nn√©, T√ļri S√°ndor √©s feles√©ge, Trenka J√≥zsef √©s feles√©ge, Farag√≥ M√°rton √©s feles√©ge, Kov√°cs J√°nos, B√°r√°ny Istv√°n √©s feles√©ge, Faggyas Istv√°n √©s feles√©ge, Magyar J√≥zsef √©s feles√©ge). H√°rmas t√≠pus√ļ volt: egy√ľtt vetettek, arattak, a k√∂lts√©geket k√∂z√∂sen √°llt√°k, s mindenki hazavitte, amit a f√∂ld adott. Jogut√≥dja a V√∂r√∂s Okt√≥ber Tsz lett, melyn√©l 1953 v√©g√©n 209 csal√°d dolgozott 367 taggal. Eln√∂k√ľk 1949-1958 k√∂z√∂tt Kiss Imre volt.

Az 1949-ben l√©trej√∂tt Tiszaf√ľredi √Ėnt√∂z√Ķ Nemzeti V√°llalatb√≥l az 1950-es √©vek v√©g√©re fejl√Ķd√∂tt ki a V√≠zg√©p√©szeti V√°llalat, s v√°lt exportra is termel√Ķ gy√°regys√©gg√©. 1992-ben a v√°llalat egy r√©sz√©b√Ķl megalakult a Hydrog√©p Kfr, m√°sik r√©sz√©b√Ķl a G√∂nczi √©s Fia Kft, melynek f√Ķ profilja a g√°z- √©s √ľzemanyagtart√°lyok k√©sz√≠t√©se.
Az 1949-ben megalakult G√©p√°llom√°sb√≥l t√∂bb k√∂rny√©kbeli g√©p√°llom√°s egyes√ľl√©se √°ltal Mez√Ķgazdas√°gi G√©pgy√°rt√≥ V√°llalat lett, mely tev√©kenys√©g√©t 1980-ig folytatta.
1951-ben k√©t kisipari sz√∂vetkezet alakult: a Mez√Ķgazdas√°gi Felszerel√©seket Gy√°rt√≥ √©s Jav√≠t√≥ Kisipari Termel√Ķsz√∂vetkezet √©s a Szolg√°ltat√≥ Kisipari Termel√Ķsz√∂vetkezet.
1953-ban alakult meg a Kunhegyesi S√ľt√Ķipari V√°llalat √©s a Gabonaforgalmi √©s Malomipari V√°llalat.
1954-ben létesítették a községi népkönyvtárat Kunhegyesen.
1955-ben b√∂lcs√Ķde ny√≠lt a telep√ľl√©sen, mely 40 f√©r√Ķhellyel rendelkezett.
1956 októberében a budapesti forradalmi eseményekben halt meg Gajdán Imre sorkatona és Szél Miklós vájártanuló kunhegyesi lakos.
1957. m√°rcius 21-√©n alakult meg a Munk√°s√Ķrs√©g Kunhegyesen.
1957. m√°rcius 21-√©n alakult meg Kunhegyesen a k√∂zs√©gi KISZ-szervezet, melynek els√Ķ titk√°ra Kiszel S√°ndor volt.
1958-ban k√©sz√ľlt az els√Ķ j√°tsz√≥t√©r Kunhegyesen.
1960-ban telep√ľl√©s√ľnk 26 f√ļrott k√ļttal rendelkezett, egy melegviz√Ľ kutat is megnyitottak, amelyre egy – csak id√©nyben m√Ľk√∂d√Ķ – 300 f√©r√Ķhelyes strandot √©p√≠tettek.
1960-ban ment√Ķ√°llom√°s l√©tes√ľlt Kunhegyesen.
1961. m√°rcius 23-√°n alakult a Mirh√≥-Kisfoki V√≠zgazd√°lkod√°si T√°rsulat Kunhegyesen √©s l√©trej√∂tt n√©gy gazdas√°g √∂sszevon√°s√°b√≥l a K√∂z√©ptiszai √Āllami Gazdas√°g kunhegyesi k√∂zponttal. A n√∂v√©nytermeszt√©s √©s √°llatteny√©szt√©s mellett hal√°szatot √©s intenz√≠v vadgazd√°lkod√°st folytatott. A sz√°rnyasok, a ny√ļl- √©s √Ķz√°llom√°ny exportja jelent√Ķs volt. Az √°llami gazdas√°g folytatott m√©g √©p√≠t√Ķipari, asztalos√ľzemi tev√©kenys√©get is. 1993 √≥ta K√∂z√©ptiszai Mez√Ķgazdas√°gi RT n√©ven folytatja tev√©kenys√©g√©t.
1961/62-es tan√©vben j√∂tt l√©tre Kunhegyesen a Mez√Ķgazdas√°gi Technikum. 1968-ban sz√Ľnt meg a technikusi k√©pz√©s, de folytat√≥dott a mez√Ķgazdas√°gi szakmunk√°sk√©pz√©s.
1962-ben a kunhegyesi Posta 220 el√Ķfizet√Ķ befogad√°s√°ra alkalmas t√°vbesz√©l√Ķ k√∂zpontot kapott, megsz√Ľnt a morse t√°v√≠r√≥ rendszer, √©s Kunhegyes is bet√Ľ√≠r√≥ t√°vg√©p√≠r√≥ berendez√©st kapott, el√Ķsz√∂r szalagra, majd lapra √≠r√≥t.

Kunhegyes b√°r 1893-t√≥l lemondott v√°rosi rangj√°r√≥l, de a tiszai fels√Ķ j√°r√°s sz√©khelye lett 1965-ig. 1965-1970 k√∂z√∂tt a t√∂r√∂kszentmikl√≥si, majd a szolnoki j√°r√°shoz tartoz√≥ k√∂zs√©g.
1966. szeptember 10-√©n avatt√°k fel √ľnnep√©lyes tan√©vnyit√≥ keret√©ben a helyi √ļj 12 tantermes gimn√°zium √©p√ľlet√©t. A gimn√°ziumi oktat√°s 1963-t√≥l m√Ľk√∂dik a telep√ľl√©sen. 1978-t√≥l a gimn√°ziumi oszt√°lyokkal p√°rhuzamosan ind√≠tottak h√≠rad√°stechnikai szakk√∂z√©piskolai oszt√°lyokat.
