A jelképek, jelek sok-sok ismeret hordozói. A szimbólumok szerepe ma is vitathatatlan, miként azok eredetének és konkrét ismeretének fontossága is. Az önkormányzati jelképek közül legfontosabbak a települési címerek, melyek a történelmi idők során megtalálhatók voltak a városok zászlaján, pecsétjén és fontos, hivatalos iratain.

Kunhegyes város címeréről, a települési zászlóról és díszpecsétről, valamint azok használatáról az önkormányzat 36/2003./XII.16./ számú rendeletében határozott. A leírásokon kívül - melyek a heraldikai kutatások nyomán készültek - a jelképek használatáról kiemeli, hogy ezek kizárólag díszítő, utaló jelképként használhatók, kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének megtartásával. A címer jelen lehet testületi meghívókon, programokon, szerződéseken, települési kiadványokon, díszokleveleken, emlékérmeken. Szerepelhet ünnepségeken, intézmények bejáratánál, a közigazgatási határnál lévő táblákon. Ezeken - és az itt nem említetteken - túlmenő felhasználásáról mindenkor a város polgármestere személyesen rendelkezik.

A z első címerre utaló adatra a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban bukkantak. Ez egy 1721-ből fennmaradt levélen található pecsét lenyomata, melynek magyar nyelvű körfelirata: "KVN HEGYESI. FALU PECSÉTI. ANNO 1718." A körfelirat magyar nyelve és a pecséten látható bárány alakja a település református jellegére utal. Az évek során a címer több alakot öltött, míg 1812-ben már a maihoz nagyon hasonló címert találhatunk a kunhegyesi pecsétnyomón. 1949-ben a belügyminiszter rendeletben szüntette meg a városok, községek és megyék címerhasználati jogát, s ez gyakorlatilag 1990-ig nem változott. A várossá válás után Kunhegyesnek újból lehetősége nyílt saját címer használatára, melynek megtervezésénél figyelembe vették a múlt hagyományait.

© Kunhegyes Város Honlapja - Minden jog fenntartva!

Közreadva: 2007-08-02 (13806 olvasás)