1967-ben √ļj Kever√Ķ√ľzem √©p√ľlt fel Kunhegyesen √©s korszer√Ľ berendez√©sekkel lett felszerelve. Az √ľzem rendeltet√©se: Szemesterm√©ny √©s ipari eredet√Ľ alapanyagok, vitaminok √©s √°sv√°nyi anyagok √Ķrl√©se, kever√©se (homogeniz√°l√°sa) √ļtj√°n kever√©ktakarm√°nyok √©s koncentr√°tumok el√Ķ√°ll√≠t√°sa.
1968. j√ļlius 1-j√°n alakult meg a telep√ľl√©s√ľnk√∂n a Sigma egy√ľttes, mely zenekar 1969 szeptember√©ben az Androm√©da nevet vette fel. Alap√≠t√≥ tagok: M√°ndoki L√°szl√≥ szaxofonos, Nagy J√°nos dobos, Par√°zs√≥ Imre git√°ros.

1970-t√Ķl Kunhegyes nagyk√∂zs√©g lett Szolnok megy√©ben.
1973-ban fel√©p√ľlt a Beloiannisz H√≠rad√°stechnikai Gy√°r t√∂bb sz√°z f√Ķt foglalkoztat√≥ gy√°regys√©ge.
1974-ben adt√°k √°t az √ļj, korszer√Ľ, 75 f√©r√Ķhelyes Z√°dor √ļti √ďvoda √©p√ľlet√©t, s ez√°ltal √∂t √≥voda m√Ľk√∂d√∂tt a v√°rosban.
1976. j√ļlius 14-√©n avatt√°k fel az ipari szakmunk√°sk√©pz√Ķ iskola √ļj √©p√ľlet√©t a Kossuth √ļt 17. sz√°m alatt. Tari K√°lm√°n, a Megyei Tan√°cs VB M√Ľvel√Ķd√©s√ľgyi Oszt√°ly√°nak vezet√Ķje, Kunhegyes sz√ľl√∂tte v√°gta √°t a szalagot.
1976-ban indult be Kunhegyesen az √°ltal√°nos iskolai di√°kotthonban a Labdarug√≥ Koll√©gium, mely a megye tehets√©ges tanul√≥it gy√Ľjt√∂tte egybe, hogy szakk√©pzett edz√Ķk ir√°ny√≠t√°s√°val biztos√≠tson ut√°np√≥tl√°st.
1976. november 16-√°n h√°rom telep√ľl√©s vegyesipari sz√∂vetkezete egyes√ľlt (Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes). Az egyes√≠tett sz√∂vetkezet k√∂zpontja Kunhegyes lett. Vezet√Ķj√©nek Kiss Imr√©t v√°lasztott√°k, aki addig a kunhegyesi Vegyesipari Sz√∂vetkezet vezet√Ķje volt.
1976. november 26-√°n ker√ľlt sor a nagyk√∂zs√©gi ravataloz√≥ √°tad√°s√°ra a reform√°tus temet√Ķben.
1976. november 7-√©n ker√ľlt sor a kunhegyesi Alf√∂ldi Szilik√°tipari V√°llalat √ļj, 10x54 m2 m√Ľanyagcsarnok√°nak √°tad√°s√°ra. Napjainkban ASV-Plas n√©ven m√Ľk√∂dik tov√°bb.
Az √ļj √ľzemek t√∂bb mint ezer ipari munkahelyet teremtettek, s ezzel az 1980-as √©vekben Kunhegyes munkaer√Ķt vonz√≥ centrumm√° v√°lt.
1977-ben fejez√Ķd√∂tt be a reform√°tus templom teljes fel√ļj√≠t√°sa, melyet Fab√≥ Zsigmond reform√°tus lelk√©sz v√©geztetett jelent√Ķs √°llami anyagi t√°mogat√°s mellett.
Az 1978/79-es tan√©vt√Ķl kezdve a Kossuth √ļt 15. sz√°m alatt m√Ľk√∂d√Ķ mez√Ķgazdas√°gi, √©s a Kossuth √ļt 17. sz√°m alatt m√Ľk√∂d√Ķ ipari szakmunk√°sk√©pz√Ķ k√∂z√∂s int√©zm√©ny lett Mez√Ķgazdas√°gi √©s Ipari Szakmunk√°sk√©pz√Ķ Int√©zet n√©ven. Igazgat√≥ja Szudi Antal lett.

1981. m√°jus 22-√©n ker√ľlt sor a fel√ļj√≠tott, 389 n√©gyzetm√©teres k√∂zs√©gi k√∂nyvt√°r √ľnnep√©lyes √°tad√°s√°ra. Avat√≥besz√©det mondott Villang√≥ Istv√°n a M√Ľvel√Ķd√©s√ľgyi Miniszt√©rium K√∂zgy√Ľjtem√©nyi F√Ķoszt√°ly√°nak vezet√Ķje. A fel√ļj√≠t√°s 5 milli√≥ forintba ker√ľlt. A mendemond√°val ellent√©tben egy tudom√°nyos munk√°b√≥l megtudhatjuk az √©p√ľlet eredeti rendeltet√©s√©t is: „…√©ppen a karcag√ļjsz√°ll√°si v√°rosh√°za √©p√≠t√©s√©vel egyidej√Ľen (1737) √©p√ľlt fel Kunhegyesen, a k√∂zs√©g f√Ķter√©n a k√∂zs√©gh√°za is, amely „T” alak√ļ fundamentum√°val, bolt√≠ves pincesor√°val, f√∂ldszintes fel√©p√≠tm√©ny√Ľ szob√°ival, bolt√≠ves, √°rk√°dos torn√°c√°val, h√°rom nyeregtet√Ķs homlokfal√°val √©s oromzat√°val a korabeli barokk √©p√≠t√©szet igen sz√©p eml√©ke.” (Kiss J√≥zsef: A pesti Invalidus H√°z j√°szkuns√°gi f√∂ldesuras√°ga 1731-1745. Bp. Akad. K., 1992. 99. old.)

1982 nyar√°ra elk√©sz√ľlt a kunhegyesi GMV-n√©l nyolc, betonl√°bazaton √°ll√≥, egyenk√©nt 750 tonna befogad√≥k√©pess√©g√Ľ f√©msil√≥. √Črt√©ke 25 milli√≥ forint volt, kivitelez√Ķ pedig a Kuns√°g N√©pe Termel√Ķsz√∂vetkezet.

1984-ben kezd√Ķd√∂tt meg a telep√ľl√©s g√°zh√°l√≥zat√°nak ki√©p√≠t√©se, mely 1995 v√©g√©re fejez√Ķd√∂tt be.

1986. okt√≥ber 1-9. k√∂z√∂tt √ľnnepelte nagyszab√°s√ļ rendezv√©nysorozattal telep√ľl√©s√ľnk fenn√°ll√°s√°nak 700. √©vfordul√≥j√°t. Erre az alkalomra jelent meg Szab√≥ Andr√°s szerkeszt√©s√©ben a Kunhegyesi kr√≥nika c. k√∂tet.
1986. okt√≥ber 6-√°n N√©medi Lajos egyetemi tan√°r felavatta dr. Zsigmond Ferenc irodalomt√∂rt√©n√©sz bronzb√≥l k√©sz√ľlt mellszobr√°t a k√∂nyvt√°r el√Ķtti t√©ren. (Papi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz alkot√°sa)
1986-ban a Kuns√°g N√©pe Tsz kezdem√©nyez√©s√©re elkezd√Ķd√∂tt a Konok Kunok Kup√°ja hagyom√°nyteremt√Ķ sportnapk√©nt, melynek c√©lja a hajdani kuns√°gi n√©pi j√°t√©kok feleleven√≠t√©se volt.
1988. m√°jus 1-j√©n avatt√°k fel a v√°rosh√°za el√Ķtti parkban a Kun eml√©km√Ľvet, Gy√Ķrfi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz alkot√°s√°t.

1988-ban a BHG H√≠rad√°stechnikai V√°llalat crossbar telefonk√∂zpont telep√≠tett Kunhegyesre, mely lehet√Ķv√© tette a leend√Ķ v√°ros telefonh√°l√≥zat√°nak ki√©p√≠t√©s√©t.
1989-ben szerezte vissza v√°rosi rangj√°t Kunhegyes. N√©pess√©g√©nek n√∂veked√©se az utols√≥ visszatelep√ľl√©st√Ķl, 1711-t√Ķl folyamatos eg√©szen 1949-ig. Ekkor 11104 f√Ķ lakja, a k√ľlter√ľleten √©l√Ķk sz√°ma 3002. 2001. janu√°r 31-√©n a v√°ros lak√≥n√©pess√©ge 8521, a cs√∂kken√©s k√∂zel 2600 l√©lek. A legt√∂bb gyermek 1908-ban sz√ľletett: 395 (2000-ben: 67). Jellemz√Ķ a XVIII. sz√°zadi dinamikus n√©pess√©gn√∂veked√©sre, hogy a kunhegyesiek 1785. √©vi b√°cskai kitelep√ľl√©se (a n√©pess√©g negyede) csak r√∂vid ideig tart√≥ cs√∂kken√©st jelentett.
A v√°ross√° fejl√Ķd√∂tt Kunhegyes ezt a szerep√©t a rendszerv√°ltoz√°s felt√©telei k√∂z√∂tt nem tudta megtartani. Ehhez a neh√©z helyzetbe jutott mez√Ķgazdas√°g m√Ľk√∂d√©si zavarai is hozz√°j√°rultak. 2001-ben a t√©rs√©gben 23 %-os volt a munkan√©lk√ľlis√©g, s jelent√Ķs az elv√°ndorl√°s miatti n√©pess√©gfogy√°s.
1991-ben ny√≠lt meg telep√ľl√©s√ľnk√∂n a Z√∂ldkeresztes Patika.
1991-ban a V√°rosi √Ėnkorm√°nyzat megalap√≠totta a Pro Urbe Kunhegyes d√≠jat.
1991 v√©g√©n jelent meg a Kunhegyesi Nagykun Kalend√°rium els√Ķ k√∂tete dr. Szab√≥ Lajos szerkeszt√©s√©ben Kunhegyes V√°ros √Ėnkorm√°nyzata kiadv√°nyak√©nt.
1991-ben kezdte meg m√Ľk√∂d√©s√©t a v√°rosi koll√©gium, ahol a t√°volabbi vid√©kekr√Ķl √°ltal√°nos √©s k√∂z√©piskol√°nkba j√°r√≥ di√°kok eszt√©tikus k√∂rnyezetben lakhatnak.
Napjainkban egy reform√°tus egyh√°z √©s egy √∂nkorm√°nyzat √°ltal m√Ľk√∂dtetett √°ltal√°nos iskol√°ja, n√©gy √≥vod√°ja van a telep√ľl√©snek, s egy megyei √∂nkorm√°nyzat √°ltal fenntartott k√∂z√©piskol√°ja, ahol szakk√©pz√©s, gimn√°ziumi √©s szakk√∂z√©piskolai oktat√°s is folyik. Az iskol√°nak, mely ECDL vizsgak√∂zpont is, t√∂bb mint 800 tanul√≥ja van.
1992-ben alakult meg a Konok Kunok Hagyom√°ny√Ķrz√Ķ Bar√°ti Egyes√ľlet Kunhegyesen.
1993. szeptember 18-√°n ker√ľlt sor Kossuth Lajos domborm√Ľv√©nek avat√°s√°ra a Kossuth Lajos √Āltal√°nos Iskola Szabads√°g t√©r fel√Ķli fal√°n. Alkot√≥ja: Gy√Ķrfi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz. Az iskola ekkor vette fel Kossuth Lajos nev√©t.
1994. m√°rcius 17-√©n megalakult a kunhegyesi Falusi Turizmus√©rt Egyes√ľlet 16 f√Ķvel. Az egyes√ľlet c√©ljak√©nt t√Ľzte ki telep√ľl√©s√ľnk√∂n a kultur√°lt falusi turizmus meghonos√≠t√°s√°t, s n√©pi hagyom√°nyaink √°pol√°s√°t.
1994. j√ļnius 14-√©n ker√ľlt sor Nagy L√°szl√≥ domborm√Ľv√©nek avat√°s√°ra a Nagy L√°szl√≥ Gimn√°zium √©s H√≠rad√°stechnikai Szakk√∂z√©piskola el√Ķcsarnok√°ban. Alkot√≥ja Czobor S√°ndor kis√ļjsz√°ll√°si szobr√°szm√Ľv√©sz.
1995. augusztus 23-√°n ker√ľlt sor Szeg√Ķ G√°bor vil√°gh√≠r√Ľ matematikus portr√©szobr√°nak avat√°s√°ra a Zsigmond Ferenc V√°rosi K√∂nyvt√°r el√Ķkertj√©ben. A szobor k√©sz√≠t√Ķje Gy√∂rfi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz. Avat√≥besz√©det mondott dr. Szab√≥ Lajos.
1995. okt√≥ber 8-√°n, a „feketicsi kirajz√°s” 210. √©vfordul√≥ja eml√©k√©re a reform√°tus templom bej√°rata el√Ķtt „kett√Ķs kopjaf√°t avatott dr. Bozs√≥ P√©ter kunhegyesi sz√ľlet√©s√Ľ megyei f√Ķjegyz√Ķ. A t√∂rt√©nelmi jelk√©pet kifejez√Ķ alkot√°st S√°r√°ndi Istv√°n feketicsi √©s Szelekovszky Istv√°n kunhegyesi fafarag√≥ k√©sz√≠tette. A kunhegyesi k√©t√°g√ļ ak√°cf√°b√≥l k√©sz√ľlt kopjafa az ittmaradottak √©s az elsz√°rmazottak sors√°nak jelk√©pe: √ļtjaink elv√°ltak, de a gy√∂k√©r k√∂z√∂s.
1996. március 18-án jött létre az általános iskolai Dózsa Alapítvány.
1996. május 12-én a református templomban a világ negyven országának magyar reformátusai találkoztak.
1996. j√ļnius 25-√©n rendezett g√°lam√©rk√Ķz√©s keret√©ben √ľnnepelte a D√≥zsa Iskola Labdarug√≥ Koll√©giuma 20 √©ves fenn√°ll√°s√°t, melyen az iskola volt (m√°r NB I-es) tanul√≥i j√°tszottak az iskola akkori csapata ellen.
1996. j√ļlius 12-18. k√∂z√∂tt Kunhegyesen rendezt√©k meg az V. Orsz√°gos Kossuth-t√°bort.
1996. j√ļlius 26-28-ig els√Ķ alkalommal rendeztek motoros tal√°lkoz√≥t Kunhegyesen a Speed Rider’s Motoros Klub szervez√©s√©ben.
1996. j√ļlius 27-√©n dr. Kov√°cs Endre egri p√ľsp√∂k felszentelte a katolikus temet√Ķben Boll√≥k Emil kanonok-esperes kezdem√©nyez√©s√©re k√∂zadakoz√°sb√≥l √©p√≠tett √ļj k√°poln√°t.
1996. augusztus 19-√©n orsz√°gz√°szl√≥ avat√°s√°ra ker√ľlt sor a k√∂zponti parkban. A recski k√Ķb√°ny√°b√≥l sz√°rmaz√≥ k√∂vet Gy√∂rfi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz √°ltal k√©sz√≠tett orsz√°g-c√≠mer d√≠sz√≠ti.
1996. okt√≥ber 24-√©n a t√Ľzolt√≥k v√©d√Ķszentj√©nek tisztelet√©re k√©sz√≠tett Fl√≥ri√°n szobrot avatt√°k fel a T√Ľzolt√≥ laktanya Ady √ļti √©p√ľlet√©n√©l √©s √ļj t√Ľzolt√≥aut√≥ √°tad√°s√°ra ker√ľlt sor.
1996. okt√≥ber 26-√°n m√°sodik alkalommal adt√°k √°t az Ilosvai-d√≠jat Kunhegyesen. Ez alkalommal N√©meth Mikl√≥s fest√Ķm√Ľv√©sz vette √°t az elismer√©st.
1996-ban a D√≥zsa √öti √Āltal√°nos iskola megalap√≠totta az iskola di√°koknak √©s tan√°roknak adhat√≥ kit√ľntet√©s√©t, a D√≥zsa Arany Med√°l-t.
1997-ben els√Ķ alkalommal rendezt√©k meg az Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpontban a J√°szkun citeratal√°lkoz√≥t.
A kisv√°rosban az utc√°k 90 %-a szil√°rd burkolat√ļ.
Kunhegyes eg√©szs√©g√ľgyi ell√°t√°s√°t 3 h√°ziorvos, 1 sz√ľl√©sz-n√Ķgy√≥gy√°sz szakorvos, 1 t√ľd√Ķgy√≥gy√°sz, 1 fogorvos √©s 1 gyermekgy√≥gy√°sz szakorvos v√©gzi. K√©t gy√≥gyszert√°r l√°tja el a lakoss√°got. K√≥rh√°zi ell√°t√°s szempontj√°b√≥l a karcagi K√°tai G√°bor K√≥rh√°zhoz tartozik a telep√ľl√©s.
A v√°rosban m√Ľk√∂dik: Csal√°dseg√≠t√≥ K√∂zpont √©s Gyermekj√≥l√©ti Szolg√°lat; A Sarepta Id√Ķsek Otthona; Ment√Ķ√°llom√°s; Posta; Rend√Ķrs√©g, Munka√ľgyi K√∂zpont; K√∂ztest√ľleti √Ėnk√©ntes T√Ľzolt√≥s√°g.
P√©nzint√©zeteink: OTP Bank Rt Kunhegyesi fi√≥kja √©s a Tiszaf√ľred √©s Vid√©ke Takar√©ksz√∂vetkezet Kunhegyesi fi√≥kja.
A lakoss√°g √©lelmiszer- √©s iparcikkell√°t√°s√°t f√Ķk√©nt a mag√°nkereskedelem √©s a szolnoki k√∂zpont√ļ Coop √°ruh√°zl√°nc biztos√≠tja.
1999-ben ker√ľlt √°tad√°sra a r√©gi benzink√ļt helyett az √ļj MOL 2000 rendszer√Ľ √ľzemanyagt√∂lt√Ķ √°llom√°s.
2000. szeptember 30-√°n a Millenniumi Eml√©kz√°szl√≥t a reform√°tus nagytemplomban adt√°k √°t a v√°ros vezet√Ķinek. A z√°szl√≥anya B√ļs K√°rolyn√© Pro Urbe-d√≠jas tan√≠t√≥n√Ķ volt.
2001. április 26-28 között tartották meg Kunhegyesen a XII. Nagykun Diák Sportviadalt a Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola szervezésében. A rendezvényen 9 középiskola vett részt.
2001. j√ļnius 9-√©n a Kunhegyesiek Bar√°ti K√∂re kerti partit rendezett, melynek bev√©tel√©t a v√°rosi m√ļzeum l√©trehoz√°s√°ra aj√°nlott√°k fel.
2001. j√ļnius 25-j√ļlius 4 k√∂z√∂tt tartott√°k a X. Leg√©nybot Alkot√≥t√°bort a kunhegyesi Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpont szervez√©s√©ben. A t√°bor harangl√°b-avat√°ssal z√°rult a katolikus templom kertj√©ben. K√©sz√≠t√Ķi: Szelekovszky Istv√°n, Szelekovszky L√°szl√≥, Czupp P√°l, K√∂vesdi J√≥zsef, S√°r√°ndi Istv√°n.
2001. j√ļlius 28-√°n tartottak el√Ķsz√∂r arat√≥napot √©s -versenyt hagyom√°nyteremt√Ķ c√©llal az Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpont szervez√©s√©ben.
2001. október 30-án megalakult a Kunhegyesi Polgári Kör.
2001-ben alakult meg: a Kunhegyes Kult√ļr√°j√°√©rt Alap√≠tv√°ny, a Kunhegyes √©s T√©rs√©ge Ikergyermekek√©rt Alap√≠tv√°ny √©s a K√∂z√©p-Tiszai Vid√©kfejleszt√Ķ Alap√≠tv√°ny.
2002. m√°jus 18-19-√©n rendezt√©k meg Kunhegyesen els√Ķ alkalommal a Hegyesi Napokat.
2002. december 14-√©n adt√°k √°t a kunhegyesi Reform√°tus Egyh√°z √°ltal √ľzemeltetett Sarepta Id√Ķsek Otthon√°t.
2003 m√°jus√°ban megjelent a Kunhegyesi helyt√∂rt√©neti f√ľzetek 2. sz√°ma: A Kakat hagyat√©ka… c√≠mmel (szerk. V√≠g M√°rta) Kunhegyes V√°ros √Ėnkorm√°nyzata √©s a t√ļrkevei Nimfea Term√©szetv√©delmi Egyes√ľlet k√∂z√∂s kiad√°s√°ban.
2003. j√ļlius 1-j√©n d√∂nt√∂tt a telep√ľl√©s √Ėnkorm√°nyzata arr√≥l, hogy a v√°ros k√∂z√©piskol√°it √∂sszevontan m√Ľk√∂dteti a 2003/2004-es tan√©vt√Ķl kezd√Ķd√Ķen. Az int√©zm√©ny √ļj neve: Nagy L√°szl√≥ Szakk√©pz√Ķ Iskola, Gimn√°zium √©s Koll√©gium lett.
2003 augusztus√°ban kapta meg m√Ľk√∂d√©si enged√©ly√©t a kunhegyesi Reform√°tus √Āltal√°nos Iskola.
2004. √°prilis 30-√°n, Magyarorsz√°g Uni√≥s csatlakoz√°s√°nak el√Ķest√©j√©n az Eur√≥pa-himnusz hangjainak k√≠s√©ret√©ben k√ļszott fel a z√°szl√≥r√ļdon a v√°rosh√°za melletti parkban a tizenk√©t csillagos k√©k lobog√≥.
2004. m√°jus 16-√°n a holocaust 60. √©vfordul√≥ja alkalm√°b√≥l a kunhegyesei √°ldozatok eml√©k√©re Kunhegyes V√°ros √Ėnkorm√°nyzata megeml√©kez√©st tartott. Erre az alkalomra jelent meg Pozsgai G√©z√°n√©-V√≠g M√°rta: Emberek az embertelens√©gben: Eml√©kez√©s a kunhegyesi zsid√≥s√°gra √©s a holocauszt √°ldozataira c. helyt√∂rt√©neti munk√°ja. Az izraelita temet√Ķben eml√©km√Ľ avat√°s√°ra ker√ľlt, mely a lebontott zsid√≥templom m√≥zesi k√Ķt√°bl√°ib√≥l k√©sz√ľlt.
2004. j√ļnius 5-√©n Kunhegyesen ker√ľlt sor az V. Nagykunkapit√°ny v√°laszt√°sra, Simai J√°nos kunkapit√°ny beiktat√°s√°ra. A cerem√≥ni√°t eg√©sz napos rendezv√©ny k√≠s√©rte.
2004. j√ļnius 11-√©n avatt√°k fel Nagy L√°szl√≥ pedag√≥gus f√°b√≥l k√©sz√ľlt eml√©kt√°bl√°j√°t, portr√©j√°t a Nagy L√°szl√≥ Szakk√©pz√Ķ Iskola, Gimn√°zium √©s Koll√©gium szakiskolai √©p√ľlet√©ben. K√©sz√≠t√Ķje: Czupp P√°l fafarag√≥.
2004. okt√≥ber 31-√©n ker√ľlt bemutat√°sra „A nagykuns√°gi kunhegyesi reform√°tusok √©let√©b√Ķl” c√≠m√Ľ k√∂tet, mely a Kunhegyesi f√ľzetek 4. sz√°mak√©nt jelent meg. A rendezv√©nyt a Kunhegyesiek Bar√°ti K√∂re √©s a Kunhegyesi Reform√°tus Egyh√°zk√∂zs√©g k√∂z√∂sen szervezte.
2004. november 27-√©n a 40 √©ves m√Ľvel√Ķd√©si k√∂zpont tisztelet√©re Kunhegyesr√Ķl elsz√°rmazott m√Ľv√©szek adtak felejthetetlen m√Ľsort az Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpontban.
2005. √°prilis 29-√©n Kunhegyes k√∂zponti parkj√°ban, a Szabads√°gt√©ren j√°tsz√≥t√©ravat√°sra ker√ľlt sor. Az uni√≥s szabv√°nyoknak megfelel√Ķ, az √Čszak-Alf√∂ldi Region√°lis Tan√°cs √©s az Ifj√ļs√°gi, Csal√°d√ľgyi, Szoci√°lis √©s Es√©lyegyenl√Ķs√©gi Miniszt√©rium 2,8 milli√≥ forintos t√°mogat√°s√°val k√©sz√ľlt.
2005. √°prilis 30-√°n szelekt√≠v hullad√©kgy√Ľjt√Ķ szigetek ker√ľltek kialak√≠t√°sra telep√ľl√©s√ľnk√∂n, melyet a Tisza-t√≥ T√©rs√©gi Fejleszt√©si Tan√°cs √°ltal meghirdetett p√°ly√°zat tett lehet√Ķv√©.
2005. december 15-√©n megjelent a Kunhegyesi helyt√∂rt√©neti f√ľzetek 5. sz√°ma: „A redempci√≥t√≥l a feketicsi kitelep√ľl√©sig” c√≠mmel. A kiadv√°nyt a k√∂tet szerkeszt√Ķje, V√≠g M√°rta k√∂z√©piskolai k√∂nyvt√°rostan√°r mutatta be az √©rdekl√Ķd√Ķknek a Zsigmond Ferenc V√°rosi K√∂nyvt√°r pincegal√©ri√°j√°ban.
2006. febru√°r 21-√©n ker√ľlt sor a aut√≥buszp√°lyaudvar √ľnnep√©lyes √°tad√°s√°ra. Az √∂t√°ll√°sos l√©tes√≠tm√©ny k√∂zel sz√°zmilli√≥ forintba ker√ľlt. Az els√Ķ j√°rat m√°rcius 7-√©n hajnali n√©gy √≥ra harminc√∂t perckor indult Tomajmonostoron √°t Tiszaszentimr√©re. Naponta 44 aut√≥busz √©rkezik √©s megy tov√°bb a megye, az orsz√°g k√ľl√∂nb√∂z√Ķ r√©szeire. Az utols√≥ j√°rat este nyolc √≥rakor a kis√ļjsz√°ll√°si √°llom√°sra k√∂zlekedik.
2006. okt√≥ber 20-√°n az 1956-os forradalom √©s szabads√°gharc 50. √©vfordul√≥ja alkalm√°b√≥l a reform√°tus templomkertben Gy√Ķrfi S√°ndor Munk√°csy- √©s Medny√°nszky-d√≠jas szobr√°szm√Ľv√©sz √°ltal k√©sz√≠tett eml√©km√Ľ leleplez√©s√©re ker√ľlt sor.

A kultur√°lis ig√©nyek kiel√©g√≠t√©s√©t eredm√©nyesen szolg√°lja a Zsigmond Ferenc V√°rosi K√∂nyvt√°r √©s az Ilosvai Varga Istv√°n M√Ľvel√Ķd√©si K√∂zpont. A k√©t int√©zm√©ny √∂sszevon√°s√°ra 2005. j√ļlius elsej√©n ker√ľlt sor. Az √ļj int√©zm√©ny neve: V√°rosi K√∂nyvt√°r √©s K√∂zm√Ľvel√Ķd√©si int√©zm√©ny. A m√Ľvel√Ķd√©si k√∂zpont √©p√ľlete 1964-ben k√©sz√ľlt el, 400 f√Ķ befogad√°s√°ra alkalmas sz√≠nh√°z teremmel rendelkezik. 1995-t√Ķl viseli Ilosvai Varga Istv√°n fest√Ķm√Ľv√©sz nev√©t. Az itt m√Ľk√∂d√Ķ K√©zm√Ľvesh√°z keret√©ben b√°rki elsaj√°t√≠thatja az agyagoz√°s, kos√°rfon√°s, sz√∂v√©s, fafarag√°s √©s csipkever√©s fort√©lyait. Jelent√Ķs √©rt√©ket k√∂zvet√≠t a n√©pt√°nccsoport, a Hajdina citeraegy√ľttes, a B√ļzavir√°g n√©pdalk√∂r √©s a Sz√©lcseng√Ķ k√≥rus.
Hagyom√°nyos, √©venk√©nti rendezv√©nyeink: J√°szkun citeratal√°lkoz√≥, P√ľnk√∂sdi kir√°lyn√©-j√°r√°s, Arat√≥ nap, Leg√©nybot alkot√≥t√°bor, Mih√°ly napi sokadalom. Az Ikrek napja k√©t√©venk√©nt ker√ľl megrendez√©sre, a Hegyesi napok pedig √©venk√©nt v√°ltoz√≥ helysz√≠nnel a benne r√©sztvev√Ķ telep√ľl√©sek valamelyik√©n.
A v√°ros jeles sz√ľl√∂ttei k√∂z√ľl kiemelkedik b√°r√≥ M√©sz√°ros J√°nos (1737-1801) hadvez√©r, M√°ria Ter√©zia, II. J√≥zsef, II. F√ľl√∂p √©s I. Ferenc katon√°ja; ilosvai Varga Imre (1814-1866) a J√°szkun Ker√ľlet f√Ķjegyz√Ķje, Kossuth Tisz√°nt√ļli hadainak √©lelmez√©si korm√°nybiztosa, 1861-64 k√∂z√∂tt nagykunkapit√°ny, Nagy L√°szl√≥ (1816-1875) pedag√≥gus, a reformkori magyar nemzed√©k nagy n√©pnevel√Ķje, kir√°lyi tan√°csos; Kolosy Elvira (1863-1887) fiatalon elhunyt k√∂lt√Ķn√Ķ; Zsigmond Ferenc (1883-1949) tan√°r, irodalomt√∂rt√©n√©sz, akad√©mikus, az MTA, a Magyar Filoz√≥fiai- √©s a Magyar Irodalomt√∂rt√©neti T√°rsas√°g tagja; Szeg√Ķ G√°bor matematikus, a 20. sz√°zadi analitika egyik vezet√Ķ klasszikusa, a Stenford University Emeritus matematikaprofesszora, az MTA √©s a B√©csi Tudom√°nyos akad√©mia tagja; K√°d√°r Endre (1886-1944) √≠r√≥, publicista; Ilosvai Varga Istv√°n (1895-1978) fest√Ķm√Ľv√©sz, akinek k√©pei t√ļlnyom√≥ r√©szben a szentendrei Ferenczi M√ļzeumban, √©s a Magyar Nemzeti Gal√©ri√°ban tal√°lhat√≥k. Kiv√°l√≥ helyt√∂rt√©n√©szeink voltak: dr. Kolosy Lajos (1887-1961) √©s dr. Szab√≥ Lajos (1938-2004).
Kunhegyesnek h√°rom jelent√Ķs m√Ľeml√©ke van: az egyik legr√©gibb √©p√ľlete az 1734-ben √©p√≠tett T alaprajz√ļ, al√°pinc√©zett, n√©pi barokk st√≠lusban √©p√ľlt egykori k√∂zs√©gh√°za, melyben 1961-t√Ķl k√∂nyvt√°r m√Ľk√∂dik. 1978-1981 k√∂z√∂tt teljesen fel√ļj√≠tott m√Ľeml√©kjelleg√Ľ √©p√ľlet. A k√∂nyvt√°r 1986-t√≥l viseli a helyi sz√ľlet√©s√Ľ Zsigmond Ferenc irodalomt√∂rt√©n√©sz nev√©t. A k√∂nyvt√°r pinc√©j√©ben internet k√°v√©z√≥ √©s ifj√ļs√°gi Zeneklub m√Ľk√∂dik benne.
A m√°sik m√Ľeml√©k szinte a telep√ľl√©s jelk√©p√©v√© v√°lt, az 1827-1848 k√∂z√∂tt neoklasszicista st√≠lusban √©p√≠tett k√©ttorny√ļ, h√°romhaj√≥s reform√°tus nagytemplom, melyet Hild J√≥zsef tervezett. K√©tszintes, minden oldalon v√©gigfut√≥ karzat√°t j√≥n √©s d√≥r oszlopok tartj√°k. A tornyok magass√°ga 47,5 m√©ter, melyek 30 m√©teres magass√°gban l√©v√Ķ erk√©ly√©r√Ķl csod√°s kil√°t√°s ny√≠lik a telep√ľl√©sre, a nagykuns√°gi t√°jra. A nagyon j√≥ akusztik√°j√ļ templom 4000 f√Ķ befogad√°s√°ra, hangversenyek rendez√©s√©re alkalmas. Bels√Ķ berendez√©se a reform√°tus purit√°ns√°got t√ľkr√∂zi.
A harmadik, s egyben ipart√∂rt√©neti m√Ľeml√©k az 1859-ben t√©gl√°b√≥l √©p√ľlt m√©g ma is m√Ľk√∂d√Ķk√©pes, utols√≥ tulajdonos√°r√≥l elnevezett Koml√≥si-f√©le sz√©lmalom, melynek teljes fel√ļj√≠t√°sa ut√°n 2005. j√ļnius 19-√©n ker√ľlt sor az √©p√ľlet √°tad√°s√°ra, avat√°s√°ra.
Egykor Kunhegyesen h√©t sz√©lmalom m√Ľk√∂d√∂tt.
Gy√Ľjtem√©nyes szob√°nk, J√≥zsa S√°ndor 1930-ben megnyitott „Aranykal√°sz” nev√Ľ patik√°j√°nak eredeti b√ļtorai szolg√°lnak t√°rl√≥k√©nt P√°rdi Mih√°ly (1919-1999) helyi gy√Ľjt√Ķ tengeri csig√°k, kagyl√≥k, korallok m√©szv√°zai, √Ķsmaradv√°nyok, √Ķsk√∂v√ľletek gy√Ľjtem√©nyes bemutat√°s√°ra.
2006 √Ķsz√©n v√°lt l√°togathat√≥v√° a Kunkapit√°ny-h√°z, melyet az 1880-as √©vekben √©p√≠ttetett egy redemptus gazda, helyi kisbirtokos. Az utcai szob√°ban tisztelet√ľnk jel√©√ľl eml√©ket √°ll√≠tottunk Ilosvai Varga Imre 1861-1864 k√∂z√∂tti kunkapit√°nyunknak. A n√©pi klasszicista st√≠lus√ļ, lopott torn√°cos √©p√ľlethez hatalmas udvar tartozik.
A v√°rosban a gazdag, √©rt√©kes helyt√∂rt√©neti √©s m√°s mag√°ngy√Ľjtem√©nyek (Ol√°h Lajos, P√°rdi Mih√°ly, Csete Luk√°cs) vannak, n√©pi fafarag√≥k, (Szelekovszky Istv√°n, Czupp P√°l), kos√°r- √©s csuh√©fon√≥ (Ulicsni √Ārp√°dn√©), sz√Ķnyegsz√∂v√Ķ √©s vertcsipke k√©sz√≠t√Ķ asszonyok m√Ľk√∂dnek.
Sz√≠nvonalasak √©s jelent√Ķsek helyt√∂rt√©neti kiadv√°nyaink. 1986-ban jelent meg a Kunhegyesi kr√≥nika c. k√∂tet. 1992-t√Ķl jelenik meg √©venk√©nt a Kunhegyesi Nagykun Kalend√°rium. A Kunhegyes k√©peslapok √©s fot√≥k t√ľkr√©ben (1885-1895) c√≠m√Ľ k√©pesk√∂nyv 2000-ben jelent meg. 2001-t√Ķl jelenik meg a Kunhegyesi helyt√∂rt√©neti sorozat c. kiadv√°nyunk. 2004-ben ker√ľlt kiad√°sra a Szavak sz√°rny√°n c. kunhegyesi irodalmi antol√≥gia.
1997 √≥ta helyi szerkeszt√©sben √©s az √Ėnkorm√°nyzat kiad√°sban jelenik meg havonta v√°rosi √ļjs√°gunk a Kunhegyesi H√≠rad√≥, mely internetes honlapunkon is olvashat√≥.
Kunhegyes tal√°n legszebb pontja a f√Ķt√©r, mely egy 20 ezer n√©gyzetm√©teres gy√∂ny√∂r√Ľen parkos√≠tott ter√ľletet foglal mag√°ban, ahol a gyermekek sz√°m√°ra j√°tsz√≥t√©r is m√Ľk√∂dik, s itt tal√°lhat√≥ az 1878-ban Pum J√≥zsef √°ltal klasszicista st√≠lusban tervezett V√°rosh√°za √©p√ľlete.
K√∂zter√ľleteinket szobrok is d√≠sz√≠tik. A k√∂nyvt√°r √©p√ľlete el√Ķtt l√°that√≥ a n√©vad√≥, Zsigmond Ferenc irodalomt√∂rt√©n√©sz (Papi Lajos alkot√°sa) √©s Szeg√Ķ G√°bor matematikus mellszobra (Gy√Ķrfi Lajos alkot√°sa).
A f√Ķt√©r k√∂zep√©n r√≥zs√°kkal √∂vezett parkban tal√°lhat√≥ a Kun eml√©km√Ľ (Gy√∂rfi Lajos Kossuth-d√≠jas szobr√°szm√Ľv√©sz, 1988). A szobor talapzata a telep√ľl√©s hat√°r√°ban tal√°lhat√≥ kunhalmokat jelk√©pezi, melyek egykor temetkez√Ķhelyek, √Ķr- √©s hat√°rhalmok valamint lak√≥halmok voltak. Az eml√©km√Ľ f√Ķ alakja a lov√°n h√°trafel√© nyilaz√≥ vit√©z annak a befogadott n√©pcsoportnak √°ll√≠t eml√©ket, melynek harcosai ez√©rt h√°l√°jukat kifejezve az √©vsz√°zadok sor√°n √©let√ľket √°ldozt√°k kir√°lyuk√©rt, az orsz√°g√©rt.
A templom kertje melletti r√©szen 1993-ban avatt√°k fel Kunhegyes XX. sz√°zadi √°ldozatainak eml√©km√Ľv√©t, t√∂bb r√©szb√Ķl √°ll√≥ szoborkompoz√≠ci√≥j√°t, mely Gy√Ķrfi Lajos szobr√°szm√Ľv√©sz alkot√°sa.
A sz√©pen gondozott reform√°tus templom kertj√©ben t√∂bb szobor ill. eml√©kjel tal√°lhat√≥: a feketicsi kitelep√ľl√©s eml√©k√©re 1995-ben Szelekovszky Istv√°n kunhegyesi √©s S√°r√°ndi J√≥zsef feketicsi fafarag√≥ k√©sz√≠tett kett√Ķs kopjaf√°t, Szent Istv√°n szobr√°t 2000-ben Czupp P√°l helyi fafarag√≥ k√©sz√≠tette. Itt l√°that√≥ a civilek √∂sszefog√°s√°val emelt trianoni kereszt, valamint az 1956-os eml√©km√Ľ (Gy√Ķrfi S√°ndor szobr√°szm√Ľv√©sz, 2006).
√Čl√©nk sport√©let folyik telep√ľl√©s√ľnk√∂n. Jelent√Ķs eredm√©nyeket √©rt el, nemzetk√∂zi h√≠rn√©vre tett szert az √°ltal√°nos iskola 1976-t√≥l a labdarug√≥ tehets√©gek, a magyar v√°logatott ut√°np√≥tl√°s√°nak nevel√©se ter√©n. K√∂z√©piskol√°s di√°kjaink rendszeres √©s eredm√©nyes r√©sztvev√Ķi a Nagykun Di√°k Sportviadaloknak.
A v√°rosban sok civil szervezet m√Ľk√∂dik, melyek k√∂z√∂tt van, amelyik hagyom√°ny√°pol√°ssal, m√Ľvel√Ķd√©ssel, kult√ļr√°val foglalkozik (Kunhegyesiek Bar√°ti K√∂re, Kunhegyes Kult√ļr√°j√°√©rt Alap√≠tv√°ny, Alap√≠tv√°ny a Kunhegyesi V√°rosi K√∂nyvt√°r√©rt, Kunhegyes Zenekult√ļr√°j√°√©rt Alap√≠tv√°ny), s van, amelyik a sport√©letet t√°mogatja (Kunhegyes Sportj√°√©rt Alap√≠tv√°ny). Szakmai, √©rdekv√©delmi (Kunhegyes √©s T√©rs√©ge Ikergyermekek√©rt Alap√≠tv√°ny, Mozg√°ss√©r√ľlten az √Ėn√°ll√≥ √Člet√©rt Kunhegyesen Alap√≠tv√°ny) √©s egy√©b szervezeteink (Hist√≥ria a Gyermekek√©rt Alap√≠tv√°ny, Iskolapolg√°rok√©rt Alap√≠tv√°ny, Horg√°sz Egyes√ľlet, Postagalamb Egyes√ľlet, Z√∂ld Sz√≠v Term√©szetv√©d√Ķ Csoport) vannak.
Kunhegyes telep√ľl√©s testv√©rv√°rosi kapcsolatot √°pol a vajdas√°gi Feketiccsel (B√°csfeketehegy), a k√°rp√°taljai J√°nosival, a rom√°niai Tasn√°ddal, Fels√Ķb√°ny√°val √©s a lengyel Rzepiennik Strzyzewski (Szerziny) telep√ľl√©ssel.









© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

KŲzreadva: 2007-08-15 (26332 olvasŠs)

[ Vissza ]
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre

Minden jog fenntartva © 2014 PHP-Nuke.
Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.
Weboldalunkon található anyagok csak a forrás (kunhegyes.hu) megjelölése esetén használhatóak fel!
Web site engine code is Copyright © 2003 by PHP-Nuke. All Rights Reserved. PHP-Nuke is Free Software released under the GNU/GPL license.
Oldal generŠlŠs: 0.004 mŠsodperc

TAGS-Skyblue theme designed by American Nuke Net